Nem sokkal azután, hogy diákkezdeményezés indult a Mathias Corvinus Collegium (MCC) megőrzéséért, amelyet már több mint 600-an írtak alá, megszólalt az intézmény alapítója is.
Tombor András közleményben közölte, párbeszédet kezdeményez a magyar állammal az intézmény további működéséről, a diákok, az oktatók és a vagyon sorsáról.
Látva, hogy az intézmény jövője veszélyben van, kötelességemnek érzem, hogy mint alapító fellépjek a védelmében
– írta.
A szervezet jövője azután vált kérdésessé, hogy a Tisza-kormány benyújtotta a parlamentnek az Alaptörvény módosításáról szóló első javaslatát, melynek részeként kimondanák, hogy a kekvák, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon.
A 16 éven át tartó kétharmados fideszes többség még 2021-ben szavazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvényt, és zöld utat kapott a parlamenttől 11, addig állami egyetem alapítványi fenntartásba terelése és több más vagyonkezelő alapítvány létrehozása, illetve az ezeknek történő vagyonjuttatás. Az Állami Számvevőszék elemzése szerint az alapítványokba terelt vagyontömeg 2024 végén több mint 3000 milliárd forint volt – ez most visszakerülhet az államhoz.
Ezek közül a legismertebb kekva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, amelynek 2024-es mérlege szerint 505 milliárdos vagyona van.
Tombor András azt írta, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) harmincéves múltra tekint vissza a hazai tehetséggondozás területén. Az intézménynek kezdettől kettős célja volt: egyenlő erőfeszítést tenni minden társadalmi csoportban – származástól, anyagi helyzettől, politikai véleménytől függetlenül – a tehetségek felkutatására, és ennek a közösségnek a legmagasabb színvonalú képzést nyújtani. Szerinte ezzel sikerült a társadalmi mobilitás legfontosabb eszközévé válni.
Közölte:
Az intézmény alapítójaként különösen fájdalmas szembesülni azzal, ahogy a harminc éve megfogalmazott célok mentén huszonöt évig következetesen épített örökség mára politikai csatározások színterévé vált. Ezen változtatni kell, és visszatérni az alapításkor megfogalmazott alapértékeinkhez!
Hozzátette,
a 2020-ban történt vagyonjuttatás után az alapítvány életéből visszavonultam, bízva abban, hogy az MCC a jelentős vagyoni juttatással a legnívósabb nemzetközi színtéren is versenyképessé válik, és képviselni tudja az összmagyarság érdekeit a következő évtizedekben.
Végül kifejezte, hogy egyetért az alaptörvény-módosítás rendelkezésével, hogy az állam által juttatott vagyont nemzeti vagyonnak tekintjük, ennélfogva készen kell állni a kölcsönös számadásra.
The post Megszólalt az MCC alapítója miután kérdésessé vált az intézmény sorsa first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
