• Az áprilisi választás az egyéni választókerületekben dől el: a 199 képviselői szék több mint felét, 106 mandátumot itt lehet megszerezni.
• A 2010-es fülkeforradalom óta az egyéni kerületek letarolása sorra szállítja a kétharmadokat a Fidesznek. Legutóbb a hatpárti ellenzéki összefogás csupán 19 egyéni győzelmet tudott összehozni.
• A Tisza Pártnak nagyjából háromszor ennyi egyéni sikerre van szüksége, ráadásul nagyrészt olyan kerületeket kell megfordítania, ahol legalább másfél évtizede senki sem rúg labdába a Fideszen kívül.
• A hétvégén Orbán Viktor a korábban emlegetett 80 helyett arról beszélt: 65 választókerületet hozna el most a Fidesz. Magyar Péter pedig 60 olyan körzetet említett, ahol a hibahatárnál nagyobb a Tisza előnye, és 20 olyanról, ahol ennél kisebb különbséggel, de vezetnek.
• Az egymásnak ellentmondó állítások között – megbízható egyéni választókerületi kutatások híján – nehéz rendet tenni. Habár a választási matematika a kormánynak kedvez, az országos közvélemény-kutatásokra alapozott számításaink szerint a Tisza jobb pozícióból fut neki a választásnak.
• 34 körzet húzhat a Fidesz felé, 45-ben a Tisza állhat jobban, 27-ben pedig kiélezett küzdelem várható.
• Alább kategóriákba soroljuk a választókerületeket, és térképen is megmutatjuk az esélyeket.

A 2024-es európai parlamenti választáson a Tisza Párt 29,6 százalékon végzett, csak a Fidesz előzte meg, mely 44,8 százalékot ért el. Mivel a Tisza először indult választáson, amennyiben számszerűsíthető kiindulópontot keresünk, az EP-választás eredményeit kell rávetítenünk az országgyűlési választás (2024 végén módosított) kerülethatáraira.

1. Megnéztük, hogy az EP-választáson milyen eredményt értek el a pártok az országos eredményükhöz képest a 106 egyéni választókerületben, ezt a különbséget pedig rávetítettük a Nézőpont Intézet, a Medián, a 21 Kutatóközpont és az IDEA közvélemény-kutatási számaira. Ez a módszer ott bicsaklik meg, hogy azt feltételezi, az adott kerületben az azóta eltelt bő másfél évben is ugyanolyan tempóban gyengültek, illetve erősödtek a pártok. Ám annak azonosítására alkalmas, hogy hol milyen pozícióból vágott neki a ciklus második felének a Fidesz és a Tisza.
2. Emellett a legfrissebb közvélemény-kutatási adatsorokat bepötyögtük a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátorába is: az ő modelljük 2024-es és a feltételezett 2026-os országos eredmény közti eltérést alkalmazza az egyéni kerületekre. Vagyis onnan indul ki, hogy hasonló arányban teljesítik alul vagy felül a pártok a 2024-es eredményüket egyéniben, mint országosan.

Itt is jelentkezik egy módszertani probléma, hiszen az EP-választás listás, míg az Országgyűlést vegyes rendszerben választjuk meg, melyben az egyéni kerületek súlya a döntő, ráadásul a győzteskompenzáció miatt az egyéniben kiharcolt győzelem mértéke is fontos: a mandátumszerzéshez fel nem használt voksok száma hozzáadódik a listás szavazatokhoz.

Az egyéni kerületek határai 2024 végén úgy módosultak, hogy Budapesten két választókerületet megszüntettek, és odaadták a mandátumokat a Pest vármegyei agglomerációnak, valamint belepiszkáltak a szegedi és székesfehérvári körzetekbe is, ugyanakkor nem módosították a Somogy és Tolna vármegyei aránytalanságokat, holott a lakosságszám csökkenése miatt ezeken helyeken már négy éve is törvénysértő módon zajlott a mandátumkiosztás, hiszen az országos átlagtól való eltérés nem haladhatná meg a 15 százalékot.

Átlagosan 72 ezer választásra jogosultnak kellene egy választókerülethez tartoznia, ehhez képest – mivel a kerülethatárok nem léphetik át a megyehatárt – a három tolnai és két somogyi választókerületben a 60 ezret sem éri el a szavazók száma, míg két-két Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom, illetve egy Pest vármegyeiben a 80 ezret is meghaladja. Budapesten pedig mind a 16 körzet népesebb a 72 ezres átlagnál.

Átlagosan ötezerrel többen élnek az ellenzék felé hajló kerületekben, mint a fideszesekben, így kevesebb szavazatra van szüksége a kormánypártnak ahhoz, hogy mandátumot szerezzen.

Módszertani aggályainkat összegezve: egy listás választásból próbálunk következtetni egyéni választókerületi eredményekre, de arról, hogy valóban mik az erőviszonyok helyben, rendszeres mérések híján, csak a választás napján lesz biztos tudásunk.

Magyarék állhatnak jobban

Emellett előzetesen az is nehezen kalkulálható, hogy az egyéni jelöltek felfelé vagy lefelé húzzák az adott kerületben a pártjukat, de a gyakran évtizedes, helybeli beágyazottságra tekintettel a 21 Kutatóközpont modellje úgy korrigál, hogy a Tiszától minden egyéni körzetben elvesz, a Fideszhez pedig hozzáad egy százalékpontot. Örök vita tárgya, hogy mennyit segít a jó egyéni jelölt a pártján, mindenesetre ha összevetjük a kerületek listás és egyéni eredményeit, ritkán látunk néhány százaléknál nagyobb eltérést. Az ellenzéknek ezzel együtt elképesztő mélységből kell visszakapaszkodnia vidéken, így ezt mérlegelve esetenként a Fideszre nézve kedvezőbb kategóriákba osztottunk be kerületeket, mint amit a szimulációk során kapott számok mutattak.

2018-ban a fővárost leszámítva csak Dunaújvárosban, Pécsett és Szegeden tudott nyerni ellenzéki jelölt, 2022-ben pedig még Dunaújvárost is elvesztették, miközben a Fidesz lényegében minden vidéki körzetben javított a négy évvel korábbi eredményén. (Korábban, 2015-ben két időközi választáson nyert Tapolcán és Veszprémben ellenzéki induló, de ezek a bástyák is hamar ledőltek.) A 2010 óta minden választáson a falnak futó ellenzék azonban nincs többé, így bizonytalan, hogy ezekből a tapasztalatokból mennyiben következtethetünk a tiszások várható teljesítményére.

A közvélemény-kutatások trendszerűen a Tisza előnyét mutatják, így jelenlegi tudásunk szerint két hónappal a választás előtt Magyar Péter pártjának kedvezőbbek a pozíciói. Fontos megjegyezni, hogy a kutatások pillanatképek a verseny jelenlegi állásáról, és nem jóslatokra a jövőre nézve, továbbá részben a választási rendszer aránytalanságai miatt, ha csak annyival mérik alul a Fideszt, mint négy éve, és felül a Tiszát, mint 2022-ben az ellenzéki összefogást, Orbán Viktor simán megtoldhatja még négy évvel az uralmát. Akkor ugyanis az intézetek az utolsó adatközlésekben átlagosan 4 százalékponttal becsülték alul a kormánypárt támogatottságát, a hatpárti összefogásét pedig 9 százalékponttal vélték jobbnak a végeredménynél.

Arról nem beszélve, hogy listán a kormányoldalt segítik a határon túli magyarok levélszavazatai is: legutóbb rekordszámú, negyedmillió voksot gyűjtöttek be így, mivel a levélszavazók 94 százaléka a Fideszt támogatta.

Ezen torzító hatások miatt

a Tiszának körülbelül 4 százalékpontos előnyre van szüksége a listán, valamint legalább 54-56 egyéni győzelmet kell hoznia ahhoz, hogy abszolút többséget szerezzen a parlamentben.

Egyéni győzelemre nincs esélyük, de elképzelhető olyan szcenárió, amelyben jelentősen felértékelődik a Mi Hazánk szerepe. Toroczkai Lászlóékat csaknem az összes közvélemény-kutató a parlamentbe várja, és a fentiek okán nem zárható ki az a forgatókönyv, hogy a Tisza relatív többsége kerül a törvényhozásban, de a Fidesz a nemzeti radikálisok koalíciós vagy külső támogatásával kormányon marad. Ez nem a politikai sci-fi kategóriája: a legutóbbi felmérések átlaga alapján egyik nagy pártnak sem lenne mandátumtöbbsége.

És akkor ezek után következzen a választókerületek besorolása. A körzeteket öt kategóriába osztottuk:

• Huszonhárom olyan van, ahol a jelenlegi, országosan a Tiszának kedvező adatok mellett is szinte biztos a Fidesz győzelme.
• Tizenegy, ahol inkább a kormányoldal sikere várható.
• Huszonhét csatatérkörzetet azonosítottunk, ezekben teljesen nyitott a verseny.
• Tizenkét választókerületben a Tisza győzelmére van több esély.
• Harminchárom kerületben a mostani támogatottsági szinteknél valószínűsíthető, hogy a Tisza Párt nyer.

Narancsvidék

Ezekben a választókerületekben, amelyek az ország északnyugati, északkeleti, délnyugati és délalföldi régiójába összpontosulnak, a kormányoldal mind a 2022-es országgyűlési, mind a 2024-es EP-választáson elért országos eredményére ráhúzott 10-15 százalékot: négy éve a Magyar Falu Program lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár 71,2 százalékkal érte el a legjobb eredményt Csornán, ahol a Tisza most az agrárpolitikusát, Bóna Szabolcsot veti be, de a fideszes fölény itt akkora, hogy aligha tud érdemben kozmetikázni az eredményen. Két éve pedig a Fidesz abban a Vásárosnamény központú kerületben teljesített a legjobban felül, ahol most is a kerületet húsz éve szállító Tilki Attilát vetik be: 64 százalékot értek el, tehát 20 százalékponttal megfejelték az országos eredményt.

Aligha meglepő, hogy ezekben a kerületekben történt a legkevesebb váltás a Fideszben, annak ellenére, hogy 2022-höz képest a jelöltjeik 40 százalékét levették a pályáról (így kétszer annyi cserét eszközöltek, mint négy éve). Néhány változás azért a biztos körzetekben is történt, leginkább fiatalítás okán: Ózdon leváltották a 69 éves Riz Gábort, aki négy éve tíz százalékpontot javított a 2018-as teljesítményén, helyette a 35 éves önkormányzati képviselő, Csuzda Gábor indul, aki 2024-ben kikapott az ózdi polgármester-választáson. Hörcsik Richárd 1998 óta képviseli Sátoraljaújhelyt, de tavaly február óta tudni lehet, hogy Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke váltja, a szintén 28 éve képviselő KDNP-s Szászfalvi László helyett pedig az őrtilosi polgármester, Kelei Zita indul Barcson és környékén. Pápán a Fidesz 34 év után bukta el az önkormányzati választást, a kistelepülések miatt mégsem igazán kell izgulnia a kormánypártnak. Itt az 1998 óta egyéni parlamenti képviselő Kovács Zoltán tavaly lemondott a mandátumáról, mivel a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjává választották, a helyén Takács Péter egészségügyi államtitkár indul, aki a Pápához közeli Vaszaron nőtt fel. Kényszerű váltást kellett eszközölni Dombóváron: a Potápi Árpád halála miatt kiírt időközi választást Csibi Krisztina simán nyerte 2025 januárjában, és most is ő a jelölt.

A biztos fideszes kerületek többségében viszont régi motorosok indulnak: hatan 1998 óta képviselik a kerületet, a rekorder Lezsák Sándor pedig 1994 óta tagja a parlamentnek, igaz, akkor még megyei listáról került be MDF-esként, a következő ciklusban viszont már egyéni képviselőnek választották.

Inkább fideszes kerületek

Ezek a választókerületek főleg középvárosok köré szerveződnek. Figyelemreméltó, hogy a Medián legutóbbi adatközlése szerint ebben a településtípusban szűken, de vezet a kormánypárt, miközben a Závecz Research nagymintás mérése nem sokkal korábban már csak a 2000 fő alatti községekben mutatott ki Fidesz-előnyt, minden más településkategóriában tiszás fölényről számolt be (hozzátéve, hogy átlagokról van szó).

Az inkább fideszes körzetek között Pakson és Keszthelyen 2024-ben hosszú idő után ellenzéki városvezetés jutott hatalomra, ám az EP-választáson választókerületi szinten – a falvak miatt – mindkét kerületben az országos átlag fölött teljesített a Fidesz, az előző országgyűlési választáson pedig 60 százalék körüli eredményeket ért el. A kormánypárt itt sem érezte fontosnak, hogy változtasson a bevált recepten: ugyanazokkal a jelöltekkel készül meghódítani a kerületeket, mint négy éve. Olyan régi, bizonyított emberek indulnak ezekben a körzetekben, mint a salgótarjáni Becsó Zsolt, a hatvani Szabó Zsolt, az 1998 óta a parlamentben ülő, monori Pogácsás Tibor és a mezőkövesdi Tállai András, a 2002 óta Kalocsát képviselő Font Sándor, valamint a volt paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János. Koncz Zsófia képviselő édesapja halála után két választást nyert meg Tiszaújvárosban: a diadalmenetet a Tisza részéről a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egykori vezetője, Bihari Zoltán akasztaná meg.

Tasó László helyett viszont új jelölttel futnak neki a kormánypártok a legkevésbé urbánus debreceni kerületnek, ahol a szintén a kerülethatárokon belül található Hajdúsámson polgármesterét indítják, ahogy a Pest megyei 13-as körzetnek is: ott a kerületszékhely, Dabas alpolgármesterével készül újrázni a kormányoldal.

Ha e kerületek közül bármelyiket is elcsaklizza a Tisza, az országosan nagy ellenzéki győzelmet vetít előre. Kettő mégis is szerepel Csatatér rovatunkban:

• a salgótarjáni elsősorban a megyeszékhelyen tapasztalható politikai váltógazdálkodás miatt,
• a hajdúszoboszlói pedig azért, mert a Tisza Párt az egyik legismertebb politikusát, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt veti be. Neki azt a Bodó Sándort kellene legyőznie, aki a 2011-es időközi választás óta meggyőző fölénnyel szállítja a mandátumot.

Csataterek

Megyei jogú város által dominált választókerületek, kistelepüléses vidékek éppúgy tartoznak ide, mint a Budapest körüli agglomeráció egyes körzetei. Biztosak lehetünk benne:

ezekben a körzetekben dől el el a választás.

Több fideszes frontpolitikus is csatatérkörzetben méreti meg magát: ismét Tapolcán indul Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, akit négy éve hívott vissza a hazai politikába Orbán Viktor. A korábbi uniós biztos (aki előzőleg Veszprémben indult) ezt magabiztos győzelemmel hálálta meg egy olyan kerületben, amelyet korábban egyszer már elhódított a kormányoldaltól az ellenzék. Az Országgyűlésbe nyolc év után visszatérő Navracsicsot az ajkai kórház traumatológiai osztályának főorvosa, Balatincz Péter akadályozná meg az újrázásban. A Tisza egy másik orvossal, Porpáczy Krisztinával készül kihívni Mosonmagyaróváron az agrárminisztert, Nagy Istvánt, akit a legutóbbi két választáson 50 százalék fölötti eredménnyel választottak meg. Jászberényben Pócs János, Nyíregyházán Vinnai Győző, Komáromban Czunyiné Bertalan Judit, Nagykanizsán Cseresnyés Péter 25 éves uralmát döntené meg a Tisza – az országos sikerhez jó eséllyel szükséges kétesélyes kerületek ezek is.

Szintén nyitott lehet a verseny Esztergomban, ahol a Tisza az alelnökét, Radnai Márk filmrendezőt indítja. Nem lesz egyszerű dolga: egy olyan kerületet kell megnyernie, ahol négy éve a korrupciós botrányába frissen megbukott Völner Pál helyére beugró volt futballbíró, Erős Gábor nemcsak nyerni tudott, de még javított is elődje eredményén.

Néhány politikust a csataterekben is levett a pályáról a Fidesz: Vigh László 2006 óta hozta a Fidesznek a mandátumot Zalaegerszegen és környékén, ám ezúttal az önkormányzati képviselő Szilasi Gábor indul helyette, és váltottak Gyulán, Dabason, Pécelen és Hajdúböszörményben is. Az utóbbi kerületben a település polgármestere, Göröghné Bocskai Éva lesz a Tisza jelöltje, a Fideszé pedig a Nemzeti Agrárkamara elnöke, Papp Zsolt György, aki a Fidesz országos listáján is előkelő helyet kapott. A mostani képviselő, Tiba István nem fogadta jól a váltást: azt mondta, a Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson elvesztett önkormányzati választást „a nyakába akarták varrni”, ezért nem segíti utódja kampányát. A győri 2-es körzetet 2010 óta nyerte a Fidesznek Kara Ákos, ám helyette Fekete Dávid frakcióvezetőt indítják, a szintén billegő Egerben, a kecskeméti 1-es körzetben és Kaposváron viszont bíznak a kipróbált jelöltekben.

Több kerület billen a Tisza felé

Ahogy közeledünk az inkább tiszás kerületek felé, úgy nő a települések mérete, és úgy jutunk egyre közelebb Budapesthez. Ha a Fidesznek sikerül belekapnia ezekbe a körzetekbe, alighanem gyorsan szertefoszlik a kormányváltás reménye. Ezzel együtt a Tiszának erős fideszes politikusokat kell kiütnie a nyeregből, ám azt, hogy Orbánék is érzik, meggyűlhet a bajuk a kihívóval, jól jelzi, hogy több jelöltcserét is véghez vittek ezekben a kerületekben.

Szombathelyen az immáron alkotmánybíró Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter helyett a nála több mint húsz évvel fiatalabb főispán, Vámos Zoltán méreti meg magát, a Debrecen 2-es kerületben pedig Széles Diána, a város alpolgármestere váltja Pósán Lászlót, aki 1998 óta képviselte a megyeszékhelyt a parlamentben. Széleshez nagy reményeket fűznek a párton belül: beszédet mondott a januári jelöltállító kongresszuson, ahol Orbán is név szerint említette. Lázár János helyett Makó polgármestere, Czirbus Gábor a jelölt a Hódmezővásárhely központú körzetben. Balatonfüreden az utolsó pillanatban cserélt a Fidesz: a felmérésekben feltehetően rosszul szereplő Kontrát Károly volt belügyi államtitkár helyett Hegedűs Barbara, Veszprém korábbi alpolgármestere készül megvédeni a kerületet a Tisza alelnökétől, Forsthoffer Ágnes szállodatulajdonostól.

Nagy Ervin színész, aki elsők között csatlakozott Magyar Péter mozgalmához, szülővárosában, Dunaújvárosban indul. Ő nem évtizedek óta beágyazott fideszes jelölttel néz szembe: a dunaújvárosi kórház korábbi igazgatója, Mészáros Lajos 2022-ben lett képviselő.

Vitályos Eszter kormányszóvivőnek Szentendrén, Rétvári Bence belügyi államtitkárnak pedig Vácon gyűlhet meg a baja a kihívókkal: a körzetük központjában ellenzéki a polgármester, így a választási küzdelmet a kisebb településeken kellene a javukra billenteniük, ami négy éve sikerült.

Budapestre és a nagyvárosokra támaszkodhat a Tisza

A Fidesz azokban a kerületekben vette le a legtöbb emberét a tábláról, ahol úgy gondoljuk, hogy a Tisza indul pole-pozícióból: a 42 új egyéni képviselőből 26-an ezekben a körzetekben méretik meg magukat. Ráadásul az immáron csak 16 budapesti kerületből 12-nek vág neki új arcokkal a Fidesz: Zuglóban például Radics Béla fővárosi önkormányzati képviselőt vetik be, a tiszás ellenfele Velkey György László, Magyar Péter kabinetfőnöke lesz, de itt indul Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is. Józsefvárosban és Ferencvárosban Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos Bódis Kriszta író-pszichológussal, a Tisza szociálpolitikai szakértőjével száll versenybe, míg Kőbányán a polgármester, D. Kovács Róbert Antal képviselné a továbbiakban a parlamentben a helyi érdekeket, aminek Trentin Balázs közgazdász szabna gátat, Hegyvidéken pedig Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára néz farkasszemet Magyar Péterrel.

A fővárosban az a paradox helyzet állt elő, hogy habár az ellenzék legutóbb 18-ból 17 helyen nyert (az egyedüli kivétel Dunai Mónika volt Rákosmentén, a sorozatban negyedik győzelmét Porcher Áron, a Tisza fővárosi képviselője akadályozná meg), vélhetően a hivatalban lévő képviselők kénytelenek lesznek átadni a széküket. Közülük az elmúlt négy év politikai teljesítménye alapján Hadházy Ákosnak lehet a legjobb sansza arra, hogy ne így legyen. (A kormányváltás és így cikkünk fő állítása szempontjából valójában mellékes, hogy melyik nem fideszes jelölt győz.) A DK-s Varju László pedig abban bízhat, hogy tavaly márciusban könnyedén győzött az időközi választáson a korábbi körzetében, amelyből azonban mára elvették a IV. kerület káposztásmegyeri részét – és persze ott nem állt rajthoz a Tisza. A többi újrainduló ellenzéki képviselő, így a korábbi pártjuk (a választástól távol maradó Momentum, Párbeszéd, MSZP és LMP) színei helyett függetlenként próbálkozó Szabó Szabolcs, Tordai Bence, Szabó Tímea, Hiller István, Kunhalmi Ágnes és Csárdi Antal helybéli támogatottságát nehezebb megítélni, és ugyanez igaz a DK-s Arató Gergelyre és Barkóczi Balázsra is. Közülük a volt MSZP-elnök Hiller az, aki ötször is győzött egyéniben Pesterzsébeten és környékén, de a szocialisták országos támogatottsága mára 1 százalék alá olvadt.

2024-ben a Tisza a legnagyobb előretörést nem Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban érte el. Szolnokon, Nyíregyházán és Szegeden már másfél éve győzni tudott, de az országos átlag felett teljesített Pécsett, Tatabányán, Debrecenben és Miskolcon is. A helyzetre reagálva a Fidesz mindhárom képviselőjét lecserélte Debrecenben, köztük Kósa Lajost, aki 1998 óta nyerte az egyéni mandátumokat, őt az 1-es körzetben a város alpolgármestere, Barcsa Lajos váltotta. Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán (ahol az önmagát egy év végi vadászat során lábon lövő kormányhivatali vezető, Polgári András helyett végül a helyi frakcióvezető indul, noha információnk szerint az űrhajós Kapu Tibort is kapacitálta az indulásra a Fidesz), Kecskemén és Pécsett egy-egy új fideszes jelölt indul, emellett új arccal állt elő a kormányoldal Békéscsabán, Szolnokon, Érden, Budaörsön, Szigetszentmiklóson és Gödöllőn is. Szolnokon a Tisza a város díszpolgárát, Rost Andrea operaénekest indítja, a Fidesz pedig a vármegye főispánját, Berkó Attilát, míg Gödöllőn Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter mérkőzik meg László Endre Márton mentőtiszttel, egy mentőautókat gyártó cég vezetőjével.

Budapest környékén két vezető fideszes politikus is újraindul: Menczer Tamás kommunikációs igazgató Bujdosó Andreával, a Tisza fővárosi frakcióvezetőjével mérkőzik a pilisvörösvári körzetben, Tuzson Bence igazságügyi miniszer pedig Miskolczi Orsolya ügyvéddel Dunakeszin.

Az, hogy ezekben a kerületekben tiszás győzelmet valószínűsítünk, a közvélemény-kutatásokban látható, csökkenni nem akaró ellenzéki fölénynek köszönhető. Az eddigi tapasztalatok alapján az urbánus kerületekben a Tiszának áll a zászló, és habár 2022-ben ebben a kategóriában 19 ellenzéki győzelem született, Magyar Péterékre még a leginkább nekik kedvező körzetekben is komoly csata vár, hiszen olyan fideszeseket is le kell legyőzniük, akik évtizedek óta nyerik a választásokat, így például Szűcs Lajost Vecsésen és Bencsik Jánost Tatabányán.

The post Megmutatjuk, hol dől el a választás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu