Meglepő részletet viselt a homlokzatán a kétezres évek végéig a pesti belváros szívében álló V. Károlyi Pál utca 5–7. számú ház: egy felfestett menóra képét, amely a Szálasi-kormány 1944. október 16-i hatalomra kerülése után kerülhetett a falra, hogy egyértelműen jelölje az ott működő vállalkozás hátterét.
A két nagyméretű ablak között, az évtizedek alatt beszürkült kőfelület egyik elemén látható jelképet Pál Márton 2004-ben fotózta le:
A fotón jól látszik a cég nevének nyoma, ami hosszú évtizedekkel a bezárás, valamint a fémbetűk eltűnése után is Gottermayer Nándor könyvkötő műintézetét hirdette.
A cég a századfordulón a piac legfontosabb szereplője volt, 1879-es alapítása után pedig alig másfél évtized alatt kinőtte a Váci utcában lévő tereit, így nagyobb épületre volt szüksége.
A férfi 1895-ben egy ingatlancsere, illetve egy hozzácsapott nagyobb összeg eredményeként a Királyi Pál utca 5. alatti ház tulajdonosa lett, amelyet tizenöt évvel később lebontatott, hogy a szomszéd telek megvásárlása után, 1911–1912-ben felépíthesse a ma is álló méretes bérpalotát.
A Fleischl Róbert tervei nyomán született saroképületben fényűző lakások várták a leginkább felső középosztálybeli bérlőket, a Révai Testvérek, illetve a Singer és Wolfner köteteit is nyomó cég pedig számos társához hasonlóan a jóval alacsonyabb udvari szárnyat foglalta el.
Gottermayer Nándor 1924-es halála után öt évvel fia, József végleg felszámolta a céget, egykori tereit pedig más vállalkozások vették át. Ezek egyike volt 1944 végén zsidó tulajdonban, amit feltétlenül jelölni kellett tehát – kérdés persze, hogy pontosan melyikről is van szó. A kor lapjai ezt ugyanis nem egyértelműsítik, de jó eséllyel nem a Szittya Cipőgyárnak vagy a kis műhelyek egyikének, hanem a Zavadil A. Rt. nyomdájának szólt a megkülönböztető jel.
Az egykori Gottermayer-gyár szobái ma egyébként még mindig állnak, noha hosszú évek óta csak a vakszerencse tartja őket állva, sőt már Budapest ostroma után is készült terv a lebontásukra.
Ezt végül egy 1946 elején építési engedélyig jutó felújítási tervcsomag írta felül, amelyet Fenyves István (1897–1957) építész jegyzett, kérdés azonban, hogy most, közel nyolcvan évvel később milyen sors vár a kíváncsi városjárókat már rég egy életveszélyre figyelmeztető táblával távol tartó szárnyra.
The post Menórát festettek egy pesti házfalra, hogy felhívja a figyelmet egy zsidó üzletre, hatvan évig rajta maradt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
