Mészáros Lőrinc „megúszta”, nem lett semmi a Lázár János által ígért szigorú elszámoltatásból

Hiába fogadkozott Lázár János, december óta nem történt előrehaladás Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek elszámoltatásában

– mondta lapunknak Marczingós László, aki egy olyan cég jogi képviseletét látja el, amely nem kapta meg a neki járó alvállalkozói pénzeket a MÁV egyik óriás beruházásában végzett munkájáért. A MÁV-nál még 2018-ban írtak ki egy közel 59 milliárdos, uniós forrásokra alapozott közbeszerzést egy vasúti kommunikációs rendszer, a GSM-R-hálózat kiépítésére, amit az R-Kord által vezetett konzorcium nyert el.

Az ügyvéd szerint Lázár és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) hónapokon keresztül úgy tett, mintha csak mostanában szereztek volna tudomást az elmaradt kifizetésekről, és eljátszották, hogy készek fellépni a felcsúti milliárdossal szemben. A valós helyzet azonban az, hogy a tárca is hozzájárult a helyzet kialakulásához, mert engedték, hogy Mészárosék milliárdokat vehessenek fel a projekt elkészülte előtt, és menet közben soha sem ellenőrizték a tényleges munkát végző alvállalkozók kifizetését.

A miniszter decemberben még azt hangoztatta, hogy tartozás nem maradhat kifizetetlenül, de ez az ígéret több hónapnyi hitegetés után sem vált valóra

– mondta az ügyvéd.

Mohos Márton / 24.hu Marczingós László

A Mészáros-birodalom vasútépítő cégei közül először a V-Híd Zrt. került be a hírekbe tavaly nyáron, azzal, hogy csúszott a szerződéskötésekkel és a kifizetésekkel a gigászi összegeket felemésztő Budapest–Belgrád-vasútvonal építkezésén. Sárváry István vezérigazgatónak tavaly nyáron távoznia is kellett a társaság éléről. Ezt követően az R-Kord Kft.-vel kapcsolatban is felvetődött, hogy tartozik a beszállítóinak.

A kiegyenlítetlen számlák végösszegéről nem adtak ki hivatalos összesítést, de a becslések szerint elérte a 20 milliárd forintot.

A 24.hu novemberben írta meg, hogy a felcsúti székhelyű R-Korddal szemben Marczingós bírósági eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha az elmaradt kifizetésekről nem sikerül megegyezni záros határidőn belül. Az általa képviselt távközlési tervezést végző Nydeum Kft.-nek 1,5 milliárd forintos követelése van a GSM-R-beruházásból.

Mivel a kormányzat számára kényelmetlenné vált az ügy, Lázár a télen határozott fellépést ígért a fővállalkozók ellen, és decemberben azt is bejelentette, hogy soron kívüli általános vizsgálatot rendel el az összes magyar állami beruházásnál.

Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk. Mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie. Ennek meg kell történnie a következő hetekben

– közölte akkor a miniszter, és biztatta a hoppon maradt cégeket, hogy tegyenek bejelentést a minisztériumban Juhász Tünde közigazgatási államtitkárnál.

A felszólításnak Marczingós László is eleget tett. Részletes levélben számolt be a minisztériumnak a Mészáros-érdekeltség eljárásáról, amihez számos dokumentumot csatolt arról, hogy az R-Kord milyen eszközöket használt és hogyan élt vissza erőfölényével az általa képviselt céggel szemben. Mint megírtuk, a beadványban egyebek mellett olyan hangfelvételek szó szerinti leiratait is átadták a tárcának, melyek a Mészáros-érdekeltségek tárgyalási stílusát mutatták be. Egy ilyen találkozón adtak ultimátumot a Nydeum ügyvezető igazgatójának. Közölték vele, hogy a cég mondjon le 200 millió forintról, mert túl nagynak tartják azt az összeget, amelyet a pótmunkák pluszköltségei miatt az R-Kordnak ki kellene fizetnie.

A minisztérium az elmúlt hónapokban tartott ugyan megbeszéléseket az alvállalkozó képviselőjével, az R-Kord azonban ezeken egyszer sem vett részt.

Az ÉKM lendülete sem tartott sokáig, néhány tárgyalási forduló után lezárták a tárgyalásokat. Március elején közölték, hogy sajnos nem találtak olyan megoldást, amely lehetővé tenné az elmaradt kifizetések kompenzálását.

Sem az Építési és Közlekedési Minisztérium, sem a MÁV Zrt. nem áll – és korábban sem állt – közvetlen szerződéses jogviszonyban a Nydeum Kft.-vel. Ebből fakadóan a Nydeum Kft. irányába sem a minisztériumnak, sem a MÁV Zrt.-nek semmilyen jogcímen nem áll fenn kifizetési kötelezettsége

– írta Juhász Tünde a cégnek küldött levelében. Az államtitkár hozzátette, hogy az R-Kordtól a „megkötött szerződés keretében megrendelt szolgáltatásokat és eredménytermékeket teljes körűen átvették”, így ott is lezárultak a pénzmozgások. A minisztérium azonban a jelek szerint megijedt, hogy a választás előtti hetekben újra sajtótéma lehet az ügyből, mert Marczingós újabb, a korábbiaknál is drasztikusabb dokumentumgyűjteményt állított össze. A tárcának megküldött levélben feltárta azt is, hogy a GSM-R 2. sztori körüli pénzmozgások mely pontjain terhelheti felelősség az ÉKM-et és a beruházás korábbi irányítóját, a 2023-ban megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t.

A levél beküldése után Lázár újra megjelent a színen. A miniszteri munkáját elvileg szüneteltető és saját kampányturnéjára fokuszáló politikus március közepén ismét tárgyalásra hívta az ÉKM-be Marczingósékat, és még egyszer belengetette a gyors rendezés ígéretét. Ám ezután ismét eredménytelenül teltek a hetek, a kiosztott ukázoknak azóta sem lett folytatása.

Kacsúr Tamás / MTI Lázár János és Juhász Tünde az ÉKM-csúcs Baja plenáris ülésen, 2024. november 28-án.

Az ügyvéd március elején állította össze az ÉKM-hez küldött dokumentumcsomagot. Ebben a többi között azt írta:

Már 2019-ben tudni lehetett, hogy a projekt határidőre nem lesz készen. Csakhogy ismert volt az EU-finanszírozás ütemterve, lejárta, így az (R-Kord vezette) konzorcium a projekt bedőlése előtt annyi pénzt akart kilapátolni az ügyletből, amennyit csak bírt. Ennek érdekében sorra vesztegették meg a teljesítési igazolásokat kiállító, aláíró embereket, akik a projekt legfelsőbb vezetői voltak. Amikor 2023. január 1-jén az ÉKM átvette a NIF feladatkörét, kötelessége lett volna a szerződéstől – szerződésszegés jogcímén – elállni. És a károk megtérítését követelni a konzorcium tagjaitól.

A feltárt dokumentumok tanúsága szerint ugyanis, amikor az ÉKM átvette a NIF feladatait, a munkák még messze nem fejeződtek be, ám közben már készre jelentették, sőt sok esetben teljesen elszámolták és ki is fizetett őket.

Az R-Kord Marczingósék szerint közel 15 milliárdos forintos előleget vett fel, de, mint írta, alapos a gyanú, hogy egyéb kifizetések is történtek a beruházás „mérföldkövei” mentén.

Az ügyvéd a beruházás egyes részleteiről azt is állította, hogy az R-Kord hamisított megvalósulási dokumentációkat készített, és a NIF, valamint a MÁV vezetőinek tudtával jelentette így készre a projektet.

Az alvállalkozó képviselője azonban ennél is tovább ment, és felvetette, hogy a kormány az általa is ismert törvénytelenségek miatt törölte 2023-ben az egész GSM-R-programot az uniós projektek közül.

A kormány 2023 augusztusában rendelettel törölte „a GSM–R távközlési rendszer kiépítése 2. ütem című projektet az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) nagyprojekt listáról”. A döntésnek „nettó 26,7 milliárd forint összegű, európai uniós forrás terhére el nem számolható költsége” volt, amit a költségvetésnek kellett állnia.

Az üggyel kapcsolatban többször is kérdéseket küldtünk az ÉKM-nek, ám válasz nem érkezett.

The post Mészáros Lőrinc „megúszta”, nem lett semmi a Lázár János által ígért szigorú elszámoltatásból first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest