Miért nem érdekel senkit, most mit hozott ki a Nagymenők írója Robert De Niróból?

Senki nem tud semmit. Úgy rombolunk itt, mint a kihalásra ítélt dinoszauruszok. Azt sem tudjuk, hogy ki fogunk pusztulni.

Így borong Frank Costello, a manhattani alvilág nyugdíj felé kacsintgató vezére az Alto Knightsban. Nem is akárhol bölcselkedik, hanem egy temetkezési vállalat modellkoporsókat bemutató termében, miközben a szomszéd helyiségben meggyilkolt harcostársa nyugszik a ravatalon.

Az ötvenes évek derekán játszódó Alto Knights az olasz-amerikai maffia aranykorát búcsúztatja, már ha lehet aranykornak nevezni egy könyörtelen bűnszövetkezet többé-kevésbé zavartalan működését. A régi vágású maffiózókkal együtt a róluk szóló filmek is kimentek a divatból, Barry Levinson rendezése tehát a klasszikus gengszterfilmek hattyúdala is.

Hányadik hattyúdal ez? Hányszor búcsúztattuk már el ezeket a puhakalapos, kamáslis nehézfiúkat meg az illegális fogadóirodákat, a borbélynál elkövetett merényleteket és a ravatal mellett elszavalt monológokat?

Érzésünk szerint már A Keresztapa is erről szólt, a Volt egyszer egy Amerika pedig egészen biztosan. Azóta negyven év telt el, és már a búcsú gesztusa is idejétmúltnak hat. Mintha valaki évtizedekkel a nagyapja halála után könnyes szemmel jelentené a családnak a vasárnapi ebéd közben, hogy elment az öreg.

HBO Max

Nicholas Pileggi javára írható, hogy nem ma találta ki a történetet. Hanem akkor, amikor az még aktuálisnak számított, vagyis a hetvenes években. Fiatal újságíróként Pileggi megszállottan kutatta az olasz-amerikai maffia történetét és gyűjtött anyagot az akkor még élő gengszterekről. Ezek alapján írta Nagymenők című tényregényét, amelyből aztán Martin Scorsese rendezte meg pályája egyik legjobb filmjét. Oldalán Pileggi is betört a filmszakmába, és ő írta Scorsese Casinóját is, egy újabb, nagyszabású és túlburjánzó, szenvedélytől izzó és tökéletes ritmusú gengsztereposzt.

Pileggi most visszatért az Alto Knights történetéhez, ami meglehetősen hasonlít a Nagymenők történetéhez. Ez is egy főgengszterről szól, aki csak úgy tudja maga mögött hagyni az alvilágot, hogy elárulja az övéit.

Az író Frank Costello és gyerekkori barátja, majd vetélytársa és merénylője, Vito Genovese kapcsolatán keresztül ábrázolja a maffia alkonyát az ötvenes években. Costello és Genovese mindketten Lucky Luciano emberei voltak, bűnözői karrierjüket az amerikai történelem legostobább törvénye, a szesztilalom évei alatt kezdték.

HBO Max

A Luciano örököseként hatalomhoz jutó Genovesének gyilkosság miatt a harmincas évek végén Olaszországba kellett menekülnie. Időlegesen Costellónak adta át a keresztapai feladatokat, de közbeszólt a második világháború, és Genovese csak bő évtizeddel később térhetett haza New Yorkba. Costello addigra megkísérelte legális üzletekkel tisztára mosni a maffia pénzét és saját renoméját, a vérszomjas Genovese pedig ezt a gyávaság és az árulás jeleként értékelte. A két gyerekkori cimbora, az egykori törzshelyük miatt „altói lovagokként” emlegetett Costello és Genovese összecsapása elkerülhetetlen volt.

Mérget vennénk rá, hogy ha az Alto Knights forgatókönyvét a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján filmesíti meg egy Coppola, Leone vagy Scorsese kaliberű szerző, arra ma új-hollywoodi klasszikusként emlékeznénk.

The post Miért nem érdekel senkit, most mit hozott ki a Nagymenők írója Robert De Niróból? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest