A 100 filmcímből álló lista a legkülönbözőbb korszakokat, helyszíneket és népeket mutatja be, a brit magazin honlapjának látogatóit pedig arra kérték, hogy szavazzanak közülük a kedvenceikre.
15. Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail)
A középkortörténészek a középkorról szóló legtöbb filmet ki nem állhatják – de a legelső, 1975-ben bemutatott Monty Python-film határozottan kivétel. Senki sem állítja, hogy történelmileg hiteles lenne, de azért tisztelettel bánik az Artúr királlyal kapcsolatos forrásanyaggal, amit Graham Chapman szenvedélyes Artúr király-alakítása fűszerez.
14. Doktor Zsivágó (Doctor Zhivago)
Borisz Paszternak 1957-ben megjelent könyvéhez hasonlóan a nyolc évvel később bemutatott film is burkolt kritikával illeti a berendezkedő szovjet rezsimet és a rendszer által a népnek okozott szenvedéseket. Az 1917-es októberi oroszországi forradalom szakértői nem értékelik túl nagyra a történelmi hűségét, de az eszmék hanyatlásáról és a személyes áldozatokról szóló történet érzékletesen ábrázolja, miként hatnak a nagy események az egyénekre.
13. Elizabeth
I. Erzsébet királynő korának rajongói akár gyűlölhetnék is ezt az 1998-ban, Cate Blanchett főszereplésével bemutatott filmet. Tele van pontatlansággal, és a nézőben egy fikarcnyi kétséget sem hagy afelől, hogy Erzsébet nem volt „szűz királynő”. Mégis nagyszerűen mutatja be azokat a feszültségeket, intrikákat és árulásokat, amikkel Erzsébetnek szembe kellett néznie a hatalomra jutása előtt és után.
12. Az elnök emberei (All the President’s Men)
Az 1970-es évekbeli Watergate-botrány középpontjában a Richard Nixon elnökölte Fehér Házból kiinduló és végül az elnök bukásához vezető számos – nem egyszer rendkívül sötét – bűncselekmény áll. Az 1976-ban bemutatott film a két kitartó újságíró – Carl Bernstein és Bob Woodward – szemszögéből meséli el a történetet, akik komoly szerepet játszottak az események felderítésében. Ezért aztán Az elnök emberei nem politikai propagandafilm, inkább feszült politikai thriller, amit azóta gyakran másoltak, de csak ritkán értek fel hozzá.
11. Apolló 13 (Apollo 13)
Apró pontatlanságoktól eltekintve az 1995-ös Apolló 13 című film sikeresen eleveníti fel az 1970-ben meghiúsult Holdra szállás, az űrhajó meghibásodása és a legénység megmentése sztorijának emberi oldalát – valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel az űrhajósok és a segítségükre siető NASA-mérnökök szembesültek. A film rávilágít, hogy milyen aprók vagyunk a végtelen világűrhöz viszonyítva, és a siker csak csapatmunkával meg leleményességgel érhető el.
10. Az oroszlán télen (The Lion in Winter)
Ez az angol Plantagenet-dinasztiáról szóló, 1968-ban készült, kifinomultan gúnyos, lélegzetelállító karácsonyi komédia lenyűgöző szereposztással büszkélkedhet. Peter O’Toole játssza II. Henrik angol királyt, Katharine Hepburn a feleségét, Aquitániai Eleonórát, és Anthony Hopkins Oroszlánszívű Richárdot – ez a szerep jelentette számára az áttörést. James Goldman a saját színdarabjából írt forgatókönyvben jól elkapta a korszak trónért folyó intrikáinak legfőbb tétjét. „Mit lógassunk fel – teszi fel a kérdést Henrik Eleonórának –, a magyalt vagy egymást?”
9. A tengeralattjáró (Das Boot)
Az 1941-ben az U-96 tengeralattjárón szolgáló német író és újságíró, Lothar-Günther Buchheim művéből, valamint számos veterán és tanácsadó segítségével készült 1981-es film a németek és a szövetségesek között a második világháború során zajló tengeralattjáró-háborúról és az atlanti csatáról szóló meghatározó filmalkotás. A német U-96-os tengeralattjáró történetén keresztül mutatja be az unalmat, a drámát, a bajtársiasságot, a szellemi és fizikai kihívásokat, amikkel a tengeralattjáró legénységének szembe kellett nézniük. A szívszorító, klausztrofóbiás és magával ragadó mű minden történelem iránt érdeklődő néző számára kihagyhatatlan alkotás.
8. A király beszéde (The King’s Speech)
Ez a 2010-ben bemutatott, az 1930-as évek végén játszódó filmdráma a yorki herceg – a későbbi VI. György király – és egy ausztrál beszédterapeuta, Lionel Logue bensőséges viszonyáról szól. Miközben azon dolgoznak, hogy legyőzzék a herceg dadogását, drámai események bontakoznak ki: György bátyja, VIII. Eduárd trónról való lemondása, az új király megkoronázása és a második világháború kirobbanása. Bár a történelmi hűségre magas pontszámot kapott, a film mégsem mindenben követi a valós eseményeket. Például úgy tűnik, mintha Logue csak pár hónapig dolgozott volna a királlyal – miközben már 1926 októberében, azaz egy évtizeddel a lemondási válság előtt megismerkedtek.
7. Egy ember az örökkévalóságnak (A Man for All Seasons)
Az 1966-ban bemutatott remekmű a brit történelem egy máig ható epizódját dolgozza fel. Sir Thomas More (Paul Scofield), azaz Morus Tamás határozottan szembeszegül VIII. Henrikkel, aki el akar válni Aragóniai Katalintól, és el akarja szakítani egyházát Rómától. Morus világa befelé forduló; huzatos folyosók és mocsaras folyópartok jellemzik. A film élénken idézi fel a zűrzavaros korszak veszélyeit: Morus tisztában van vele, hogy egy rosszul megfogalmazott mondat az életébe kerülhet, de a hallgatása úgyszintén. Végül a film arra emlékeztet, hogy a politikai és vallási igazságokról vitázó férfiak meg vannak győződve róla, a végső ár az örök kárhozat lehet. A hóhér bárdja számukra semmi a valódi téthez képest.
6. Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (Master and Commander: The Far Side of the World)
A 2003-ban bemutatott film Jack Aubrey kapitány, Dr. Stephen Maturin és az HMS Surprise legénységének kalandjait követve mutatja be, milyen volt az élet a napóleoni háborúk idején. A film alapjául szolgáló Patrick O’Brian-kötetek kissé túl hosszadalmasak és aprólékosak, de a történelmi részletek – az étkezéstől a haditengerészeti taktikáig – olyan elevenek és lenyűgözők, hogy a só ízét is a szánkban érezzük. Ugyanakkor arra is emlékeztet a film, hogy a háború milyen kiábrándítóan hiábavaló és hősies egyszerre, valamint, hogy az élet nem olyan rég még sokak számára mennyire mocskos, brutális és fájdalmasan rövid volt.
5. Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan)
Minden idők egyik leghíresebb és legnagyobb bevételt hozó filmjét, Steven Spielberg második világháborús filmdrámáját már a nyitójelenetért is érdemes megnézni: a D-napi partraszállást mutatja az Omaha Beachen. Ami utána következik, az már egy küldetéstörténet, amelyben Tom Hanks az esendő Miller kapitányként vezeti szakaszát, hogy nagy nehézségek árán megtalálják és hazajuttassák a címszereplőt, akit Matt Damon játszik. A döbbenetesen elkészített, érzelmileg megindító, 1998-as Ryan közlegény megmentése az egyik legjobb háborús film, amit valaha forgattak.
4. Zulu
Az 1964-es Zulu című filmet nézve bepillantást nyerünk Nagy-Britannia gyarmati történetébe és a birodalmi szemléletbe az afrikaiak és a többi „gyarmati alattvaló” kapcsán. A film az 1879-es angol–zulu háború Rorke’s Drift-i csatáját eleveníti fel, melyben mintegy 150 brit katona vert vissza több mint 3 ezer zulu harcost, akik az őrállomásukra támadtak. A legemlékezetesebb a dölyfös Gonville Bromhead hadnagy Michael Caine alakításában, aki kiválóan szemlélteti a britek hozzáállását az afrikaiakhoz. Az epikus, drámai és tanulságos alkotásban a mozitörténet legjobb csatajelenetei közül is láthatunk néhányat. Ám az egész film brit perspektívából készült; a zuluk nézőpontja, amely árnyaltabbá tehette volna a történetet, sajnos nem jelenik meg.
3. Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia)
A történészek vitatkozhatnak David Lean 1962-ben készült sivatagi filmeposzának néhány kitalált elemével, ahogy Auda abu Tayeh sejk családja is tiltakozott amiatt, hogy Anthony Quinn számukra érzéketlenül jelenítette meg az általa játszott alakot. Az Arábiai Lawrence mindennek ellenére a valaha készült leglátványosabb, leglenyűgözőbb filmek egyike. Gyönyörű a film zenéje is, valamint megragadó a Lawrence-t alakító Peter O’Toole és az Omar Sharif által megformált (egyébként kitalált) Ali seriff közötti mély barátság. A film minden pontatlansága ellenére olyan alapvető dolgokat fogalmaz meg Lawrence jellemével és karizmájával kapcsolatban, amiket a hivatásos történészek nem mindig vesznek figyelembe.
2. Gladiátor (Gladiator)
A 2000-ben készült, ötszörös Oscar-díjas Gladiátor az egyik legjobb történelmi filmeposz. A Russell Crowe által megformált, indulatos Maximus története az ókori Rómába repíti a nézőt, amit végig lelkesítő zenei aláfestés kísér. A történelmi igazság talán nem állt az alkotók gondolkodásának előterében, és a szövegkönyv is kissé kidolgozatlan, mégis izgalmas és felkavaró élményt jelent, és üzenete az örökkévalóságnak szól.
1. Schindler listája (Schindler’s List)
A magával ragadó, megrendítő alkotás plasztikusan ábrázolja a náci Németországban uralkodó, mindent átható terrort és a zsidóság kimondhatatlan szenvedéseit. A Schindler listája fontos alkotás, talán az egyik legfontosabb film. Steven Spielberg 1993-ban bemutatott, érzelmekkel átitatott mesterműve ebben a folyton zűrzavaros világban komoly kihívás elé állítja a nézőt, és figyelmeztet rá, milyen veszélyes lehet, ha hagyjuk, hogy gyökeret verjen a gonosz. A gettó felszámolása különösen fájdalmas jelenet – már, ahogy ennek lennie is kell. Minél távolabb kerülünk a holokauszttól az időben, annál fontosabbá válik ez és a többi holokausztfilm.
A cikket Rindó Klára fordította.
The post Miért hatásos film a Gyalog galopp és a Schindler listája? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
