Az Orbán-kormány két legnagyobb harcosa – akik egész külpolitikai karrierjüket arra építették, hogy kerékkötői lesznek a brüsszelieknek – végül el sem mernek menni Brüsszelbe a választási vereség után. Sok mindent megmutat ez abból, mi volt valódi a Fidesz külpolitikájából, és mi nem.

Sajátos időpontban rendezték a mostani parlamenti választásokat. Az eredmény ismeretében még a jelenlegi kormánynak kell magát képviseltetnie két fontos uniós eseményen:

• az egyik a ciprusi soros elnökség informális csúcstalálkozója, amelyre Orbán Viktor miniszterelnöknek kellett volna mennie,
• a másik pedig az Európai Unió Tanácsának külügyi tanácsa, ahová Szijjártó Pétert várták jövő keddre.

Egyik eseményen sem lesznek ott.

Mindketten a kormányzati átadás-átvételre hivatkoznak, miközben ez valójában nem lehetne akadály.

Sőt, a leköszönő kabinet legalább május elejéig hatalomban marad, márpedig addig a feladatai közé tartozik Magyarország külügyeinek az intézése is. Ez a jelenlegi helyzetben Szijjártót érinti jobban, mivel a külügyi tanács a tíz tanácsi formáció közül az egyik, ahol valódi döntések születnek.

Orbán legszebb hete

A ciprusi informális csúccsal kissé más helyzet. Minden soros elnökség alatt van legalább egy informális csúcs az adott tagországban. Nálunk ezt egy stadionban tartották, az volt az Orbán-kormány utolsó két évének egyetlen igazán jó hete:

• Donald Trumpot újraválasztották,
• Budapestre érkeztek Európa vezetői,
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig vonatra pattant, hogy Magyarországra siessen, kezelve a következő évek várható katasztrófáját.

Orbán ekkor érezhette magát leginkább győztesnek az utóbbi pár évben, úgy tűnt, hogy a számításai bejönnek és igaza lesz. A többiek pedig hozzá igazodtak.

Azzal nehéz lenne vádolni a magyar miniszterelnököt, hogy választási győztesként visszafogott lett volna. A 2022-es diadalt követően egyből a szomszédban megtámadott ország vezetőjének szólt be, orra alá dörgölve, micsoda akadály lesz számára a következő négy évben. Az is volt.

Ehhez képest érdekes nézni, mi történik most. A választások utáni uniós csúcsok általában udvariassági gesztusok. Orbán Viktornak sem azért lett volna értelme részt vennie a ciprusi csúcson, mert ott valóban döntések születnek (miközben Szijjártónak a külügyi tanácson igen), hanem, mert így tudta volna tovább ápolni a politikai hálózatát. Évekig hallgattuk, hogy Orbán micsoda ellenálló és jelentős társaságot gyűjtött maga köré Európában, mennyire sokáig elér az illiberális nacionálé hatása. Ennek a nacionálénak két tagja ott lesz Cipruson: Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Nagy mellény

Ráadásul Orbán a legrégebb óta hivatalban lévő uniós miniszterelnök, Szijjártó pedig a legrégebb óta hivatalban lévő uniós külügyminiszter. Az ilyen jelentőségű politikusokat általában udvarias szavakkal és gesztusokkal szokták elengedni, futnak még egy utolsó tiszteletkört, kapnak egy pezsgőt, ők pedig felkészíthetik a többieket arra, mit várnak a következő kormánytól.

Az Európai Tanács ülései eleve elég közvetlen hangulatúak, a választási eredményeket lazán lehet megbeszélni.

Képzeljük el, hogy mekkora mellénnyel állt volna oda Orbán Viktor már a ciprusi csúcson a többi vezető elég, ha megnyeri ezt a választást.

Persze hiába volt Orbán hivatalban 16 évig, ha elmenne Ciprusra, nem biztos, hogy kapna búcsúztatást. A többiek ugyanis a végére annyira gyűlölték az Orbán-kormányt – és a magyar miniszterelnököt személyesen is –, hogy a leköszönő kormányfő akár attól is tarthatott: miközben az orra alá dörgölnék a vereségét, még kárörömmel is tekintenének rá. A vereség mértéke még azt is lehetetlenné teszi, hogy Orbán megkísérelje megmenteni az eddig felépített rendszerét. Ki akar jövőt építeni egy olyan vezetővel, akit ennyire elvertek otthon?

Vége volt

Orbán Viktor utolsó valódi – a márciusi – uniós csúcstalálkozója előtt azt írtuk, hogy tökéletes szimbóluma annak a politikának, amelyet a Fidesz felépített. A kezdetben krakéler, de kompromisszumképes, Európa-párti, atlantista Fidesz a végére szellemekkel hadakozó, alternatív valóságban élő összeesküvés-hívők gyülekezete lett, akik a saját korábbi vállalásaikat is megszegik – csak azért, hogy azt felhasználhassák otthon az eleve hazugságra alapított politikájuk kommunikációjára.

Szijjártó Péter személyesen is beszélt arról, hogy soha olyan kemény külügyi tanácson nem vett részt, mint a legutolsó. Itt sorra kérték számon Magyarországon azt, hogy visszahátrált a saját korábbi ígéretéből, és egy technikai kérdésbe kapaszkodva elgáncsolta a többi tagországot, amelyek így Magyarország részvétele nélkül sem tudtak segíteni Ukrajnának.

Orbán Viktor utolsó uniós csúcsa nagyon hasonló volt, minden elbeszélés szerint sosem volt még ennyire durva és személyeskedő a vezetők nagy része egyetlen miniszterelnökkel uniós csúcson. Ez nem meglepő, mert, amit Orbán tett, az akár teljesen szétverhette volna az unió működését. Ha az ígéretekben nem lehet megbízni, akkor azokból bármikor ki lehet farolni, viszont akkor nem lehet vezetni Európát. Szerencsére ezt a problémát a magyar választók orvosolták.

Sosem futamodnak meg

Orbán és Szijjártó évekig arra építették a politikai képüket, hogy ők Európa ellenállói, akik soha nem futamodnak meg, mindig beleállnak a konfliktusokba. Most viszont akkora pofont kaptak otthon, hogy nem mernek kiállni a többi vezető elé. Szijjártó még a saját választói elé sem mert. Így fejeződik be Magyarország legharcosabb kormányának politikai működése Európában. Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést: hogyha ebben nem mondtak igazat, miben nem mondtak még.

Az átadás-átvételre hivatkozni teljesen fals dolog. A mai napig átadás-átvételhez kapcsolódó eseményeket nem láttunk, a leendő kormány tagjait saját állításuk szerint sem tájékoztatták a legalapvetőbb dolgokról. A külügyi tanácsban ráadásul tényleg részt lehet venni online is, bár nyilván van abban humorfaktor, ha a külügyminiszter erre már egy Magyart, csak nem Pétert, hanem Leventét, azaz a helyettesét küldi el saját maga helyett.

A választás estéjén nyugatról hatalmas megkönnyebbülés hallatszott. Nem azért, mert kritikusak voltak az Orbán-kormány külpolitikájával szemben, hanem, mert az Orbán-kormány ellenséges aktor volt, akivel nem tudták elképzelni, hogyan lehet kormányozni Európát.

A kontinens 27 uniós tagállama egészen változatos spektrumot mutat, és számos dologban nem értenek egyet. A véleménykülönbség azonban megugorható, sőt, a megugrása elvárás. Ám, ha valaki szándékosan akadályozni, gáncsolni akar, az nehezen kezelhető. Voltak persze tervek, de mostantól mindenkinek sokkal könnyebb lesz – kivéve Orbán Viktort.

Az pedig majd eldől, mennyire tudnak együttműködni Magyar Péter kormányával, az ezzel kapcsolatos várakozásokról a Földosztás podcastban már beszéltünk.

Azt viszont leszögezhetjük: Orbán külpolitikája éppolyan brutális hirtelenséggel esett darabokra, ahogy a belpolitikai rendszere.

The post Megfutamodtak Európa legbátrabb harcosai first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu