Állami vállalatok alkalmazottjainak tüntetései, köztisztviselők demonstrációi és az ország különböző pontjain megszervezett sztrájkok – úgy kezdődött az új, június 23-án hivatalba lépett román kormány második hete, ahogyan az első hét befejeződött: az állami szférában zajló tiltakozási hullám ugyanis már napok óta tart Bukarestben és az ország különböző pontjain. Spontán munkabeszüntetés volt hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség hivatalaiban az új kormány által tervezett, a közszférát érintő megszorítások miatt. Július elsején pedig pár tucatnyian még a pénzügyminisztériumban is sztrájkoltak, és tárgyalásra hívták a tárcavezetőt, Alexandru Nazarét is.

A miniszter szóba állt ugyan a sztrájkolókkal, de érdemi egyeztetésekről nem volt szó. A frissen hivatalba lépett tárcavezető ugyanakkor pár óra múlva közölte: az elmúlt héten felmérte a helyzetet, és egy sérülékeny román gazdaságot, illetve „ingatag költségvetési alapokat” talált. Szerinte fejlődő gazdaságról beszéltek korábban, de Románia a fogyasztásból növekedett, mégpedig olyan fogyasztásból, amit nem engedhettek volna meg maguknak, hiszen azt hitelekből finanszírozták.

Nem véletlen tehát, hogy az Ilie Bolojan vezette új, négypárti koalíciós kabinet most súlyos megszorító intézkedéseket tervez a katasztrofális állapotban lévő román költségvetés hiányának csökkentésére.

A kormányfő kijelentette, hogy ha nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akár fizetésképtelenné is válhat az ország, leminősíthetik a bóvli kategóriába. Ezen felül az európai támogatások is veszélybe kerülnének. „Brutális recesszióba kerülnénk, ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, amit jelenleg nem engedhetünk meg magunknak” – jelentette ki.

A cél az óriási mértékű – 2024-ben 9,3 százalékos – deficit csökkentése. Az új kabinet idén a hétszázalékos hiányt célozza meg, ami igen ambiciózus terv, mivel időarányosan jelenleg – 2025 júliusában – rosszabbul áll a román költségvetés, mint tavaly ilyenkor.

Ám a szakszervezetek szerint a román elitnek előbb magán kellene kezdenie a spórolást, nem a veszélyes munkahelyeken dolgozó állami dolgozók kedvezményeit, juttatásait kéne például megnyirbálnia. (300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.)

A szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték – jelentette be Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke. Első lépésként a bérpótlékok korlátozásának visszavonását szeretnék elérni. Azt is kifogásolják, hogy a megszorítások elsőként az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat érintik.

A megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték: a politikai döntéshozókkal

– magyarázta Hossu.

Az idősebb korosztályok közben azon háborognak, hogy a magasabb nyugdíjakat gyakorlatilag megadóztatnák (pontosabban járulékot vetnének ki rájuk), a diákok pedig az ösztöndíjaik csökkentése miatt tiltakoznak. A szakszervezetek immár az általános, országos sztrájkot is fontolgatják, mivel a megszorítások miatt akár 10 százalékkal is csökkenhet a közalkalmazottak bére. Sőt: tiltakoznak a bírák és az ügyészek is a bérezésük és nyugdíjazásuk feltételeiről szóló parlamenti törvénytervezetek miatt.

A román költségvetés helyzete folyamatosan romlik az utóbbi hónapokban, pedig már tavaly sem volt túl rózsás a helyzet. Valójában arról van szó, hogy a 2025 óta elhúzódó és megismételt, egymásra torlódó és megsemmisített parlamenti és elnökválasztások sora miatt lassan háromnegyed éve a szomszédunkban egyik kormány sem tett semmit a büdzsé egyensúlyáért. A választási ígérgetések következtében pedig csillagászati magasságokba ugrott a költségvetési hiány. A pénzszórás leállítását, a büdzsé rendbetételét tartotta az egyik legfontosabb feladatának a pár hete megválasztott új román államfő, a reformista, liberális-konzervatív Nicusor Dan is.

Dan hangsúlyozta, hogy a reformok megkezdésének előfeltétele a politikai stabilitás, azaz egy erős parlamenti támogatással rendelkező új kormány megalakítása. Az államfő kiszemeltje a miniszterelnöki posztra már az elnökválasztási kampány idején is a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, a korábbi nagyváradi polgármester, a Bihar megyei tanács első embere, Ilie Bolojan volt. Bolojan ügyvezető államfőként is tevékenykedett, mivel tavaly év végén megsemmisítették az elnökválasztás első fordulóját, a lejárt mandátumú Klaus Iohannis exelnök pozíciója pedig tarthatatlanná vált.

Bolojan mögé végül nagy többséggel sorakozott fel a román parlament, és egy négypárti koalíció élére állhatott a Bihar megyei politikus. Az őt támogató négy párt:

• a Nemzeti Liberális Párt (PNL),
• a szociáldemokrata PSD,
• a romániai magyarokat képviselő RMDSZ
• és az a liberális párt, az USR.

Bolojantól azt várja az új elnök, hogy tegye rendbe a költségvetést és kezdje meg azokat a reformokat, amelyek Romániát a fenntartható fejlődés pályájára állítják. Az új miniszterelnök lelkesen állt neki a feladatnak, s ez nem véletlen: már nagyváradi polgármesterként is arról volt ismert, hogy ha kell, a kemény intézkedésektől sem riad vissza, hogy rendbe tegye a (helyi) költségvetést. Ennek meg is lett a hatása – a befektetők érdeklődni kezdtek a megbízhatóan, takarékosan gazdálkodó város iránt, és komoly fellendülés indult be az EU-pénzek érkezése után is. Bolojan erre építette országos imázsát, a keménykezű, takarékosan gazdálkodó vezető képét sugallta, aki prosperáló várost teremtett.

Ám ami a partiumi nagyvárosban sikerült, politikai elemzőnk, Simon Adrián szerint nem biztos, hogy országosan is menni fog. Példaként azt hozta fel, hogy emlékszik rá, milyen közömbösen állt Bolojan azokhoz Nagyváradon, akiknek az életét felforgatta jónéhány évvel ezelőtt. (Ekkor Simon még helyi civil, majd politikai aktivistaként lépett fel Bolojannal szemben.) A bihari megyeszékhelyen, a belvárosi újságárusok-trafikok felszámolásakor még csak tucatnyi család életébe „nyúlt bele”. Volt, aki belebetegedett, volt, aki anyagilag tönkrement az intézkedései miatt, de ez nem hatotta meg a politikust. Azokkal a magyar nyugdíjasokkal sem foglalkozott túl sokat, akik a saját lakásaikból szorultak ki Nagyvárad belvárosában. Ez akkor történt, amikor a mára szépen felújított házak homlokzatát renoválták, de a nyugdíjasok nem tudták állni a lakóközösségre kirótt terheket, és kénytelenek voltak eladni az ingatlanjaikat. Simon szerint akkor már néhány befolyásos csoport tudta, hogy melyik ingatlanra kell „lecsapni”, és olcsón felvásárolták a Bolojan városvezetése alatt felértékelődő belvárosi lakásokat.

A volt nagyváradi polgármester most Románia miniszterelnökeként egészen más léptékben teszi azt, amit a bihari megyeszékhelyen csinált egykor. A román szakszervezetek, a közigazgatásban dolgozók, az állami vállalatok munkatársai előbb döbbenten fogadták a megszorító intézkedéseket, majd akcióba léptek.

Pedig Simon emlékeztett arra: tudhatták volna, hogy „Bolojan brandje ez a kaszabolás”. Sőt a miniszterelnök nemcsak a közszféra kiadásait akarja megnyirbálni, hanem a saját pártjából is ki akarja szorítani azokat, akik nem gazdálkodtak korábban megfelelően. A kampány- és pártfinanszírozás körüli rendezetlen ügyeket is tisztázni akarja a PNL-ben. Persze az efféle tisztogatási akcióknak nem feltétlenül a prudens (megfontolt, óvatos) gazdálkodás az egyetlen oka: pártbeli ellenfeleivel akar leszámolni Bolojan. Ráadásul a PNL-ben nem akárkikkel kerülhet szembe Simon szerint: ott van például rögtön Rares Bogdan, aki az egyik pártfrakció vezetője, és aki amikor elment a piacra, és petrezselymet válogatott, megvillantott egy 30 ezer eurós Rolex karórát.

Bolojan most is kiválasztott – nyilvánvalóan PR-szempontok alapján – néhány elitcsoportot, amelyre a megszorításokat fókuszálná, például az Eximbank vezetőit, akik túlárazva béreltek irodákat, vagy a magas nyugdíjat kapó időseket. Ám közben tömegesen esnének áldozatul az állami kiadáscsökkentésnek olyanok, akik a társadalom legsérülékenyebb csoportjaihoz tartoznak, illetve nem rendelkeznek önálló jövedelemmel. Így a veszélyes munkakörökben dolgozók pótlékát megszüntetve nyilvánvalóan nem a gazdasági elitre csap le a kormány, hanem azokra, akik már eddig is kénytelenek voltak kockázatos feladatokat elvállalni a megélhetésük biztosítására. A diákokat érintő megszorítások pedig furcsán hatnak egy olyan országban, amelynek új elnöke, Nicusor Dan éppen az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet a kampányban, de még a győzelmét követő napokban is. A diákokkal egyébként sem biztos, hogy jól jár a kormány: tudható, hogy nemcsak egy anyagilag kiszolgáltatott, hanem politikailag könnyen mobilizálható rétegről van szó.

Így nem meglepő, hogy a tiltakozási hullámot a diákszervezetek kezdték meg: múlt pénteken és vasárnap több száz középiskolás tanuló és egyetemi hallgató tüntetett Bukarestben a kormánynak az ösztöndíjalapot csökkentő szándéka ellen. „Az oktatás nem csak a pénzeseké” és „Ne adjátok el a jövőnket” feliratú táblákkal vonultak Bukarestben a kormány épülete elé.

Az pedig, hogy az adóhivatal dolgozóitól vonná el a juttatásokat a kormány, Simon Adrián szerint végképp kontraproduktív lehet. Az általunk megkérdezett politikai elemző maga is dolgozott a román adóhivatalban, ahol egészen elképesztő munkakörülmények voltak, és mint mondta, tanulmányok bizonyítják: több milliárd lej adóbevételtől esik el Románia az adóhivatal gyenge „beszedési teljesítménye”, az áfabevételek elmaradása miatt. Ha még a meglévő juttatásokat is megnyirbálják, kérdés, hogy mennyire lesz hatékony ez a szervezet. Az adóhivatali dolgozók mindenesetre máris tiltakoznak, s az ország megbénításával fenyegetnek.

Simon szerint a rövid távon valóban többletbevételeket és kiadáscsökkentéseket eredményező kormányzati intézkedéseknek ezért hosszú távon negatívabb hatása lehet. És nőhet a kormánnyal szembeni elégedetlenség is. Ez pedig a román szélsőjobb kezére játszhat – ahogy telik az idő, és egyre több megszorítás lép majd érvénybe.

Nem véletlen az sem, hogy George Simion, a szélsőjobboldali AUR párt vezére – ő az, akivel Orbán Viktor tihanyi beszédében gyakorlatilag sorsközösséget vállalt – Marosvásárhelyen rendezett provokatív felvonulást a napokban. A román trikolór napját ünnepelték Simionék ott, ahol 35 évvel ezelőtt súlyos etnikai zavargások történtek, és ahol Sütő András író olyan sérüléseket szenvedett, hogy elvesztette az egyik szemére a látását.

A kormány iránti bizalmatlanságot jelzi egy közvéleménykutatás, amelyet június 20. és 25., azaz a Bolojan-kabinet június 23-ai hivatalba lépése tájékán készített az INSCOP intézet. A felmérés szerint

• a megkérdezettek 61 százaléka szerint az ország rossz irányba tart,
• csak 30,9 százalék véli úgy, hogy az irány jó,
• míg a 8,1 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Az INSCOP arra is rákérdezett, hogy a válaszadók szerint az új kormány képes lesz-e a jó irányba fordítani az országot. A válaszadók 53,4 százaléka nemleges feleletet adott, csak 36,6 százalék gondolja úgy, hogy képes lesz erre az új kabinet.

A politikai szakértő szerint a megszorításokat közben számos cég ki fogja tudni játszani: sok vállalkozás már most is Bulgáriába tette át a székhelyét, s igyekeznek kibújni a nagyobb közterhek alól. Ugyanakkor nagyváradi tapasztalatai alapján Simon azt mondja, Bolojan nem fogja feladni a terveit, következetesen végig viszi majd a kormányzati kiadásokat csökkentő intézkedéseket.

Kérdéses azonban, hogy kitartanak-e mögötte a kormányt támogató pártok. A nemzeti liberálisok (PNL), a szociáldemokraták (PSD), az RMDSZ (amely két miniszteri és egy miniszterelnök-helyettesi posztot kapott az új kormányban) és a liberális USR közül a legnagyobb kérdés a PSD viselkedése. Egyelőre a párt a tárcák elosztásánál jól járt: a szocdemek minden jelentősebb frakciója a saját megbízható emberét juttatta be a kormányba, és összesen hat posztot kaptak a kabinetben. Ez nem is meglepő, hiszen tavaly év végén ez a párt bizonyult a legnagyobbnak a parlamenti választásokon. Az új pártelnök, Sorin Grindeanu pedig erős pozíciót vívott ki magának – a PSD-n belül 71 százalékos támogatottsággal választották meg első számú vezetőnek.

Az is erősíti a PSD pozícióit, hogy most valójában egy rotációs kormány alakult, azaz két év múlva Bolojan le fog köszönni a miniszterelnöki pozícióról, és a nemzeti liberális politikus helyére egy szocdem érkezhet a kormányfői posztra.

Addig azonban Bolojanra igen komoly feladatok hárulnak. Az állami kiadások csökkentése mellett a közigazgatás reformjával, „áramvonalasításával” is foglalkoznia kellene. Erre a feladatra készül egy új miniszter is a román kormányban. Dragos Anastasiu ugyan csak lejben számolva milliárdos, de máris a „román Elon Musknak” hívják, hiszen ő felel majd az állami kiadáscsökkentésért. Egyelőre Anastasiu nem kezdte olyan vehemensen, mint Musk Amerikában, túl sok konkrétumot nem árult el arról, hogy miként csökkentené az államigazgatás költségeit, és láncfűrésszel sem hadonászott egy színpadon, mint ahogy azt a Tesla alapítója tette pár hónappal ezelőtt. Anastasiu nem volt mindig ilyen megfontolt: 2018-ban döbbenetes nyilatkozatot tett. A közlekedési és turisztikai iparágban meggazdagodott vállalkozó azt mondta: azért hoznak Ázsiából munkavállalókat, mert ők

arra születtek, hogy szolgáljanak.

Ami pedig az államigazgatás átalakítását illeti, a kormány a szakszervezetek szerint egyfajta politikai bosszúra is használja ezt. A szakszervezetek információi szerint a kormányzatban kidolgoztak egy tervet, amely átalakítaná az állami hivatalokat, ami a dolgozók 30 százalékát érintené. Ám a Mihai Jurca miniszterelnöki tanácsadó nevéhez fűződő tervezet nem egyszerűen költségcsökkentési célokat követ, hanem válasz arra, hogy a közigazgatási dolgozók az utcára mentek és tiltakozni kezdtek.

The post Megszorítás, sztrájk, bosszú és a „román Elon Musk” – az új bukaresti kormány felforgatta az országot first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu