Megingathatja-e Orbán és Fico szövetségét a szlovákiai nyelvtörvény-módosítás?

Thumbnail for 6161363

A radikális jobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt pozsonyi kulturális miniszter, Martina Simkovicová az államnyelvről szóló törvény módosítására készül. Ezt maga a tárca közölte – ami aligha véletlen: a kormány épp népszerűtlen megszorító intézkedéseket jelentett be Pozsonyban, így a legkisebb koalíciós párt a nacionalizmust igyekszik élesztgetni, hátha ezzel képes lehet elterelni a nyilvánosság figyelmét például a drasztikus áfaemelésről.

Aligha véletlen tehát, hogy a szlovákiai kultúrharc újjáélesztéséről, színház- és galériaigazgatók kirúgásáról, a közmédia átalakításáról ismert miniszter épp most szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a szabálysértésért kiszabható bírság összegét is emelné.

A minisztérium szerint a nyelvtörvény célja a szlovák „államnyelv státuszának megszilárdítása”, illetve a „hatékony állami felügyelet.” A törvény egyes rendelkezéseit ugyanis egyes személyek „rendszeresen megszegték, a bírságok pedig enyhék, a hatóságok hatásköre korlátozott” – idézi a tárcát a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a nyelvtörvény módosítására vonatkozó szándékot bírálta október 16-án az ellenzéki liberális párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint Simon Zsolt, a parlamenten kívüli Magyar Fórum elnöke is. Szerintük a javaslat a magyar kisebbség ellen irányul, és félő, hogy magánembereket is megbírságolhatnak.

Az ellenzéki SaS szerint képtelenség a kulturális minisztérium által kidolgozott nyelvtörvény, és a párt nem támogatja azt a szándékot, hogy bírságot szabjanak ki azokra a jogi és természetes személyekre, akik nem a kodifikált szlovák nyelvet használják.

Ez a nacionalizmussal átitatott törvény sokszor korlátozta, és ma is korlátozza az ország lakosainak ahhoz fűződő jogait, hogy az anyanyelvükön szabadon terjesszék és kapják az információkat, és a vállalkozás szabadságát is akadályozza

fogalmazott René Parák, a SaS képviselője. A liberálisok szerint a törvény a magyar kisebbség ellen irányul, és az 1990-es évekbe rántja vissza Szlovákiát. (Ekkor jórészt Vladimir Meciar nacionalista kormányzása jellemezte északi szomszédunk politikáját.)

A felvidéki Magyar Szövetségtől független politikus, Simon Zsolt – aki az SaS-szel közös Jobboldali Blokk egyik létrehozója is – szintén kritizálta a sajtótájékoztatón Simkovicováék ötleteit. Simon úgy véli, a tervezett szabályozás nem csupán a kulturális minisztérium, hanem egyúttal a Fico-kormány szándéka is, ami fokozza a Szlovákiában élő közösségek közötti feszültséget.

A törvénytervezet kapcsán sokan úgy vélik, hogy a módosítás a magyar többségű felvidéki településeket is érintené. Olyan községekről és városokról lehet szó egyes hírek szerint, ahol szlovákok kevesen vagy szinte egyáltalán nem laknak, ezért az önkormányzati közlemények sokszor magyarul jelennek meg, illetve bizonyos helyneveket is magyarul tüntetnek fel.

Ugyanakkor az Orbán-kormány – amely az ukrán nyelvtörvény miatt oly sokszor tiltakozott – a pozsonyi tervekre igencsak visszafogottan reagált. A szlovákiai magyar hírportál, a Paraméter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatát idézi, miszerint a kormány „figyelemmel kíséri a szlovák nyelvtörvény esetleges módosítását, és arra számít, hogy nem sérülnek a kisebbségek jogai.” Szijjártó szerint egyelőre nincs hivatalos kormányjavaslat a szlovákiai nyelvtörvény módosítására, de az előkészítése folyamatban van.

Soha senki nem tagadta, hogy vannak problémás témák a magyar-szlovák kapcsolatokban. Mindig is mondtam, hogy az a felelősségteljes hozzáállás, ha ezeket a nehéz kérdéseket akkor vetjük fel, amikor látunk lehetőségét a lezárásukra

– fogalmazott Szijjártó, aki az ATV-nek azt is elárulta: a pozsonyi magyar nagykövet egyeztetett a múlt héten a szlovák kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosával.

Bodnár Boglárka / MTI Peter Pellegrini, a szlovák parlament elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyarországi Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég közötti Ipoly-híd átadásán 2024. március 11-én.

Egy másik hír szerint kedden Orbán Viktor Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozik, ugyanakkor ezen a megbeszélésen várhatóan nem kerül terítékre a szlovák nyelvtörvény, mivel a fő téma „a nyugat-balkáni migrációs útvonal lehetséges korlátozása” lesz.

Közben a szlovák kulturális tárca igyekszik tompítani a nyelvtörvény szigorítása miatt felizzott indulatokat. A minisztérium

módosítaná ugyan az államnyelvről szóló törvényt, terveik között azonban nem szerepel, hogy bármilyen módon korlátozzák a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználatát

mondta a témáról Petra Bacinská a tárca kommunikációs osztályvezetője.

A botrányt botrányra halmozó Simkovicová a napokban Gyimesi Györggyel, a Magyar Szövetség korábbi alelnökével, a párt tagjával is találkozott, hogy a tervezett módosításról egyeztessenek. A tárgyalást Tomás Taraba – akit szintén a radikális jobboldali SNS jelölt a posztjára – környezetvédelmi miniszter szervezte.

„Ismét abban a helyzetben vagyunk, amikor a közvélemény egy része az ellenzék erős támogatásával igyekszik indulatokat kelteni, és a felszínre hozni a nemzetiségi kérdést. Ezért nagyon örülök, hogy Gyimesi György a találkozón elfogadta az érveinket, és megértette, miért van szükség a módosításra. Ezek ugyanis egyértelművé teszik, hogy nem lépünk fel támadóan egyetlen nemzetiségi kisebbséggel szemben, csupán az államnyelvet szeretnénk védeni” – közölte az egyeztetés után Simkovicová.

A nyelvtörvény ügyben nincs ok pánikra. A miniszter asszony meghallgatta a magyarok érveit

írta ki a Facebook-oldalára a találkozó után Gyimesi György. „Lehet sajtózni, pánikot, hisztériát kelteni és lehet virágcsokorral a kézben találkozó keretében egyeztetni. Én magam ez utóbbit választottam, eredményesen, amikor Tomás Taraba környezetvédelmi miniszter, és egyben kedves barátom társaságában felkerestem Martina Simkovicová kulturális miniszter asszonyt, akivel a készülő nyelvtörvény-módosításról egyeztettünk. A kulturális minisztérium finomít a tárcaközi egyeztetésre szánt jogszabálytervezeten, hogy ne érintse negatívan a magyarokat, ellenben kellő védelmet nyújtson az egyre szélesebb körben terjedő angol hatással szemben. Ha partnerként viszonyulunk a közszereplőkhöz, bennünket is partnerként kezelnek” – közölte Gyimesi, akinek a Facebook-posztja alatt valóban Simkovicová látható egy hatalmas virágcsokorral a kezében.

A miniszter eljárását mindenesetre a legnagyobb szlovákiai napilap, a SME főszerkesztőnője, Beata Balogová úgy kommentálta véleménycikkének címében, hogy a Simkovicová meg akarja védeni a szlovák nyelvet, „csak még nem tudjuk, hogyan”, de a magyarokat máris felidegesítette. Majd George Orwellt idézi, miszerint a „gondolat megrontja a nyelvet, de a nyelv is megronthatja a gondolatot”, és a főszerkesztőnő amellett érvel, hogy bár Simkovicova vagy Taraba aligha ismeri az elméleteket arról, hogy a totalitárius rezsimek miként akarták a nyelvet ellenőrzésük alá vonni, de arra bizonyosan van ötletük, hogy miként szigorítsanak a szlovák nyelv használatán. Balogová szerint „az sem túl jó hír”, amikor az állami ellenőrzés „hatékonyabbá” tételéről beszél a kultusztárca, hiszen ez a minisztérium gyakran a felvilágosodás előtti nézetekből „nyer inspirációt” – például egy „laposföldszakértő” jutott fontos pozíciókhoz a minisztériumában és a köztévénél is.

Balogová érdekesnek tartja azt is, amit a mostani törvényjavaslat a magyar-szlovák viszonyban előidézhet, hiszen az a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát korlátozhatja. Simkovicová mostani javaslata ezért is érdekes, mivel Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő kitűnő kapcsolatokat ápol, amit mindketten nyíltan hirdetnek. A SME főszerkesztőnője szerint most majd kiderül, hogy Orbán Viktor a magyar kisebbség „üdvéért” tesz-e többet, vagy fontosabb neki a Ficóval ápolt szövetség.

Nem véletlen talán az sem, hogy Magyar Péter vasárnap este arról beszélt, hogy Orbán Viktor legutóbbi pénteki rádióinterjújában „kiállt Robert Fico mellett”, aki „minden lehetséges módon megnehezíti a felvidéki magyar emberek életét.” A Tisza Párt elnöke szintén a szlovák nyelvtörvény módosítására utalt, igaz, ő nem Simkovicovát, hanem személyesen Ficót támadta emiatt.

Szajki Bálint / 24.hu Magyar Péter a Tisza Párt szervezésében tartott pikniken, a margitszigeti nagyréten, 2024. augusztus 20-án.

Balogová utalt ennek kapcsán arra is, hogy 2009-ben, amikor a szlovák nyelvtörvényt szintén módosították, Pozsony vitába keveredett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadságért felelős képviselőjével, Haraszti Miklóssal. A vita akkor a kisebbségeknek sugárzott szlovák nyelvű rádió- és tévéműsorok kiterjesztéséről szólt, ami Haraszti szerint a kisebbségi műsorsugárzás pluralitását csökkentette volna.

Balogová szerint a felvidéki Magyar Szövetség új vezetője, Gubík László további szigorításoktól tart. Gubík úgy véli, a szlovák nyelv védelmére elég intézkedés történt, ám, ha módosítani akarják a nyelvtörvényt, akkor hivatalos nyelvként a magyart kéne bevezetni azokon a településeken, ahol a kisebbség elég nagy számban él.

Abszurd nevek szerepelnek még a „magyarbarát” szlovák szakkönyvekben is

A Szlovákiában jelenleg érvényben lévő nyelvtörvény abszurditásait mutatja, hogy egy 2014-ben megjelent, a Magyar Királyság történetét szlovákul feldolgozó kiadványban ezt a képaláírást olvashatjuk. „Vojtech (Béla) Bartók pri zbere slovenskych ľudových piesní”. Azaz: „Bartók Vojtech (Béla) szlovák népdalok gyűjtése közben.” Hozzá kell tennünk, hogy a Peter Kónya professzor által szerkesztett kötet a szlovákiai történetírás kivételesen jó példája, amelyben szlovák és magyar származású helyi történészek megpróbálták a leginkább semleges (Szlovákiában ez már-már magyarbarátot jelent) megközelítésben megírni a történelmi Magyarország históriáját az államalapítástól az első világháború végéig. Mindazonáltal Bartók keresztnevét szlovákosan Vojtechnek „fordítják”. Ám még így is nagy szó, hogy Kónyáék legalább zárójelben feltüntették a zeneszerző valódi keresztnevét, a Bélát. Szlovákiában ugyanis a magyar történelem, kultúra és tudomány kiemelkedő személyiségeit szlovákos keresztnévvel kell írni, mintha mi Magyarországon ma is Newton Izsákról vagy Watt Jakabról beszélnénk, ahogyan azt a XIX. századi magyar kiadványok is tették Isaac Newton vagy James Watt esetében. Szlovákiában más nemzetek híres fiai esetén ez a „szlovákosítás” nem fordul elő, kifejezetten a magyar történelem, tudomány és kultúra alakjait kell Ondrej Adyként vagy Koloman Kandóként emlegetni, ezzel szemben például William Shakespeare nevét angolos formában használják.

The post Megingathatja-e Orbán és Fico szövetségét a szlovákiai nyelvtörvény-módosítás? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest