Lázár János tavalyi berettyóújfalui fórumán nagy feltűnést keltett azzal, hogy a Fidesz holdudvarához tartozók életmódját kritizálta, mondván: ez teheti hitelessé Magyar Pétert. Továbbra is hitelesnek tartja a Tisza Pért elnökét?

Magyar Péter számomra azért nem hiteles politikus, mert ő maga is abból a rendszerből érkezett, amit most bírál. Lehetséges, hogy emiatt népszerű vagy hitelesnek tűnhet a közvetői számára.

Ezek szerint félreérthetően fogalmazott korábban?

Lehet, hogy félreérthető voltam. De tényleg csak két éve vette észre, hogy mi történik körülötte? Azok a problémák, amiket most felvet, érdekes módon akkor még nem zavarták.

Nekem erről mindig szegény Torgyán József jut eszembe.

Akkor is nehéz gazdasági környezet volt Magyarországon, ő meg kiállt a dobogóra, és azt mondta: emberek, itt most minden baromira rossz. Aztán meg lehet nézni, hogy ettől mennyire népszerű politikussá tudott válni.

Ugyanezt látja Magyar Péterben?

Most ugyanezt látom. Valljuk be őszintén: elsősorban azok az ellenzéki választók álltak be a táborába, akiknek egyetlen hívószavuk van: az, hogy ne Orbán legyen. A támogatói mögött más közös értékrendet nem nagyon látok. Egy dolog a közös: Orbánt le kell venni. Majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

Kivagyiság alatt mit értett, amikor így jellemezte a fideszes szereplőket?

Ott is elmondtam, hogy teljes mértékben elismerem azoknak a vállalkozóknak a vagyonát és jövedelmét, akik tisztességes, becsületes, szorgalmas munkával építették fel a vállalkozásukat. Én soha nem vontam kétségbe sem a Béres család vagyonát, sem Rubik Ernőét. Sok százezer olyan vállalkozás van ebben az országban, amelyik tisztességesen, becsülettel dolgozik.

A mindenkori politikai elittel szemben jogos elvárásunk az, hogy a közhatalmat gyakorlók alázattal, becsületesen lássák el a feladataikat a köz javára. Valóban többször kifejeztem bírálatot az ügyben, hogy nem tartom helyesnek az urizálást.

Faluhelyen erre azt szokták mondani: a bolond azzal is dicsekszik, amije nincs, az okos meg azt is tagadja, amije van.

Mégis, kikre vagy mire gondolt akkor?

Szerintem egyértelmű, hogy miről beszélek. Jó lenne, ha az állami megrendelések is mindig a piaci árakat figyelembe véve, a piac által elvárt minőségben teljesülnének. Ha van egy nyílt közbeszerzési eljárás, akkor a versenypiac döntse el, ki nyeri meg a munkát, ahogy ezt mi a kabai önkormányzatnál a gyakorlatban csináljuk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóbbi időben ebben vannak pozitív változások.

Mégiscsak azt látjuk most, hogy ezek a problémák leginkább az ön politikai családja környékén merülnek fel.

Ez a rendszerváltás óta létező jelenség Magyarországon. Nyilván mindig a regnáló kormány szempontjából hangsúlyosabb ez a kérdés, ez természetes. Bíráltam én annak idején a kakaóbiztos számítógépeket és sok hasonló ügyet a szocialista időkben. Megéltem azt, amikor a zsebemből vették ki a pénzt Bajnai Gordon idejében, amikor tizenkétezer libámat vitték el kifizetés nélkül. Ez volt a Hajdú-Bét és Wallis Rt. körüli ügy, amely sokak mellett engem is személyesen érintett. Nehezményeztem, amikor a sok alvállalkozót nem fizették ki, tönkretették. A Fidesz egyik erénye volt, hogy ezt a lehetőséget megszüntette, és jogszabályban rögzítette, hogy igazolni kell az alvállalkozók kifizetését.

2006 óta vezeti a várost. A támogatottsága kivételes, többször is 80 százalék feletti eredményt ért el, legutóbb pedig már kihívója sem volt. Mi tartja ennyi ideje a polgármesteri pályán?

A magas támogatottság azért fontos, mert az ember ebből kap visszaigazolást arról, hogyan végzi a munkáját. Minél nagyobb a felhatalmazás, annál biztosabb lehet a vezető abban, hogy jó úton jár.

Mindenkinek nem lehet megfelelni, és ez nem is baj. A többségnek kell megfelelni.

Ennek pedig az a kulcsa, hogy itt kell élni az emberek között, és érzékelni a problémákat és az igényeket. Én az a polgármester vagyok, akit telefonon bármikor elérnek. Nagyon sok idős embernek ott van az asztalán a telefonszámom. Volt, hogy éjszaka hívtak, mert rosszul lett valaki, és hajnali kettőkor papucsban, kabátban szaladtam az idős házaspárhoz. Igyekszem mindenkinek a problémáját megoldani. Amit meg tudok tenni, azt megteszem, amit nem, azt nem.

2024-ben, amikor önnel szemben ellenjelölt sem akadt, 2137 szavazatot kapott, miközben a Fidesz a megyei listán csak 1356-ot, vagyis nyilvánvalóan nem csak a fideszes választók szavaztak önre. Mi ennek a magyarázata?

Az ötödik olyan képviselő-testületet vezetem, ahol egyszer sem merült fel a testületi üléseken, hogy ki milyen politikai hovatartozású. Nálunk nincsenek politikai vekengések. Minden ciklus elején elmondom, hogy itt, az asztal körül egyetlen érdek van: a városé. Úgy gondolom, hogy csak így mehet előre egy település. Azt vallom, hogy polgármesterként minden embert képviselek. Nem számít, hogy valaki fideszes vagy sem, etnikailag magyar vagy roma. Természetesnek tartom, hogy mindenkinek egyformán figyelembe veszem az érdekeit. Tőlem biztosan nem tapasztalta senki az elmúlt húsz évben, hogy különbséget tennék ember és ember között.

Ha már szóba hozta a cigányságot: mi a véleménye Lázár János cigányokra vonatkozó mondatairól?

Egy választási kampányban ilyesmi bárkivel előfordulhat. Egy országos választási kampányban a politikusok folyamatos terhelés alatt vannak. Időnként mondhatnak félreérthető mondatokat,

ennek súlyát igazán csak az érzi, aki ott van ebben a helyzetben. Megvédenék mindenkit, aki ilyesmibe becsúszik. És különösebb jelentőséget az ügynek nem tulajdonítanék.

Polgármesterként mi volt a legnehezebb döntése, amelynek a következményeit ma is viseli?

Rengeteg ilyen döntés volt húsz év alatt. De ha egyet kell kiemelni, akkor inkább egy szembesülést mondanék, nem döntést. 2006. október 1-jén lettem polgármester, másnap jelentették be a cukorgyár bezárását. Azt kell mondanom, hogy a húsz évem alatt ez volt számomra a legtragikusabb pillanat.

Mire gondolt, amikor 2006 őszén ezt bejelentették?

Akkor ez már tény volt. Részt vettem az egyeztetéseken is. Akkor indult el egy szerkezetátalakítási program, amely annak volt a következménye, hogy az Európai Unió jelentős összeget ajánlott fel azoknak a cukorgyáraknak, amelyek visszaadták a cukorkvótát.

Én akkor is úgy gondoltam, hogy ez felért egyfajta hazaárulással, mert a cukorkvóta végső soron a magyar cukorfogyasztók pénzéből jött létre.

A kabai cukorgyár francia–angol tulajdonban volt, az Eastern Sugar Zrt. kezében. Ők 23 milliárd forintot kaptak azért, hogy visszaadják a kvótát. Persze voltak kötelezettségek a dolgozókkal, a cukorrépa-termelőkkel és sok minden mással kapcsolatban is, amiket a szerkezetátalakítási program részletesen tartalmazott. Részt vettem az egyeztetéseken a Mezőgazdasági Minisztériumban. Gráf József volt a miniszter.

Jól kijöttek?

Szocialista politikus volt, de miniszterként tiszteltem. Az én szemléletem polgármesterként az, hogy egy politikus legyen elérhető. Ha felhívom telefonon, lehessen vele beszélni. Gráf József ilyen volt: ha nem tudott azonnal válaszolni, két óra múlva visszahívott.

Nekem vele ilyen szempontból semmilyen problémám nem volt, ezért tiszteltem, és jó viszonyban voltam vele.

Ami viszont rendkívül szomorú volt, hogy a szerkezetátalakítási program végrehajtása nem volt kellően biztosítva. Arról volt szó, hogy a cukorgyár területén ipari park jön létre, és évről évre növekvő létszámban foglalkoztatnak majd embereket. De arra már nem volt igazán szabályozás, mi történik, ha ezt nem teljesítik.

Az ominózus egyeztetésen azt kértem a Pénzügyminisztériumban, hogy amíg ezek a vállalások nem teljesülnek, addig ne szabadítsák fel a bankgaranciát. Ehhez képest három nappal később felszabadították. A nem teljesítés esetére vonatkozó szankciók pedig egy A4-es lapra voltak felírva – konkrét következmények nélkül. Ennek eredményeként ma ott tartunk, hogy a régi cukorgyár területén – mintegy százhúsz hektár kivett ipari területen – a mai napig csak bérlő van. Hét éve lehetett, hogy összehívtam az összes korábbi cukorgyári vezetőt. Egy asztalhoz ültünk, és készítettünk egy üzleti tervet egy új cukorgyár építésére, természetesen erre a területre adaptálva.

Tud róla, hogy a mostani kampányban is előkerül a cukorgyár újraindítása?

Ki ígéri?

Például a Demokratikus Koalíció jelöltje tesz rá utalást.

Szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba. Egy cukorgyár megépítése nem egyszerű történet. Mi ezt legalább 2017 óta folyamatosan próbáljuk előmozdítani. Nem tudok olyan nemzetiséget mondani, amelynek a befektetői ne jártak volna itt: magyarok, kínaiak, törökök, sokan mások. Azt szoktam mondani, hogy már befektetési turizmust vezetünk a cukorgyár területén. Jönnek az újabb érdeklődők, mi pedig folyamatosan frissítjük az anyagainkat magyarul és angolul is. De látni kell, hogy a bekerülési költség hatalmas.

A miniszterelnöknek is többször mondtam ezt az évek során. Nincs olyan minisztérium, ahol én ebben az ügyben meg nem fordultam volna. Mindig azt a választ kaptam: hozzak befektetőt, aki hajlandó pénzt tenni bele, és akkor a kormány maximálisan segít.

Akkor úgy gondolja, hogy a cukorgyárral kapcsolatos kampányígéretek légből kapottak?

Én a gyakorlatból beszélek. Nagyon komoly összegről van szó. Ráadásul ma már az látszik, hogy egy önálló cukorgyár megtérülése rendkívül hosszú: minimum 12–13 év, ami a nyersanyag és a cukorár függvénye is. Ezért mi már tovább is gondoltuk a projektet: terveztünk mellé alkoholüzemet, amely a melasz melléktermékre épülne, és egy biogázüzemet, amely biztosítaná az energiaellátást, egyúttal csökkentené a megtérülési időt. A befektetők általában nem díjazzák, ha tíz év fölötti megtérüléssel kell számolni.

Azt is látni kell, hogy egy cukorgyár egészen más léptékű munkahelyteremtést jelent ma, mint régen, mivel olyan technológiát kell alkalmazni, ami Európában versenyképes. Egy modern cukorgyár sokkal kevesebb embert foglalkoztatna, mint a régi.

A cukoripar nagyon nehéz helyzetben van, erősen kitett a világpiaci árnak. Ukrajna például – a háború ellenére – rengeteg cukrot termel, és elárasztja a piacot. Ráadásul nem uniós tagállam, tehát nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.

El tudná fogadni Ukrajna uniós csatlakozását?

Egyelőre biztosan nem. Mezőgazdasági vállalkozó voltam, mielőtt polgármester lettem, a mezőgazdaság közel áll a szívemhez. Ha Ukrajna belép az EU-ba, az a magyar gazdák számára nagyon komoly következményekkel járhat. 40 millió hektár termőföld kerülne be az uniós rendszerbe, és az egész támogatási struktúra átalakulna.

Térjünk vissza a cukorgyárra. 2021-ben még 65 milliárd forintos költségről beszéltek, most 120 milliárdból jönne ki a cukorgyár újraindítása – az alapfeltételek megteremtése és az új technológia. Mi okozza a különbséget?

Az árak emelkedése. Az energia, az építés, minden drágult. Ráadásul ma már csak a legmodernebb technológiával lehet ilyen gyárat építeni. A termelési folyamatban akár egy-két százalék veszteség is óriási különbséget jelent. A legjobb technológiákat például a belgák vagy a németek gyártják.

Orbán Viktorral milyen gyakran beszél?

Néhány évente találkozunk, ha olyan problémám van, ami ezt szükségessé teszi. Csak akkor keresem meg, ha úgy érzem, hogy már másfajta segítségre nem számíthatok. El szoktam intézni a problémáimat, de több témában is hozzá fordultam az elmúlt évtizedekben, és minden egyes esetben jó tapasztalatom volt, megkaptam a kért segítséget.

Volt köztük egy nagyon feszes ügy is: az állami földkérdés.

Azt tapasztaltam ugyanis, hogy 2012-ben a város határában meghirdetett állami földek bérleti jogáért zajló pályázaton előre ki volt szemelve, kinek szeretnék odaadni a földeket. Én ezzel nem értettem egyet. Az volt a teljesen természetes elvárásom, hogy a földeket a kabai gazdálkodók használhassák.

Sikerült ezt maradéktalanul elérni?

Igen. Első körben Bodó Sándor országgyűlési képviselőhöz fordultam, amikor láttam, hogy falakba ütközöm. Ki merem jelenteni: a parlamentben rajta kívül nem sok olyan képviselő akad, aki úgy mellém állt volna, ahogy ő. Közölte, hogy igazam van, és indokoltnak tartja a panaszomat. Ennek nyomán fogadott a miniszterelnök is a parlamentben. Elmondtam, mi a problémám, ő pedig azt mondta, erről nem tudott. És valóban: a miniszterelnök segítségével a kabai fiatal gazdák húszéves bérleti szerződéssel megkaphatták a földek egy részét. A másik részt pedig árverésen értékesítette az állam. Sok fiatal gazda jutott így földhöz Kabán.

2017-ben országos hír lett, hogy a cukorgyári lakótelepen – amely több kilométerre található a várostól az egykori gyár szomszédságában – panaszkodtak a lakók, hogy romlott a közlekedés, csökkent az ingatlanok értéke. Mi a helyzet most?

A cukorgyár bezárását követően joggal érezhették az ott élő emberek, hogy elvettek tőlük valamit. Azóta sok lakó kicserélődött, fiatalok költöztek ki. Ma már kifejezetten jó árakon kelnek el a lakások, és nagy rájuk a kereslet.

Az áprilisi választáson erősnek tűnő jelöltet indít a Tisza a választókerületben Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök személyében. Megkereste már önt?

Kaptam tőle egy emailt decemberben. Azt kérte, hogy december 22-éig emailben válaszoljak neki, mert szeretne egy kötetlen beszélgetés keretében egyeztetni velem a közös dolgainkról.

Válaszolt neki?

Bevallom őszintén, erre az emailre nem válaszoltam.

Miért?

Egyrészt december közepe-vége nekünk is nagyon sűrű időszak. Másrészt úgy gondolom, hogy jelen pillanatban még nincsenek közös dolgaink. Nekem április 12-éig azzal van közös dolgom, aki a regnáló országgyűlési képviselője ennek a választókerületnek. Nyilván, ha kiderül, hogy ki lesz a választókerület képviselője, természetesen leülök vele, és megbeszéljük a közös ügyeket. Hiszen én arra kaptam felhatalmazást a településen élőktől, hogy az érdekeiket képviseljem.

The post Mégsem tartja hitelesnek Magyar Pétert a fideszes kivagyiságot kritizáló kormánypárti polgármester first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu