Ha a november 24-ei elnökválasztás első fordulójában a szélsőséges, EU- és NATO-ellenes, a Holdra szállást is tagadó Călin Georgescu nem húzza be 22,94 százalékkal az első helyet, akkor a december 1-jei parlamenti választásokon körülbelül 53 százalékot gyűjtő PSD–USR–PNL–RMDSZ formáció valószínűleg nem áll össze zsigerből, hogy a második fordulóban elvegyék a győzelmet Georgescutól, aki mögött 19,18 százalékkal a jobboldali Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi végzett.
Amint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság végül külföldi beavatkozásra hivatkozva december 6-án törölte az első fordulót, a választási bizottság pedig ennek eredményeként leállította a december 7-ére kitűzött másodikat, amelynél a voksolás a diaszpórában már meg is kezdődött. Amennyiben a második fordulóban is Georgescu győz, akkor államfőként már ő nevezhette volna meg a miniszterelnök-jelöltet. Ezért aztán az említett kvartett joggal rettegett attól, hogy a parlamentben közel 19 százalékot szerző, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) valamelyik tagját jelöli ki Georgescu a kormányalakításra. Többség hiányában pedig – hiszen a jobboldaliak sosem álltak volna be mögéjük – a második sikertelen próbálkozást követően jöhetett volna a parlament feloszlatása, új választások kiírása, ami politikai káoszba taszította volna az országot.
A négy párt azonban a szélsőségesek előretörésének veszélyét látva villámgyorsan összezárt. Ugyanakkor a koalíciós szerződést december 23-án csak a PSD–PNL–RMDSZ trió írta alá, vállalva egy „áldozati kormány” összes ódiumát, mert mindannyian tudták, hogy 2025. január 1-jétől megszorító intézkedések következnek. Az USR hivatalosan azért maradt ki, mert a többi párt a tárcákat akarta először elosztani, és csak utána tárgyalni a megszorító intézkedésekről, ők viszont ezt fordítva gondolták. Ám a törvényhozásban a PSD–PNL–RMDSZ mögé állnak valószínűleg azért is, mert várhatóan az USR adja a közös jobboldali államfőjelöltet 2025 márciusában a megismételt elnökválasztáson.
Vita abból sem keletkezett, hogy az új miniszterelnököt ismét az elnökválasztáson amúgy csúnyán leszerepelt szociáldemokrata PSD adja, így a lista élén Marcel Ciolacu maradt, az új államfő megválasztásig hivatalában maradó Klaus Iohannis pedig az előzetes egyeztetéseket követően őt jelölte miniszterelnöknek. A kabinet 16 tárcájából nyolc jutott a szocdemeknek, hat a liberális PNL-nek, kettő a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, és mindhárom pártnak lesz egy-egy miniszterelnök-helyettese. December 23-án este az új kabinet le is tette az esküt Iohannis előtt, majd pedig gyakorlatilag egy nap alatt megegyeztek arról, hogy mit kell tenni a költségvetési hiány visszaszorítása érdekében.
The post Megszorításokkal kezd az „áldozati kormány” Romániában first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
