Alig három hónapja emelték meg 15 milliárd forinttal az Eximbank Zrt. alaptőkéjét, decemberben aztán ismét pénzt pumpáltak a kormány bankjába – derül ki a cégiratokból. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alapítói határozatban rendelkezett arról, hogy 9,345 milliárd forinttal emeljenek tőkét, mégpedig a költségvetésben az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások terhére.
Az intézkedés okáról az alapítói határozatban nincs magyarázat, és a tárca sem adott ki közleményt róla. A cégbíróság ugyanakkor már be is jegyezte a változást, az Opten adatbázisában látszik, hogy 355 milliárdról 364,345 milliárd forintra emelték az Eximbank alaptőkéjét.
Az előző, 15 milliárd forintos tőkeinjekcióról megírtuk, hogy a büdzsébe eredetileg betervezettnél jóval több hitelnyújtás miatt volt szükség az Eximbank tőkehelyzetének megerősítésére. Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy kifejezetten kockázatos országoknak nyújt kölcsönöket a magyar kormány az Eximbankon keresztül, így balkáni államoknak, az afrikai Csádnak és a Maldív-szigeteknek – a hitelek mögött pedig a magyar állam vállalt kezességet.
A legnagyobb ilyen, állami garanciával adott kölcsön a nyár végéig az Észak-Macedóniának juttatott 500 millió euró (bő 200 milliárd forint) volt, amit az Eximbank 15 éves lejáratra, 3,25 százalékos, igen kedvező kamattal biztosított. Az Orbán-kormány ezzel segítette meg a június végén megalakult új észak-macedón kormányt. A tavaszi választáson nyertes nacionalista VMRO-DPMNE párt Orbán Viktor közeli szövetségesének számít. A viszony annyira baráti, hogy a párt korábbi elnöke, az egykori miniszterelnök, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült a korrupciós ügyekkel összefüggő börtönbüntetése elől.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mi indokolta az újabb tőkeemelést az Eximbanknál, milyen újabb hitelről, kötelezettségvállalásról lehet szó, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Annyi biztos, hogy a szeptemberi tőkeemelés óta újabb kötelezettséget vállalt a magyar kormány: az észak-macedóniai közlések szerint egy újabb 500 millió eurós magyar hitelt hívnak le. A Magyar Narancs cikke szerint januárban lesz szükség a hitelre, amiről Hrtisztijan Mickoszki májusban megválasztott miniszterelnök azt is elárulta, hogy az olcsó államközi hitellel lejáró, drága eurókötvényeket váltanak ki, így csökkentik az állam kamatterheit.
Az első 500 millió eurós kölcsönrész esetében egy lapunk által megismert kormányelőterjesztés évi 5,1 milliárd forint kamatkiegyenlítéssel számolt, és a 15 éves futamidő alatt 47,9 milliárd forinttal kalkulált (még a tavaly nyári, 400 forint alatti euróárfolyam mellett). Az újabb 500 millió eurós hitelt is beleszámítva
már közel százmilliárd forintba fájhat a magyar adófizetőknek csak az Észak-Macedóniának nyújtott nagyvonalú kölcsön.
Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján rákérdeztek, mi értelme a piacinál olcsóbb hitelek kihelyezésének, hiszen Magyarország drágábban jut forráshoz, mint amennyiért adja a pénzt. A miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitása, és mivel ezek szegény országok, olykor a kamatkülönbözetet is vállalva kell támogatni őket, az erőnkhöz mérten, ez voltaképpen a biztonságunk ára. Ezért adtunk ilyen hitelt Észak-Macedóniának, Boszniának, és tárgyalnak erről az albánokkal is.
The post Milliárdokat töltöttek Nagy Mártonék az Eximbankba, miután újabb mentőhitelt adtak Észak-Macedóniának first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
