A mesterséges intelligencia (AI) rendkívül gyors ütemben fejlődik, és ma már egyre több területen válik gyakorlati munkaeszközzé. Éppen ezért volt kulcsfontosságú pillanat az Európai Unió mesterséges intelligencia rendeletének megalkotása, amelyek bizonyos részei már most is alkalmazandók, jelentős részük pedig 2026 augusztusában válik betartandóvá. Felismerve ezt a technológiai fordulópontot, a Nemzeti KAP-hálózat Innovációt Támogató Egysége (ITE) és a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) összefogott, hogy elvigye a legújabb digitális ismereteket a hazai vidékfejlesztés bázisaihoz.

A LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) munkaszervezetei számára indított webinárium-sorozat megmutatta: az uniós szabályozási keretek megértésétől a gyakorlati promptolásig és az AI-asszisztensek létrehozásáig vezet az út, amely alapjaiban reformálhatja meg a mindennapi feladatellátást. De hogyan győzhető le a technológiát kísérő szkepticizmus, milyen kötelezettségeket hoz az uniós mesterséges intelligencia rendelet, és hogyan épül be az AI a mindennapi irodai rutinba? Erről kérdeztük Kránitz Líviát, az ITE vezető szakértőjét és Fieszl Csabát, a VTE szakmai igazgatóját.

Miért fontos az innováció mellett a digitalizációra is hangsúlyt helyezni az uniós forrásokkal összefüggésben?

Kránitz Lívia: A Közös Agrárpolitika horizontális céljai szerint az ágazat modernizációjának kulcsa a digitális és precíziós technológiák elterjedése. A hazai KAP-felhívások beruházási pályázatainál ezt külön kérdőív is méri. A szenzorok, a távérzékelés és a mesterséges intelligencia segítenek a termelőknek gyorsan reagálni a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a piaci bizonytalanság kihívásaira. Az AI terjedését ugyanakkor szkepticizmus kíséri az adatok megbízhatósága és a jogi keretek homályossága miatt, ezért a digitalizáció támogatása tudásátadási és bizalomépítési feladat is. A sikeres bevezetés kulcsa a felhasználók felkészítése, hiszen az uniós MI-rendelet szerint a magánfelhasználóknak is kötelező az MI-jártasság megszerzése.

Hogyan zajlik a tudásátadás a LEADER HACS-ok számára?

Fieszl Csaba: A Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység 2026-ban indította el a LEADER HACS-ok rendszeres, webináriumi formában megvalósuló képzését. Tavasszal két alkalommal szerveztünk GDPR-témájú felkészítést a munkaszervezetek számára, amely a vonatkozó szabályozás aktualizálására és kialakítására összpontosított. Az AI-webinárium ötlete több irányból is felmerült, a szervezetek tavaly augusztusban és szeptemberben végzett igényfelmérése során ugyanis minden egyeztetésen hangsúlyosan jelezték, hogy egy ilyen képzés jelentős segítséget nyújtana a HACS-ok mindennapi munkájában. Ezzel párhuzamosan az AÉM IH részéről is megfogalmazódott az oktatás iránti igény, az ITE munkatársaival folytatott egyeztetések során pedig egyértelművé vált, hogy ezt a témakört is be kell építenünk a képzési programba.

Milyen hiányokat (piaci rést) tártak fel az MI témakörén belül, ami indokolta a kiadvány megjelentetését?

Kránitz Lívia: Azt érzékeltük, hogy kevés a strukturált hazai tudás, és némely EU-s szakpolitikai irányelv nincs is lefordítva. Sokan azt hiszik, az uniós MI-rendelet még csak előkészületi fázisban van, pedig egyes részei, például a tiltott gyakorlatok büntetése már érvényesek, augusztusban pedig életbe lépnek az átláthatósági kötelezettségek is. Az ITE képzéseivel és kiadványaival iránytűt ad a változó szabályozáshoz, ami azért is hiánypótló, mert a hazai szabályozói tesztkörnyezet csak 2027 végén indul el. Emellett hiányoznak a gyakorlati példák arra, hogyan fordíthatók az általános generatív modellek a mezőgazdaság mindennapi javára; ezt a rést egy hamarosan érkező, második kiadvánnyal (gyakorlati útmutatóval) fogjuk lefedni.

Hogyan építették fel a kiadványt és a képzési anyag elméleti-gyakorlati struktúráját?

Kránitz Lívia: Elsőként a szabályozási környezetet és az uniós finanszírozási programokat feldolgozó „Mesterséges intelligencia az Európai Unióban” című anyag készült el jogi szakértők bevonásával. Ezt egészítettük ki az AI EDIH képzéseire, szakmai publikációkra és esettanulmányokra épülő, az irodai alkalmazásokra és promptmérnökségre fókuszáló gyakorlati tudásanyaggal.

Fieszl Csaba: A képzési anyagot arra alapozva állítottuk össze, hogy a HACS-ok munkatársai nem fejlesztőként, hanem felhasználóként alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Ennek megfelelően az első webinárium elsősorban az elméleti alapokra épült: a résztvevők megismerhették a vonatkozó jogszabályi kereteket, a biztonságos használat legfontosabb szabályait és a jelenlegi szabályozás hiányosságait. Emellett átfogó képet kaptak arról is, hogy az egyes feladattípusokhoz mely AI-megoldások alkalmazása lehet célszerű. A második, gyakorlatorientált alkalom középpontjában már a ChatGPT, a Gemini és a Claude irodai felhasználása állt. A résztvevők a promptírás mellett AI-asszisztens létrehozását, plakátok szerkesztését, prezentációvázlatok készítését, valamint adat- és szövegelemzési feladatok elvégzését sajátíthatták el.

Mennyire tudták a HACS-os munkatársak saját, egyedi problémáikra szabni a megszerzett tudást a tréning során?

Fieszl Csaba: Több alkalommal is arra kértük a HACS-ok munkatársait, hogy fogalmazzanak meg konkrét kérdéseket a tervezett felhasználási területeikkel kapcsolatban. Ugyanakkor ezek az egyedi igények és problémák várhatóan inkább a mindennapi, gyakorlati alkalmazás során rajzolódnak majd ki. Ezért a képzésen a résztvevők jól ismert irodai feladataiból indultunk ki, és ezekre építve mutattunk be olyan gyakorlatokat, amelyek AI-asszisztenciával hatékonyan elvégezhetők. Amint a kollégák felhasználói szinten, rutinszerűen alkalmazzák ezeket a lehetőségeket, azok jelentős segítséget nyújthatnak számukra a mindennapi feladatellátásban.

Hogyan lehet ezeket az ismereteket más agrárszereplőkre szabni, és hogyan biztosítható a hosszú távú szakmai felkészültség?

Kránitz Lívia: A jogi és szabályozási ismeretek elsősorban a szaktanácsadóknak és a közigazgatásnak fontosak, a gyakorlati automatizálás és promptolás viszont minden csoportnak hasznos. A közigazgatásban az adminisztratív feladatok támogatása a cél, míg a gazdálkodóknál a pályázati dokumentációk értelmezése, a marketing és a gazdaságirányítás kap elsőbbséget, így a képzés könnyen testreszabható. A tudásunk naprakészen tartása érdekében az ITE munkatársai folyamatban lévő nemzetközi AI-képzésekhez csatlakoznak, amelyek nemzetközileg elismert tanúsítványokat adnak, és szorosabbra fűzzük az együttműködést az AI EDIH-hel is, hogy folyamatosan rálássunk a technológiai és szabályozási fejlődésre.

The post Mesterséges intelligencia a hazai agráriumban – így alakítja át a vidékfejlesztést az AI first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu