Egy friss tanulmány alapján sikerült feltárni azt a reakciót, amely hiányzó láncszemet jelentett az élet kialakulásának magyarázatában – írja a The Independent. Bolygónkon az első létformák nagyjából 4 milliárd éve jelentek meg, és bár az élet létrejöttéről egyre többet tudnak a kutatók, azért akadnak még vakfoltok.
Minden általunk ismert organizmusban van ribonukleinsav, azaz RNS. Ez a molekula alapvető funkciókat lát el, többek között dekódolja a genetikai információkat és segít a fehérjék felépítésében egyszerűbb aminosavak felhasználásával.
Az aminosavakhoz való kötődésének folyamatát RNS-aminosav-szintézisnek nevezik.
Ezen kulcsfontosságú jelenséget még nem sikerült kísérletileg rekonstruálni a korai Föld körülményei között, magyarán kérdéses volt, hogy miként indulhatott be.
Matthew Matthew Powner, a University College London munkatársa és kollégái a közelmúltban egy olyan vizsgálatot folytattak le, amelyben sikerült a rekonstrukció. A kísérletben semleges pH-értékű, az ősi bolygónkét utánzó környezetben kötöttek aminosavakat RNS-hez vízben.
A kulcs egy kéntartalmú csoport, a tioészter volt, amely szintén jelen volt a korai Földön. A szakértők megfigyelték, ahogy a molekulák spontán és szelektíven reakcióba lépnek az RNS-sel, amelynek természetes szerkezete még abban is segített, hogy az aminosavakat az RNS-szál végéhez vezesse. Erre a végső fehérjeszintézis érdekében volt szükségük.
Powner szerint az RNS-molekulák rendkívül kiszámítható és hatékony módon kommunikálnak egymással, azon aminosavakkal viszont nem, amelyeket a fehérjeszintézis során szabályozniuk kell. Mint kiemelte, évtizedek óta rejtély volt az összekapcsolódás folyamata.
A területtel foglalkozó szakértők régóta két nagy csoportot alkotnak, az egyik szerint az RNS, a másik szerint a tioészter indította el az életet létrehozó jelenségeket.
A kutatók most arra jutottak, hogy a kettő keresztezése adhatta a valódi megoldást.
„Mindkét aspektus, az RNS-világ és a tioészter-világ is helyes lehet, és nem zárják ki egymást” – mondta Powner, aki szerint a kettő együttesen működhet.
A jövőbeli kísérletekkel remélhetőleg még jobban megérthetik a mechanizmusokat. „Képzeljék el azt a napot, amikor a kémikusok fognak egyszerű, kis molekulákat, amelyek szén-, nitrogén-, hidrogén-, oxigén- és kénatomokból állnak, és ezekből a legódarabokból önsokszorosító molekulákat alkotnak” – mondta Jyoti Singh, a csapat tagja. „Ez hatalmas lépés lenne az élet eredetének kérdése megoldása felé” – tette hozzá.
A szakértők úgy gondolják, hogy az általuk bemutatott reakció ősi tavakban játszódhatott le. Az új eredmények fontos előrelépést jelentenek az élet kialakulásának megismerésében, ehhez ugyanakkor további vizsgálatokra lesz szükség.
The post Megtalálhatták az élet hiányzó láncszemét first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
