A ChatGPT megjelenése óta eltelt bő két évben nem túlzás azt állítani, hogy minden a mesterséges intelligencia körül forog. A technológia már ilyen rövid idő alatt is beágyazódott a hétköznapjainkba: naponta milliós nagyságrendben generálnak szövegeket, képeket, és akár videókat, zenéket is az emberek világszerte. Az MI azonban közel sem csak a szórakozásunkat szolgálja: számos munkakörben hasznos társ, sőt, az egészségügy területén például régóta nem látott innovációs hullámot eredményezett.

A technológiának azonban negatív hatásai is vannak, elég csak az elmúlt hónapokban a magyar közéletet tematizáló, potenciálisan mesterséges intelligencia segítségével létrehozott, Magyar Péterről szóló hangfelvételekre gondolni, de ugyanígy volt példa a deepfake-ek alkalmazására az amerikai választási kampányban is. Ennél pedig még dermesztőbb jelenség az MI harcászati alkalmazása. Arról nem is beszélve, hogy az elképesztő erőforrásokat igénylő nagy nyelvi modellek (LLM) mennyi energiát használnak fel, sokszor azért, hogy az azt felhasználó termékek csúfosan elbukjanak a piacon. Cikkünkben összegyűjtöttük az idei év MI-vel kapcsolatos pozitív és negatív fejleményeit.

Nem csak ellenünk, értünk is dolgozhat

Évek óta, de főleg mióta az OpenAI mindenki számára elérhetővé tette a ChatGPT-t, a jogalkotók világszerte azon dolgoznak, miként tudják megregulázni a fejlesztő cégeket, és hogyan tudják elérni azt, hogy az MI tényleg az emberekért, és ne azok ellen dolgozzon. Ebben először az Európai Unió tudott komoly áttörést felmutatni, amikor március 13-án elfogadták a világ első, a mesterséges intelligencia megregulázását célzó törvényjavaslatát.

Jóllehet, a betartatás még hosszú évekig elhúzódhat, és a rosszindulatú szereplők ellen korlátozott lehetőségeket vázol csak fel, alapvető fontosságú megkötéseket is tartalmaz.

Ilyen például a kínai példához hasonló társadalmi kreditrendszerek tiltása, de az is, hogy kritikus fontosságú infrastruktúra területén működő rendszerek alkalmazása előtt szigorú vizsgálaton kell átesnie a szoftvereknek. Az MI-modelleknek ráadásul a törvény szerint csakis szabályozott körülmények között lehet rálátásuk az emberek pénzügyeire, illetve az igazságszolgáltatás és a demokratikus folyamatok területére. És hogy a gyakorlatban is látható haszna legyen a törvénynek, az MI által generált tartalmak esetében előírja a vízjelek használatát, ami idejében jelezheti a felhasználónak, hogy manipulált tartalommal van dolga.

Ez azért is különösen fontos, mert az MI-technológia folyamatosan fejlődik: idén a fejlett kép, szöveg és hanggeneráló szoftverek mellett videó generálására képes szoftverrel is előálltak. A Sora elnevezésű videókészítő fejlesztés mellett – amit az aggályok és a feldolgozóképesség korlátai miatt még nem tettek nyilvánosan elérhetővé – az OpenAI májusban előállt a GPT-4 Omni elnevezésű fejlesztésével is, ami az első multimodális modell a piacon. Ez annyit jelent, hogy míg a ChatGPT korábban csak külön tudott feldolgozni szöveget, képet és hangot, addig a GPT-4o képes mindháromra, így akár szövegesen, akár videó segítségével, de a mikrofonon keresztül is beszélgethetünk vele.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a 2024-es fizikai és kémiai Nobel-díjakkal bebizonyosodott, az MI már nemcsak az átlagemberek hétköznapjaira, de a tudományos kutatásokra is óriási hatással van.

A fizikai Nobel-díjat idén a „mesterséges intelligencia keresztapjaként” ismert brit-kanadai Geoffrey E. Hinton és az amerikai John Hopfield kapták, a hivatalos indoklás szerint olyan alapvető felfedezésekért és találmányokért, amelyek lehetővé tették a mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást. A kémiai Nobel-díjat pedig az amerikai David Baker, illetve a brit Demis Hassabis és az amerikai John M. Jumper kapták a biológiánk alapját képező fehérjék szerkezetének előrejelzéséért és tervezéséért, amelyben elvitathatatlan szerepe volt a már Google alá tartozó DeepMind fejlesztésének, az AlphaFold2-nek.

Aggasztó a jövő

Talán nem kérdés, hogy még az MI szabályozásánál is égetőbb kérdés napjainkban a klímaváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás területe. Ebben azonban láthatóan nem tudunk zöld ágra vergődni, ugyanis a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglalt másfél fokos hátérértéket egyes szakértők szerint még idén meghaladhatjuk, miközben egyáltalán nem úgy tűnik, mintha csökkenő tendenciát mutatna a kibocsátás. Sokan ezért a technológiába akarják belelátni a megoldást (például a szénkivonó fejlesztésekbe), a nagy techcégek környezetvédelmi jelentései azonban inkább azt mutatják, hogy a napjainkban joggal felkapott mesterséges intelligencia egyelőre inkább árt a bolygónknak, mint használ.

The post Megment vagy elpusztít: mérlegre tettük a mesterséges intelligencia 2024-es évét first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu