Aggasztó képet fest az a független laboratóriumi elemzés, amelyet a CATL debreceni akkumulátorgyára előtt felbugyogó zöld folyadékból vett mintán végeztek – közölte a Facebookon Tompa Enikő tiszás országgyűlési képviselő.
Magzatkárosító szer is volt a folyadékban
A politikus elmondása szerint ma (2026. 05. 28-án) kapta kézhez a vizsgálat eredményét. Hogy pontosan mit mutatott ki a laboratóriumi elemzés, nem árulta el, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától viszont azt kérte, hozza nyilvánosságra a vizsgálati eredményt.
A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület viszont tételesen felsorolta, milyen anyagok szerepelnek a hozzájuk eljutott független laboratóriumi jelentésben:
- Mangán (Mn): 160 µg/l (mikrogramm/liter)
- Lítium (Li): 20 µg/l
- Nikkel (Ni): 4,7 µg/l
- NMP (N-metil-2-pirrolidon): 1 µg/l
- Kobalt (Co): 0,9 µg/l
Mint írják, a felsorolt anyagok többsége nem lépi át a károsnak számító mértéket, kivéve a mangánt, amely messze túllépi az ivóvízre vonatkozó 50 µg/l-es egészségügyi határértéket.
Kiemelték továbbá, hogy az NMP nevű, magzatkárosító hatású oldószert akkumulátorcellák gyártása során használják, a természetben nem fordul elő. Jelenléte a mintában így világosan igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt, mint ahogy azt a CATL korábban állította. A nikkel, a mangán, a kobalt és a lítium szintén akkumulátorgyártáshoz használt anyagok.
Nem mondott igazat a CATL
Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, 2026. május 5-én a CATL debreceni akkumulátorgyárának 2-es kapuja előtt zöldes színű folyadék bugyogott fel a csatornából. A CATL az esetet azzal magyarázta, hogy az épülő cellagyárban aznap nyomáspróbát végeztek egy tárolótartályon. A próba során a szakemberek zöld színnel festett vizet használtak annak érdekében, hogy egy esetleges szivárgás helyét pontosan nyomon tudják követni.
A megfestett vizet a próbát követően a gyártelep csatornájába ürítették, majd egy dugulás miatt a víz a felszínen is megjelent, amelyet a lakosság észlelt. A vállalat azt állította, hogy a próba során használt, megfestett víznek nincs környezetkárosító hatása, ennek ellenére azonnal értesítette a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a történtekről.
A CATL állításával ellentétben a Mikepércsi Anyák által felsorolt anyagok mindegyike mérgező, az egészségre kifejezetten káros anyag. A szervezet szerint az, hogy ezek a csatornahálózatba tudtak jutni a nyomáspróba alatt, egyértelműen igazolja, hogy a gyár belső, zártnak nevezett technológiai rendszere és a külső esővízcsatorna között fizikai átjárás (szivárgás vagy technológiai leürítés) történt.
Ha igazak az eredmények, akár be is zárhatják a gyárat
Tompa Enikő képviselőtársammal ezért azonnal tájékoztattuk a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz
– írta a Mikepércsi Anyák által nyilvánosságra hozott eredményekre reagálva Tárkányi Zsolt tiszás országgyűlési képviselő a Facebookon.
Utolsó mondataival arra az új, független országos környezetvédelmi hatóságra utalt, amelynek felállítását Gajdos László élő környezetért felelős miniszter ígérte meg. A szervezet fő feladataként a szennyező ipari gyárak ellenőrzését nevezte meg, ennek érdekében rendszeresen végez majd méréseket, amelyek eredményeit mindig nyilvánosságra hozzák majd. Gajdos azt mondta, ha valamelyik vállalat részéről mulasztást tapasztalnak, „a törvény adta legszigorúbb szankciókkal és bírságokkal” fognak fellépni ellenük.
The post Mérgező anyagokat mutattak ki a debreceni akkumulátorgyár előtt felbugyogó zöld folyadékban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
