Ahogy a légzés, az evés vagy a szívverés, úgy az alvás is az életünk természetes része, és létfontosságú szerepet játszik az egészségünk és a jóllétünk szempontjából. Nem csoda tehát, hogy az alvást számos tévhit övezi, és miközben van, amelyik csak mérsékelten befolyásolhatja az alvásminőségünket, más mítoszok akár hosszú távon kárt is okozhatnak, ezért most megcáfolunk néhányat közülük.

Az alkoholfogyasztás lefekvés előtt segít az alvásban

Ugyan az alkoholos italok álmosságot okozhatnak és megkönnyíthetik az elalvást, ez valójában nem eredményez jobb alvást. Különösen az éjszaka második felében felboríthatja az alvásciklust, vagyis az ébrenlét, az álomalvás, valamint a felszínes és a mélyalvás természetes váltakozását, ennek eredményeképpen a megszokottnál fáradtabbnak érezhetjük magunkat ébredés után. Sőt, az alkohol felerősítheti az alvási apnoe tüneteit és a horkolást is.

A lefekvés előtti tévézés segít ellazulni

Egy kutatás szerint az amerikaiak 50 százaléka néz tévét a lefekvést megelőző 30 percben, és ez az arány minden bizonnyal a magyarok körében sem alacsonyabb. Kutatások azonban azt is kimutatták, hogy azok között, akik nem töltenek elég időt alvással, gyakoribb a késő esti tévénézés, illetve, hogy a tévézés ahelyett, hogy elálmosítana, éppen ellenkező hatással lehet ránk.

Minél többet alszunk, annál jobb

Az általános konszenzus szerint egy átlagos felnőtt számára 7-8 órányi megfelelő minőségű alvásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy érezze annak jótékony hatásait. Ettől azonban lehetnek egyéni eltérések, valamint az egyes korcsoportokban is más-más mennyiségű alvás számít egészségesnek. Csecsemőknek, gyerekeknek lényegesen magasabb az alvásigényük, mint a felnőtteknek, vagy még inkább az időseknek. Betegség esetén is jóval több alvásra van szükségünk, hiszen ez segíti a szervezetünket annak legyőzésében. A 8 óránál több, hosszú alvással kapcsolatos kutatások vegyes képet mutatnak, de a rendszeresen hosszabb alvás krónikus betegségek meglétét jelezheti.

Nem baj, ha hétköznap nem alszunk eleget, majd bepótoljuk a hétvégén

Bár kézenfekvőnek tűnik, hogy a hétvégén, amikor nincs iskola és sokak számára munka sem, tovább lustálkodjunk, a hét közben felgyülemlett alváshiány pótlására azonban nem alkalmas ez a módszer. Még ha a hétvégi alvás segít is a rövid távú regenerálódásban, nem ellensúlyozza teljes mértékben a krónikus alváshiány okozta anyagcsere- és hormonális zavarokat, ráadásul a következetlen alvási szokások megnövekedett esti kalóriafogyasztáshoz, csökkent energiafelhasználáshoz, súlygyarapodáshoz és romló inzulinérzékenységhez vezethetnek. Így tehát érdemes egy olyan rutint bevezetni, ami a hét minden napján biztosítja a megfelelő hosszúságú alvást – még ha a hétvégén meg is toldjuk egy kis ébren töltött lustálkodással.

Mindegy, hogy mikor alszunk, csak legyen meg a 8 óra

Bár a nappali alvás előnyösebb, mint az egyáltalán nem alvás, a test szempontjából fontos, hogy mikor alszunk. A váltott műszakban dolgozókkal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az alvás időzítése hatással van az egészségre. Azok, akik éjszakai műszakban dolgoznak és nappal alszanak, általában kevesebb időt töltenek alvással és rosszabb alvásminőséget tapasztalnak, mint a nappali műszakban dolgozók. Ezen felül náluk növekszik az olyan hosszú távú egészségproblémák kialakulásának veszélye, mint a depresszió, a mellrák vagy a cukorbetegség.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.

The post Mennyit, mikor és hogyan aludjunk? Öt tévhit az alvásról first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu