A romantikus élményeket és nyugodt sétákat keresők mellett az adrenalinszintjüket feltornázni kívánókat az ország legkülönbözőbb részein ezernyi vízesés várja, ezek közül gyűjtöttük most össze azokat, amiket feltétlenül érdemes megnézni, közben pedig a turisták tömege miatt sem kell igazán aggódni.

Horvátország ékköve

A világhírű Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot nyilvánvalóan senkinek sem kell bemutatni, hiszen a világörökség részét képező terület nevét mindenki jól ismeri, csodáival azonban kevesebben vannak tisztában. A tizenhat tó, illetve kilencven vízesés között mindenki megtalálhatja a saját kedvencét, egy részüket pedig nem csak egy hegyi túrán, de akár hajóval is meg lehet látogatni.

Maradandó élmény lehet a legnagyobb tó, a Kozjak nyáron, vagy ősszel való meglátogatása, hiszen egy csónakot bérelve, vagy hajón utazva hosszan gyönyörködhetünk a tájban, hallgathatjuk a boldog madarakat, vagy épp figyelhetjük a napszaktól függően kék, türkiz, vagy smaragdzöld vizet.

A vízesésimádóknak kihagyhatatlan az ország legnagyobbjának számító Nagy-vízesés, aminél nem árt, ha egy esernyőt is tartunk magunknál. A Korana folyón található zuhatagtól rövid sétára indulva több másik zuhatagot is meglátogathatunk, a falécekből összeállított útvonal pedig néha a víztükör felett alig néhány centiméterrel vezet végig minket.

A jobbára ma is érintetlen Koranát nem csak kívülről csodálhatjuk, a vállalkozó kedvűek ugyanis több mint tíz kilométeres raftingtúrákon vehetnek részt, zúgók és mésztufa akadályok tucatjain átkelve.

Ha ennél kevésbé járt útra vágyunk, akkor irány a közeli Mrežnica folyó, ahol magunkat kisebb-nagyobb útvonalakra befizetve élvezhetjük a vadvízi evezést. A félszáz vízeséssel tarkított, hatvannégy kilométer hosszú folyón a kezdők, illetve a profibbak is megtalálják a számításaikat, hiszen a legsebesebb szakaszokon kívül kajakozni és kenuzni is lehet.

Ha itt tervezünk magunknak nyaralást, akkor érdemes a tágabb értelemben vett környéken is körülnézni, hiszen ahogyan távolodunk a terület szívétől, úgy találunk egyre több kisebb vízesést, ahol akár hosszú órákon át is zavartalanul csodálhatjuk a természetet.

A kis Plitvice

A Plitvicei-tavaktól mindössze egy félórás autóútnyira kanyargó Slunjčica folyó nem túl hosszú, hat és fél kilométeres hosszán azonban huszonhárom vízesést, illetve száguldó patakokat találunk, közben pedig kanalas malmokban gyönyörködhetünk.

A helyi legendák szerint éjszaka előbújó tündéreknek is otthont adó folyam tufalerakódásai, sziklái, illetve kanalas malmai az év minden szakaszában festői látványt nyújtanak, a Tündérhaj-vízesésnek pedig lehetetlen ellenállni.

Isztriai meglepetés

Nem csak az ország kincsekkel teli, felkapott részein, de akár Isztria számos rejtett szépséget rejtő tájain is találkozhatunk szép vízesésekkel: ilyen a Floriciciből indulva, a Szent Simon-túraúton öt perc alatt elérhető Sopot-vízesés, ami harminc méteres magasságával a félsziget legnagyobbja.

Meglátogatását érdemes összekötni a Szent Simon-túraút egy nagyobb szakaszának bejárásával, vagy a közeli Opatija (Abbázia) meglátogatásával, ami a XX. században az Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, a Független Horvát Állam, illetve Jugoszlávia része is volt, mielőtt a függetlenné vált Horvátország részévé vált.

A megszelídített vad

A kígyóként hullámzó Zrmanja folyó két arcát is mutatja a turista felé: felső része tavasszal, illetve a nyár elején sebes folyamként száguld, alsó része pedig nyaranta akár kisgyermekekkel együtt is jól evezhető. A békésebb részeken a rejtett folyóágakat is érdemes felfedezni, néhol megállva egy hűsítő fürdőre.

A környék a természetjárókat is elkápráztatja, hiszen a Krupa és a Zrmanja találkozásánál fekvő mésztufa gát, valamint a Visoki Buk vízesés tündérmesébe illik.

Kalóztanyától a rákokig

Az egykor kalózoknak otthont adó, ma csodálatos kilátást nyújtó erődje, illetve a Cetina folyó fölé emelkedő sziklái miatt ismert

Horvátország kevéssé ismert csodáinak egyike, pedig a közelében az izgalmakra és a gasztronómiai csodákra vágyók is megtalálhatják a számításukat: a Cetina mentén a rohanó víz által évmilliók által kialakított területeken futó hegymászótúrákon vehetünk részt, vadvízi evezhetünk, sőt, akár a helyi ételspecialitásokkal is érdemes megismerkedni. Utóbbiak közül ajánljuk a szárított házi sonkát, a pršutot, a békát, vagy épp a folyami rákokat, amiket sokféleképpen tudnak elkészíteni.

Az adrenalinszintünket talán itt a legkönnyebb emelni, a római romok és maradványok közt futó Cetinán futó túráknak ugyanis része az a négy méter magas nyereg is, ahonnan leugorva képtelenség, hogy hirtelen ne ugorjon nagyot a pulzusunk.

A hét vízesés

A Šibenik szomszédságában található Krka Nemzeti Park egy igazi aduász, hiszen az azonos nevű folyó által átölelt területen kanyonok, mésztufa sziklák, tavak, szigetek és vízesések tömege várja az oda érkezőket.

A Budapest területének mindössze negyedét elfoglaló park hét vízesését mindenképp érdemes végigjárni: ezek közül a legnagyobb a Skradinski buk, ami négyszáz méteres szélességével, illetve 46 méteres magasságával már távolról felhívja magára a figyelmet.

Ennél is szélesebb az innen hajón elérhető, 450 méteres függönyével elkápráztató Roški, aminek partján egy skanzent találunk. Itt némi szerencsével a vízesés alatt, vagy vízbe lógatott lábbal is megebédelhetünk.

A folyó felső részén egy nyugodt óriást is megismerhetünk: ez a hatvan méteres magasságból lezúgó Manojlovac-vízesés, amit egy rövid, korábban Ferenc József császár, Sisi, illetve a római légiók által is járt úton érhetünk el.

A Krka Nemzeti Parkra is ugyanaz igaz, mint a listánk elején említett Plitvicei-tavak vidékére: a környék kisebb, kevéssé járt környéken lévő zuhatagjaira is érdemes időt szánni, azok ugyanis csenddel és nyugalommal hálálják meg az igyekezetünket.

The post Mindegy, hogy festői, vagy vad vízesésre vágyunk, Horvátország a megoldás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu