A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint júniusban hivatalosan is elkezdődött az El Niño éghajlati jelenség, amelynek kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy minden idők legnagyobb melegedését hozhatja el. A lapunknak megszólaló meteorológus, Molnár László szerint könnyen lehet, hogy az idei El Niño akár másfélszer nagyobb melegedést hozhat, mint az eddigi rekord.
Míg az eddigi rekord 2,6 Celsius-fok volt, a Csendes-óceán középső, egyenlítői régiójának egy kulcsfontosságú területén a tengerfelszín hőmérséklete idén decemberre legalább 3 Celsius-fokkal emelkedik majd az átlag fölé, sőt egyes forgatókönyvek szerint akár 4,1 Celsius-fokos is lehet az eltérés.
A meteorológus lapunknak azt is elmondta, hogy mostantól várhatóan ez lesz az alapállapot: két-hároméves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani. De pontosan mit is jelentenek ezek az elnevezések, és milyen hatással járnak a világ különböző pontjain? Ezt mutatjuk be cikkünkben.
A lány hideg, a fiú meleg
Dél-Amerika északnyugati partjaitól nagyjából Indonéziáig húzódik az a régió, amely az úgynevezett ENSO jelenségen keresztül az egész bolygó időjárását komolyan befolyásolja. A betűszó kibontva: El Niño – Southern Oscillation, magyarra fordtva pedig El Niño – Déli Oszcilláció. Az oszcilláció váltakozást, ingadozást jelent.
A Csendes-óceán több millió négyzetkilométeres felületén kialakuló, tengerfelszíni hőmérsékleti anomália mozgatórugói a mindig keleti irányból fújó passzátszelek.
Ha erős a légmozgás, az vertikálisan is „megforgatja” az óceánt, a dél-amerikai szárazföldnek ütközve hideg víz tör a felszínre. Logikusan minél erősebb a passzátszél, annál több hideg víz áramlik fel és annál nagyobb tengerfelszínt borít el. Amennyiben a szél gyenge, úgy ennek ellenkezője történik, azaz alulról érkező hűtés hiányában a vízfelszín hőmérséklete egyre csak emelkedik. Hosszú, akár évekig tartó folyamatokról van szó, ezt a pozitív-negatív váltakozást takarja az ENSO betűszó.
A vízfelszín hőmérsékletét havonta regisztrálják: amennyiben +/– 0,5 Celsius-fokos eltérést rögzítenek, semleges állapotról beszélhetünk. A fél fokot meghaladó, pozitív irányba történő változás esetén azonban már El Niño-, ugyanilyen negatív eltérésnél pedig La Niña-eseménnyel állunk szemben. Előbbi Jézusra utalva „a fiú” jelentéssel bír, mivel a jelenség karácsony táján erősödik meg igazán – utóbbi pedig tükörfordításban annyit tesz: „a lány”.
A La Niña és az El Niño szabálytalan időközönként váltogatja egymást, utóbbi általában 9–12 hónapig tart, de akár évekig is elhúzódhat. „A fiú” nagyjából 2–7 évente tér vissza: 2026-ot megelőzően 2023–2024-ben került sor erre utoljára.
Milyen változások várhatók?
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan befolyásolja a tengerfelszín hőmérséklete a globális éghajlatot? Ezt a szakértő korábban úgy írta le lapunknak, hogy minél melegebb a víz, annál intenzívebben párolog, és, mivel óriási területről van szó, a többlet a teljes földi légkör páratartalmát megnöveli. A vízpára pedig üvegházhatású gáz, a több nedvesség több egységnyi hőt tart vissza a légkörben.
Az eddigi „rekorder” El Niño 2015 őszén vette kezdetét, de csak a következő évre futott fel, a csúcson +2,6 fok volt az anomália, a bolygó átlaghőmérséklete pedig 2016-ban 1,35 fokkal volt a sokéves átlag felett. Érdekesség, hogy míg a 2023–2024-es időszak nagyobb átlaghőmérséklet-emelkedést hozott, ebben az időszakban viszonylag gyengébb, 2 fokos El Niño-hatás volt megfigyelhető.
Amint említettük, a hatalmas területről származó meleg, nedves levegő különböző hatásokat idéz elő a világ egyes részein, magában az ENSO-övezetben Dél-Amerikától Ausztráliáig, Kínáig, Indiáig a csendes-óceáni szigetvilágot is ide értve például szárazságot és hőséget okoz. Ezzel szemben Európában a nedvesség dominál. A kontinens délnyugati részén erős ciklonok jönnek létre, ezeknek az óramutató járásával ellentétes irányú örvénylése pedig párával telített, meleg levegőt sodor Európa középső és keleti tájaira Afrika és a Földközi-tenger irányából, ezért várható Magyarországon enyhe és csapadékos tél.
Molnár László szerint az elmúlt évtizedfordulótól kezdve csak a 2023-as év volt átlagosnak tekinthető csapadék szempontjából hazánkban, az összes többi átlag alatti volt.
A várakozások szerint most is több csapadékra lehet számítani: legkésőbb októbertől egészen február-márciusig az átlagosnál jóval több csapadék hullik majd Közép-Európában, így a Kárpát-medencében is. Magyarország szempontjából éppen emiatt kifejezetten sürgető kérdés a szakértő szerint a csapadékmegtartás kérdése, ugyanis a következő La Niña-esemény várhatóan két-három évig is eltarthat majd, ami fokozza az aszályhajlamot. Ehhez pedig negatívan járul majd hozzá a globális felmelegedés, melynek nyomán már 2027 júliusától rendkívül száraz időszak várható Közép- és Nyugat-Európában, így hazánkban is.
The post Megérkezett az El Niño – de mit is jelent ez pontosan? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
