A történelmi idők patriarchális társadalmai igencsak háttérbe szorították a nőket, szerepük nagyjából a gyerekszülésben és a férj „támogatásában” merült ki. Voltak persze kivételek, vagyis mondjuk úgy, az ember, a jellem utat tört magának. Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet például a háttérből ugyan, de történelemformáló szerepre tett szert. A másik oldalon pedig Mátyás király feleségét, Podjebrád Katalint látjuk, aki a középkor fogalmai szerint ugyan már felnőttként, 14 évesen esett teherbe, majd 15 évesen belehalt a szülésbe – itt írtunk erről, Szilágyi Erzsébetet pedig itt ismerheti meg.
A nemzetközi nőnap a nők egyenjogúságáról szól, dátuma pedig minden évben március 8.
A kezdetekhez a 19. századba kell visszatekintenünk, 1857. március 8-án New York utcáin a textiliparban dolgozó nők tüntettek jobb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve. A munkásmozgalom fejlődésével a női emancipáció is előtérbe került, az 1866-os I. Internacionálén határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Magyarán véget akartak vetni a sztereotípiának, miszerint a nők helye otthon van.
Az első nemzeti nőnapot az Egyesült Államokban tartották meg 1909. február 28-án, majd a következő évben a II. Internacionálén döntöttek arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. Dátumot nem jelöltek ki, de egyre több országban tartották meg a nemzetközi nőnapot vagy a dolgozó nők napját: Németország, Dánia, Ausztria, Franciaország, Oroszország csatlakozott. 1917. március 8-án (a julián naptár szerint február 23-án) orosz nők kenyérért és békéért tüntettek, négy nappal később II. Miklós cár lemondott, a megalakuló polgári kormány szavazójogot biztosított a nőknek. A Kommunista Nők II. Nemzetközi Konferenciáján, 1921-ben 8-ára tűzték ki a nemzetközi nőnapot.
Magyarországon hagyományosan március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján emlékeztek meg a nőkről Jézus fogantatása kapcsán. A nemzetközi nőnaphoz először 1913-ban csatlakoztak magyarok, 1945 után a keleti blokk országaiban is kezdték hivatalosan ünnepelni a nőnapot. A rendszerváltást követően a nőnap mögül eltűnt a munkásmozgalmi háttér, és megmaradt a nők, a női egyenjogúság ünnepének. Nyilván sokkal többről szól, mint egy szál virág, azonban ez utóbbiról sem szabad megfeledkezni.
Izgalmas történelmi témáink az elmúlt napokból:
- Csődbe vitte Egyiptomot Kleopátra apja
- Öccse mérgezhette meg fiatal Árpád-házi királyunkat
- Ezért nem volt régen válogatós, finnyás gyerek
- Munkásokat és tengerészeket öltek halomra a szovjetek
The post Mikor van nőnap, és mit ünneplünk ilyenkor? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





