A The Rest is Science című podcast egyik műsorvezetője, a Vsauce miatt is ismert Michael Stevens felvetette, ő nem érti, miért január elsejével kezdődik az év, lehetne bármikor máskor is, mire beszélgetőtársa, Hannah Fry elismerte, volt, mikor márciusban kezdődött.

A római naptár eredetileg tíz hónapos volt, márciustól decemberig tartott. Ez a magyarázata annak, hogy az okt előtag például nyolcat jelent (lásd. Oktogon), a dec pedig tízet. A január eleje és február vége közötti körülbelül 60 napos téli időszakot egyszerűen nem vették figyelembe a naptárjukban, mivel úgy voltak vele „sötét van, nem terem semmi”, így nem is volt miért nyomon követni.

Fry a TikTokra kirakott műsorrészletben azt állítja, hogy a rómaiak Kr. e. 713 körül kezdték számolni a plusz napokat a naptárjukban, így alakult ki, amit ma januárként és februárként ismerünk. Az évük azonban továbbra is márciusban kezdődött, egészen Kr. e. 153-ig.

A nem mellesleg cambridge-i matematikaprofesszor és több tudománynépszerűsítő műsor alkotója, Fry azt meséli, 153-ban lázadások sújtották Spanyolország területét, a rómaiaknak pedig két új, a hadsereg parancsnokaként dolgozó konzult kéne kinevezniük, de a szabályaik szerint csak év elején lehet kiválasztani őket.

„Eddig a pontig az év első napja március elseje volt. A tavasz kezdete, a naptárjuk kezdete. De most elakadtak. Spanyolországban zajlanak a dolgok, nekik pedig várniuk kéne néhány hónapot, mielőtt az év elején kinevezhetik az új konzulokat.

De ahelyett, hogy megváltoztatták volna azt a szabályt, úgy döntöttek, hogy »Akkor változtassuk meg, mikor kezdődik az év”.

@therestisscience So we should really be starting our New Year’s Resolutions in March not January #tris #science #chronometry #romans #newyear ♬ original sound – The Rest Is Science

A Mirror arról is ír, általános tévhit, hogy a 10 hónap 12-re duzzasztása július és augusztus hónap beiktatásával történt – nevüket Julius Caesar és utódja, Augustus tiszteleteként kapták –, valójában január és február volt új (előbbi a múlt és jelen felé forduló, kétarcú Janus isten után kapta a nevét, a második a holtak hónapja), a két nyári hónapot az ötödik Quintilist és a hatodik Sextilist egyszerűen átnevezték a birodalom nagy hatású vezetőinek tiszteletére.

Évkezdetekről, napok számáról itt írtunk bővebben.

További éves érdekességek

Egyébként a már említett Caesar idején – akiről a julianus-naptár is kapta a nevét – volt egy „rendkívüli hónapokkal megtűzdelt” 445 napos év is, mivel nagyon elcsúszott egymástól addigra az aktuális naptár és a valós „csillagászati idő”.

A következő, ma is használt gregorián-naptárhoz, illetve a névadó XIII. Gergelyhez köthető aztán, hogy 1582-ben eltűnt tíz nap, ekkor határozták meg azt is, hogy holnaptól 2026-ot írunk, pontosabban azt, hogy mikor volt 1., az első év – mesélte egy másik videóban Stevens.

The post Miért éppen január 1. az év első napja? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu