A vér szó hallatán az ember akaratlanul is a vörös színre asszociál, pedig vannak fajok, amelyekre egészen más árnyalat jellemző. Az Új-Guinea és a Salamon-szigetek erdeiben élő vakondgyíkok vére például zöld – írja az IFLScience.

Ezek az állatok a Prasinohaema nemzetségbe tartoznak, és a fák tetején élnek, rovarokra vadásznak. Kívülről nem sokban térnek el a többi vakondgyíktól: hosszúkásak, pikkelyesek és kicsi végtagjai vannak,

de ők az egyedüli magzatburkosok, amelyeknek vére zöld.

A furcsa színért a testnedvükben nagy mennyiségben megtalálható zöld pigment, a biliverdin felelős. Ez az anyag ráadásul csontjaikat, izmaikat, nyelvüket, nyálkahártyájukat és más szöveteiket is megfesti.

Hogy mi lehet a zöld vér evolúciós előnye, az nem tisztázott, sőt látszólag kifejezetten előnytelen vonásról van szó. A biliverdin a vörösvérsejtek rendszeres lebontása során keletkezik, és egy olyan salakanyag, amelynek felhalmozódása az embereknél káros, sárgasághoz vezethet, és halálossá válhat. A Prasinohaema fajainál a sárgaságban szenvedőkhöz képest 40-szeres a pigment szintje bármiféle szembetűnő negatív következmény nélkül.

A rejtély megválaszolásában segíthet az az idei tanulmány, amelyben Taylor Probst, a Brigham Young Egyetem munkatársa és kollégái az első Prasinohaema-genomot állították össze. Ehhez 20 éves múzeumi mintákat használtak fel, amelyeket eredetileg a Prasinohaema flavipeshez kötöttek, de ma már azt gyanítják, hogy egy rokonfajtól származhatnak.

A csapat azonosított egy gént, amely potenciálisan jelentősen megváltoztatja az alfa-fetoprotein (AFP) kódját. Lehetséges, hogy ez a protein így képes hatékonyan kötődni a biliverdinhez, ezzel védve meg a gazdaszervezetet, és lehetővé téve, hogy a mérgező anyag sejtkárosodás nélkül legyen jelen a véráramban.

The post Mérgező, zöld vére van ezeknek a gyíkoknak first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu