Egész alakos bronz! (javítva)

Ennyit írtál már a vége felé valamelyik megjelenés előtt álló cikkemre, amihez persze az kellett, hogy egybe írjam az egészalakost (tessék, már megint).

Soha, de tényleg, egyetlenegyszer sem sikerült hibátlan dolgozatot átküldenem neked, cserébe rendre megkaptam az aktuális hibajegyzéket, amit szomorúan nyugtáztam, majd mániákusan visszakérdeztem, hogy „amúgy olvasható, Sándorom?”. Mire érkezett egy decens atyai simogatás, olyasmi, hogy „szokás szerinti”, azzal fűszerezve, hogy azért tudnál húzni belőle, én meg jól visszaírtam, hogy „tudnál, de nem hagyom, muhaha”, erre szmájli, viszonszmájli, és le is volt futva a koreográfiánk.

Ha valaki nem tudná, Sándorunk éveken át, egészen tavalyig olvasószerkesztette portálunkat. Akadt dolga velünk, csüdig gázolt a mozgószabály-sértésekben (ezt most direkt), szakállas angyalhoz illő türelemmel magyarázta, miért kell úgy írni, ahogy írni kell például azt, hogy férfikézilabda-bajnokság; olykor flekknyi emailben tájékoztatta a redakciót valamely kollektív típushibánkról, és velünk vívott csatáinak visszafogott eredményessége sem tántorította el a további helyesírási, nyelvhelyességi körlevelektől.

Kaptunk tőle személyre szabott üzeneteket is, ezek tárgyában általában az állt, hogy „hüba”. Mármint Sándor hibát lelt az illető kolléga dolgozatában, de oldandó a lebaszásból sarjadó skribleri szorongást, hübává hibázta a hibát.

Amikor nem másokat javított, maga is írt. Jegyzett publicisztikát, készített riportkötetet egyebek mellett a rákból gyógyulásról, és amire a legbüszkébb volt: remek mesekönyvei jelentek meg Gumimókusról.

Hát, mostantól nincs több mese, Rege, a mi Regénk ma kicsekkolt.

Sándorom: hüba.

The post Meghalt kollégánk, barátunk, Rege Sándor first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu