Kedd nulla órától kétfajta ár van érvényben az üzemanyagoknál egy friss kormányrendelet értelmében: egy piaci és egy hatósági ár. A hatósági áron (az úgynevezett védett áron) belül
- a benzin kiskereskedelmi és nagykereskedelmi ára is 595 forint,
- a dízelé pedig 615 forint literenként.
Néhány feltételnek azonban teljesülnie kell, hogy a védett árat fizethessük a kutakon.
- Csak magyar rendszámú autókra vonatkozik,
- kizárólag a járműbe tankolva
- és maximum 7,5 tonnás járműtömegig.
Az intézkedés határozatlan időre szól.
A külföldi rendszámú járművek, illetve a nagyobb tömegűek benzinkúton csak piaci áron tankolhatnak, illetve azok a sofőrök is, akik nem tudják bemutatni a járművük forgalmi engedélyét.
A nagykereskedők ennél olcsóbban szerezhetik be az üzemanyagot a felszabadított készletekből.
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját is lecsökkentette (március 10-től május 1-jéig) az európai minimális szintre, ami mínusz 19-20 forintot jelent az áraknál, áfa nélkül.
Arra tekintettel, hogy legyen elég üzemanyag, egy másik kormányrendelet alapján a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tartalékából 352 millió liter motorbenzin és 610 millió liter motorikus gázolaj felszabadításáról is rendelkezett a kabinet. Annak jártunk utána, hogy ezek az intézkedések miként érintik az ellátásbiztonságot, vagyis lesz-e elég üzemanyag.
Kérdés, hogy mit lépnek a nagykereskedők
A Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója, Bujdos Eszter szerint a védett ár nemcsak azokra az értékesítésekre vonatkozik, amelyeknél az üzemanyagot hazai forrásból (a készletekből) szerezték be, hanem azokra is, amelyeket külföldről hoztak be a kereskedők.
Tartalékok, készletek
Mint Bujdos Eszter beavatott minket, kétféle készlet létezik:
- az egyik a Mol 90 napos stratégiai készlete (amelyet már februárban felszabadított a kormány, illetve a Mol), abban van kőolaj, félkész- és késztermék is.
- Valamint van stratégiai készlete az MSZKSZ-nak is: ez 45 napra elegendő, és március 10-től szabadították fel – ebben késztermék (kőolaj és gázolaj) van.
Utóbbi olyan készlet, amelyből nem lehet csak úgy tartályautóba lefejteni és kiszállítani egy benzinkútra, hanem azt csak a nagykereskedők tudják tender, licit alapján adott áron megvásárolni, majd kiszállítani kiskereskedelmi forgalomba egy bejegyzett kereskedőhöz vagy benzinkútra. Bujdos szerint az MSZKSZ-készlet leginkább a Molnál csapódhat le majd, de, mivel össze is dolgoznak a nagy láncok, így például a Mol is kiszolgálja az Orlent, de az is előfordult, hogy az OMV segítette ki a Molt, így ilyesmi ezúttal is megtörténhet.
Hogy mit jelent a védett nagykerár a mostani piaci beszerzési árakhoz képest, arra is mondott példát. Ha tegnap (hétfőn) valaki Szlovéniából akart behozni tartályautóval kiskereskedelmi engedéllyel üzemanyagot, azt a Mol nagykerárán plusz 100 forintért tudta beszerezni. Az a kérdés, hogyha a nagykereskedők korábbi beszerzésből származó készletei elfogynak, akkor az új beszerzéseket miként oldják majd meg, azaz vásárolnak-e az MSZKSZ-készleteiből, illetve megéri-e majd nekik ezután is esetleg külföldről üzemanyagot beszerezni.Úgy látja, a szabályozással részben azt is szeretné elérni a kormány, hogy az importőrök továbbra is érdekeltek maradjanak a magyar piac kiszolgálásában.
Kérdés lehet még az is, hogy a nagykereskedők milyen áron adnak majd el üzemanyagot a közvetlen felhasználóknak (például a gazdálkodóknak a földekre kihelyezett tartályokba, illetve a fuvarozócégeknek a kihelyezett saját kútjaikra). A rendelet nem zárja ki a korlátozásokat, ezért szerinte ilyesmi elképzelhető lesz, főleg a kis kutakon, mert az például egyelőre nincs megtiltva, hogy egy traktor (akár naponta többször is) bemenjen a benzinkútra, és tankoljon, mondjuk, 300 liter gázolajat.
Kinek lehet haszna a védett árak mellett, és kinek nem?
A nagy kútláncokat nézve a védett árak mellett a benzin értékesítése nem lesz veszteséges, a gázolajé kicsit pluszos, de inkább nullás, a piaci értékesítésen pedig lesz árrés – valószínűsíti Bujdos Eszter. A finomítói árrés is kompenzálhat majd valamennyit azoknál a nagykereskedőknél, amelyeknek van finomítójuk is (például Orlen, Mol, OMV), bár hétfőn ez az árrés még mínuszos volt – tette hozzá.
A kis kutak viszont vesztesek lehetnek, nemcsak az árrésük kiiktatása miatt (a védett hatósági nagykerár ugyanannyi, mint a kiskerár), hanem amiatt is, mert a szállításoknál mindig a sor végére kerülnek – arra is emlékeztetett, hogy vannak kis kutak, ahol már egy hete nincs üzemanyag.
1400 elmaradt szállítás volt tegnap
– jellemezte a helyzetet. A hatósági ár várhatóan megszünteti a pánikvásárlásokat, így talán lassan a kis kutakra is jut majd üzemanyag. De, amíg kénytelenek állni, az is veszteség nekik – jegyezte meg.
Szkeptikus voltam egy újabb ársapkával kapcsolatban, de az látszik, hogy a jogalkotó tanult az előző árstopos időszak hibáiból.
A mostani nem egy öngyilkos rendszer, igyekeztek odafigyelni a részletekre:
- hogy ne legyen benzinturizmus,
- minden piaci szereplő érdekelt legyen az ellátásban, kiszolgálásban,
- legyen mindenhol (idővel) üzemanyag,
- illetve az üzemanyag-kereskedők többségének ne legyen (nagy) vesztesége (kivéve a kis kutakat).
Ezért szerinte tartható lehet az intézkedés. Biztatónak nevezte, hogy hétfőhöz képest a brent kőolajár is csökkent, 116 dollárról 90 dollár közelébe.
Shell: Nálunk biztosított az ellátás
A nagy kútláncokat is megkérdeztük arról, hogy hogyan látják az ellátás biztonságának kérdését. Egyelőre csak a Shell Hungary válasza futott be. Azt írták: számukra mindig a hazai piac ellátásbiztonsága a legfontosabb, illetve a töltőállomásaik ellátását diverzifikált portfóliójuknak köszönhetően jelenleg biztosítottnak látják. Magyarországi töltőállomásaikon a kormányrendeletben meghatározottak teljesítésének figyelembevételével érhető el a védett ár – tették hozzá.
A kis kutaknak ez nem éppen ideális intézkedés
Becézgethetjük védett árnak, de ez akkor is hatósági ár. Pont, mint 2021–2022-ben volt az üzemanyagárstop. Pont úgy, mint akkor, a hatósági ár szabályát most is áthágják, mert árrést nem biztosítanak a kiskereskedőknek
– mondta megkeresésünkre válaszolva a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke, Gépész László. Ami az árat illeti, a kisebb benzinkutaknál ugyanannyi lesz a beszerzési ár (nagykerár), mint az értékesítési ár (kiskerár), és, mivel árrés nincs, az előző árstophoz hasonlóan megint nincs miből fedeznie a kis kutak költségeit. Magyarul veszteséget fognak termelni, ami szerinte nem fair. (Az Index viszont azt írta Gerlaki Bencére, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárára hivatkozva, hogy az intézkedés nem fogja eltüntetni a kiskereskedelmi profitot. Hogy miért nem, arról megkérdeztük az NGM-et, a választ még várjuk.)
Ami az ellátásbiztonságot illeti, az FBSZ által képviselt kis benzinkutak közül sok a Mollal áll szerződésben, de a megnövekedett igények miatt ezeket nem minden esetben tudta teljesíteni a nagykereskedő olajtársaság az utóbbi időben. Attól, hogy bevezették a hatósági árat, a Molnak nem lett több tartályautója, kapacitása – jegyezte meg. Viszont mintegy 1400–1500 rendelés kiszállításával van már több napos csúszásban a Mol, ezt – a szokásos napi rendeléseken túl – bepótolni nem lesz kis feladat, jó pár napba telhet – tette hozzá.
Nem lett tökéletes az intézkedéscsomag, de azért vannak pozitívumai
Gépész László kitért rá, hogy van egy csomó lyuk a rendeletben – hiába gyúrták bele a korábbi tapasztalatokat is, szerinte nem lett tökéletes. Ilyen például, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb tömegű járműveket kötelező-e kiszolgálni, vagy sem. Úgy véli, ha ki lehet őket szolgálni, az csak piaci áron történhet. Az sem egyértelmű szerinte, hogyha egy kút olyan üzemanyagot szolgál ki, amely 95-ös benzin vagy gázolaj, de ahhoz valamilyen adalékanyagot adott, és más márkanéven értékesíti, akkor azt milyen áron adhatja. Ezek beszerzési oldalról védett áras termékek, eladási szempontból viszont a beszerzetthez képest eltérő termékek. Nem világos, hogy ezeket védett áron kell-e kiadni, vagy sem.
A rendeletek számos problémát nem képesek kezelni – hívta fel rá a figyelmünket. Például azt, hogy a Mol finomítója jelenleg csak mintegy 60 százalékon működik (nagyjából októberig), és az sem látszik egyelőre, hogy a kőolajimport mikor fog újra beindulni. Továbbá az európai árak egyelőre magasabbak, mint a védett magyar árak, ami azt jelenti, hogy nemigen éri meg külföldről üzemanyagot behozni. Kérdés, persze, hogy ez meddig lesz így, és mi történik, ha esetleg elfogynak a stratégiai készletek. Úgy véli, az FBSZ célzott üzemanyag-támogatási javaslata – amely nem az árakat, hanem a fogyasztást fékezte volna – ilyen szempontból jobb megoldás lett volna, mint beavatkozni a piacba, aztán imádkozni, hogy a piac jó irányba menjen.
Az egész védett árnak akkor van értelme Gépész László szerint, ha a nagykereskedelmi árak magasabbak, mint a védett ár. Most még így van, de éppen elindultak lefelé a nagykereskedelmi árak. És, ha tényleg gyorsan rendeződik az olajárakat jelentősen befolyásoló közel-keleti konfliktus, akkor hamar további visszarendeződés következhet be az áraknál. Persze a védett árakról szóló szabályt ekkor hatályon kívül lehet helyezni – ismerte el. Jónak tartja, hogy a rendeletet heti rendszerességgel felülvizsgálják, ami lehetőséget teremt arra, hogy a gyakorlatban fellépő problémákat aktuálisan kezelni tudják, illetve arra is, hogy szükség esetén megszüntessék a hatósági árat.
Nehezményezte ugyanakkor, hogy a számos tennivalóval járó új tankolási rend bevezetésére, a felkészülésre semennyi időt nem biztosítottak – emiatt a szakértők szerint az átállás fennakadásokat okozhat.
The post Milyen problémákat old meg a védett ár, és miket nem? – szakértőket kérdeztünk az új ársapkáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
