Bulgária az előzetes tervek szerint a szintén 2007-ben EU-taggá vált Romániával együtt csatlakozott volna a schengeni övezethez 2010–2011 fordulóján, ám az elhúzódó tárgyalások során Hollandia korrupciós és szervezett bűnözéssel kapcsolatos problémákra hivatkozva megvétózta a két ország csatlakozását.

A 2015-ös migrációs válság pedig újabb problémákat hozott, mivel Bulgária Törökországgal közös határszakasza hamar a nyugat-balkáni útvonal egyik fő csomópontja lett. Ennek következtében 2022-ben Hollandia mellett Ausztria is nemmel szavazott a két ország csatlakozására. Gerhard Kerner osztrák belügyminiszter szerint „a nem megfelelően működő Schengen bővítése nem volt időszerű.” Az osztrák álláspont szerint Bulgária nem tett eleget az irreguláris migráció visszaszorítására irányuló kéréseknek, míg Mark Rutte akkori holland miniszterelnök szerint a migránsoknak csupán 50 eurót kellett fizetniük, hogy Törökországból átjussanak Bulgáriába. A holland vétót végül sikerült 2023-ra feloldani, Ausztria azonban csak 2024 novemberében – az érintett külügyminiszterek budapesti csúcstalálkozóját követően – oldotta fel a vétóját.

A diplomáciai tárgyalásokból a szófiai kutatóutunk során keveset érzünk. Mind a különböző civil szervezetek, mind pedig a mindenkori kormányhoz köthető intézetek elégedetten nyilatkoznak Schengenről, ám amikor az irreguláris migrációról kérdezzük őket, gyorsan az ukrán menekültek helyzetére terelik a szót. Érdekes, hiszen Bulgária 2021 óta erőteljes migrációs nyomással néz szembe.

• A 2021-ben 55 ezer illegális határátlépési kísérletet
• 2022-ben 164 ezer,
• majd 2023-ban 180 ezer követte.

2022 augusztusában, illetve szeptemberében pedig két rendőr, valamint a határőrség egyik tisztje vesztette életét embercsempészettel kapcsolatos esetekben. A hegyekkel és erdőkkel tarkított bolgár–török határszakasz ideális terep a tengeri átkelést túl veszélyesnek tartó irreguláris migránsok számára. Végül a választ a Caritas szófiai irodájának egyik munkatársa adja meg:

Az ukrán menekültek támogatására vannak nemzetközi projektek, míg az irreguláris migránsok ellátására nem, ezért ez sokkal nehezebb téma.

A helyzetet megkönnyíthetné, hogy a bolgár hatóságok szerint jelentősen csökkent az országra nehezedő migrációs nyomás. A határőrség adatai alapján az idei év első kilenc hónapjában 40 210 irreguláris migránst tartóztattak fel a határon, illetve további 38 457-et Bulgária belterületein. A csaknem 79 ezer irreguláris migráns jelentősen kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenésben szerepet játszhat a bolgár–török határ megerősítése, illetve az országban szolgálatot teljesítő 500-600 fős Fronte- misszió is.

Azonban több civil szervezet ezt másképp látja. „Az előző évekkel közel azonos számú migránsnak nyújtunk segítséget. Mindig új emberek érkeznek, nem ugyanazokat képviseljük különböző ügyekben” – számol be róla a FAR, egy migránsokat és menekülteket képviselő jogvédő szervezet munkatársa. A Caritas közel-keleti migránsokkal foglalkozó egyik munkatársa is hasonló véleményen van:

Nincs jelentős elmozdulás a migránsok számában, december elején pedig kimondottan sokan érkeztek, az előző évekhez hasonlóan ismét Szíriából.

Interjúalanyaink egy további részletre is rávilágítottak. Véleményük szerint a szomszédos Törökországból érkező hatások, valamint a kommunista időszak ösztöndíjprogramjainak köszönhetően a bolgár társadalom nyitottan áll a közel-keleti migránsok helyzetéhez, az állami szervek és a civil szervezetek is hatékonyan tudnak együttműködni. A nemzetközi sajtóban elérhető határmenti beszámolók azonban eltérő képet mutatnak. A bolgár hatóságokkal kapcsolatban 2022 óta fogalmaznak meg illegális visszakíséréssel (pushback) kapcsolatos vádakat. Ezekben az esetekben a hatóságok az irreguláris migránsokat – a jogszabályok figyelmen kívül hagyása mellett – gyakran fizikai erőszak alkalmazásával kísérik vissza a korábbi tranzitországba. A bolgár hatóságok következetesen tagadják a vádakat. Civil szervezetek adatai alapján ezek a gyakorlatok 2022-ben 87 650, míg 2023-ban csaknem 176 ezer irreguláris migránst érintettek. Egyes belső dokumentumok szerint több atrocitás a Frontex tisztjeinek tudtával történt. A fizikai erőszak alkalmazását korábbi, szerbiai terepkutatásaink alkalmával is említették nekünk az irreguláris migránsok.

A bolgár rendőrök többször is megütöttek, a szerbek ilyet sose csinálnak

– mesélte nekünk Szabadka mellett egy Törökországon és Bulgárián keresztül érkezett szír migráns.

Interjúalanyaink szerint továbbra sem megoldhatatlan feladat átkelni a bolgár–török határszakaszon, hiába a megnövekedett figyelem. Továbbra is nagy számban vannak jelen a különböző embercsempész csoportok, akik a közösségi médiában reklámozzák a szolgáltatásaikat. Emellett egy érdekes tényre is felhívják a figyelmet. Bulgáriában a kiskorúak könnyebben szereznek menekült- vagy ideiglenes védelmi státuszt, emiatt a legtöbb közel-keleti országból távoli rokonaik kíséretében kiskorúak érkeznek, akik státuszuk megszerzése után kérvényezhetik a családegyesítést. A szülők és testvérek megérkezését a határszakaszon fekvő Harmanli városában működő befogadó központban várják ki. Itt a bolgár hatóságok a civil szervezetek bevonásával kiépítettek egy biztonsági zónát, ahol a gyermekek még a tanulmányaikat is folytathatják.

A másik gyakori átjutási forma az embercsempész csoportokhoz köthető. A csoportok tagjai különböző használt autókat vásárolnak, majd ezeket átalakítják, hogy minél több migránst tudjanak szállítani. Ilyen műveletek esetén kiemelten fontos a gyorsaság, ezért gyakoriak a balesetek is. Hasonló esetekről a nyugat-balkáni útvonal államában is beszámolhatunk. Szerbiában NGO-k gyűjtése alapján legalább négy közúti baleset köthető ehhez a csempészési módhoz, amelyek közül kettő közvetlenül a migránsok felfedezéséhez is vezetett. Horvátországban is több hasonló esetről számoltak be. Bulgáriában már tavaly februárban is történt hasonló baleset, amely során egy afgán migráns életét vesztette, az idén november végén pedig egy 26 migránst szállító autó tért le az útról egy erdőbe, miután a hatóságok megkísérelték igazoltatni a sofőrt és ellenőrizni az autót.

A schengeni tagság megszerzésével Bulgária egy fontos külpolitikai célját érte el, ám az irreguláris migrációs nyomás nem tűnik el. Bár a bolgár hatóságok az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre részben saját, részben pedig uniós forrásból, ám az Európát körülvevő stratégiai környezet továbbra is bizonytalan. Részben ezt húzta alá Ivan Kondov külügyminiszter nyilatkozata is, mely szerint továbbra is nagy a közel-keleti migrációs veszély. Azonban a tárcavezető úgy látja, a szíriai események csökkenthetik majd a konfliktus jelentette migrációs nyomást az Európai Unión.

A szerző Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet kutatója.

The post Megnő-e a migrációs veszély a bolgár–török határon a schengeni bővítéssel? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu