Életének 86. évében, csütörtökön Budapesten elhunyt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a fényművészet és a magyar késői avantgárd kiemelkedő alkotója és szervezője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a köztestület volt alelnöke – közölte az MMA pénteken az MTI-vel.
Csáji 1939. március 21-én született a mai Szlovákia területén található Szepsiben. 1948 óta Budapesten élt, ahol éveken keresztül tanult Zajti Ferenc, Csontváry egyik barátjának és tanítványának műtermében. Az 1956-os forradalmat követően el kellett hagynia Budapestet, így Miskolcon érettségizett, majd az Egri Tanárképző Főiskola rajztanári szakát végezte el 1964-ben.
A hatvanas-hetvenes években a művész a magyar avantgárd egyik fő szervezője volt: a Szürenon kiállítás, az “R” kiállítás, valamint a balatonboglári kápolnatárlatok koncepciójának kialakítójaként vált ismertté, de lengyelországi múzeumok magyar avantgárd kiállítássorozatában is aktívan közreműködött. Jelentős mértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása napjainkig tart és az általa szervezett kiállítások többségükben művészettörténeti jelentőségűek lettek – olvasható a méltatásban.
A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatta – társa a munkában Kroó Norbert, a magyarországi lézerkutatás vezetője volt. Új képi transzformációs módszert kísérletezett ki, az úgynevezett szuperpozíciós módszert (1979). Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatták a KFKI-ban, majd a következő években Csáji több európai országban is előadásokat tartott a művészeti módszeréről.
Az MIT CAVS (a világ első mediális kutatóintézete) fényművészeti munkássága alapján tagjává választotta: Fénykalligráfiák címet viselő transzmissziós hologramjainak egyik sorozata épp ebben az időszakban, 1987-88-ban született.
1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozta az Egyesült Államokban, majd a Leonardo Társaság (Los Angeles) tagja lett.
1990-től Groholy Tibor kutató mérnökkel dolgozott együtt lézeres optikai rendszerek fejlesztésében és lézer environmentek, fény-installációk megvalósításában. 1993-ban megrendezte az egri Kepes Múzeumban az első Fényszimpóziumot, melyet Szabó István filmrendezővel együtt nyitott meg.
2002-ben nagyszabású fényművészeti bemutatót tartott Koppenhágában. 2003-ban az egri trinitárius templomban Visszatérés címmel rendezett fényperformanszt, 2005-ben pedig a Kiscelli Múzeumban, valamint a Római Magyar Akadémián mutatta be Lappok és laptop című nagyszabású lézer environmentjét, amiben a festményein is megjelenő ősi jeleket, motívumokat, valamint a legkorszerűbb technikát ötvözte.
2015-ben, a fény nemzetközi éve alkalmából a Műcsarnokban megtartott kiállítása a Fényút címet viselte: a tárlat a sokszálú életmű belső összefüggéseit és perspektíváit tárta föl a formateremtő szándék és a tudományos kísérleti tevékenység között. Ugyanebben az évben nyílt meg Egerben, a Nemzetközi Kepes Intézetben állandó kiállítása. Ritka festményeket, hologramokat, neonszobrokat és különleges lézerfényműveket felvonultató életműtárlata 2024 tavaszán Villanások a múltból és jelenből címmel volt látható a Pesti Vigadóban.
Már a hatvanas évek művei ígérték a fény természetrajza, a fényművészet lehetőségei iránti érdeklődése elmélyülését, amely a hetvenes évektől végzett lézerkísérleteiben hamarosan manifesztálódott is, miközben festői pályája is kiteljesedett a nyolcvanas-kilencvenes években.
Művei többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban, a szöuli Kortárs Művészeti Intézetben, az MIT Gyűjteményben, a Richardson Gyűjteményben, a Maitani Gyűjteményben és a delhi Nemzeti Modern Művészeti Galériában vannak kiállítva.
Csáji Attilát 2009-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2015-ben pedig Prima díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületének létrejötte, 2011 óta volt tagja, 2011-2014 között az MMA alelnökeként tevékenykedett – olvasható a közleményben.
Csáji Attilát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
The post Meghalt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
