A „védelmi hozzájárulás” keretében augusztus 1-jétől a fizikai valutaváltásra vonatkozóan is megemelte a tranzakciós illetéket a kormányzat: az eddigi 0,3 százalék helyett 0,45 százalékos illetékfizetési kötelezettség terheli a pénzváltási ügyleteket. Ez azt jelenti, hogy például egy nagykörúti pénzváltónak ügyletenként minden átváltási tranzakció után arányosan be kell fizetnie a 0,45 százalékos illetéket az államkasszába.

A kormány megtiltotta, hogy a szolgáltatók az illetékemelés miatt felmerülő többlet terhet áthárítsák a lakossági ügyfelekre – legalábbis december 31-ig.

A bankoknak a sokrétű tevékenységi körük miatt még lehetőségük van arra, hogy a megnövekedett költségeiket az ügyfelekkel szemben érvényesítsék – például átárazhatják a számlacsomagjaikat vagy módosíthatják a kamatmarzsaikat. A pénzváltók azonban tranzakció alapon dolgoznak, ez a legfontosabb bevételi forrásuk. Éppen ezért, amennyiben a megemelt tranzakciós illetéket nem lehet áthárítaniuk, akkor mindenképp csökken az eredménytermelő-képességük, és a plusz teher miatt kevesebb jut bér- és szolgáltatásfejlesztésre, de más jellegű, például informatikai beruházásra is – hívták fel a 24.hu figyelmét a Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesülete (MPOE) szakértői.

A pénzügyi szolgáltatók fő problémája a szabályozással, hogy a hazai illetőségű, magyar ügyfeleket kiszolgáló, magyar munkaerőt alkalmazó, magyar adókat befizető cégeket piactorzító módon hátrányos helyzetbe hozza a hazai fiókteleppel nem rendelkező külföldi fintech-vállalatokkal, például a Revoluttal és a Wise-zal szemben.

A kiélezett piaci versenyben a hazai szereplők már eddig is hátrányban voltak, ez a hatás most még erőteljesebben érvényesülhet.

A kabinet ugyan 2022 júliusától a határon átnyúlóan Magyarországra szolgáltató külföldi fintech cégekre is kivetette a pénzügyi tranzakciós illetéket, a Revolut és társai azonban csak önbevallásos alapon nyilatkoznak arról, hogy az egyes tranzakciók után mennyi közterhet fizettek be, a hatóságok a külhoni szolgáltatókat kevésbé tudják ellenőrizni. Így elvileg ezek a vállalatok annyi adót vallanak be, amennyit jónak látnak, a magyar adóhatóságnak korlátozott az eszköztára arra, hogy akár egy litván vagy brit cégtől adatokat kérjen be – húzták alá.

A külföldi fintech-szolgáltatók már eddig is óriási elszívó erővel bírtak a hazai szereplőkkel szemben. Így a Revolut beszámolója szerint egy év alatt 53 százalékkal 1,5 millióra bővítette a magyar ügyfelei számát, tavaly pedig 95 százalékkal növelte az itteni árbevételét. Ezzel szemben a pénzváltással foglalkozó legnagyobb hazai szolgáltatók forgalma csak stagnált az MPOE adatai szerint. A fintech-cég előnye nem véletlen, hiszen olyan ajánlatokkal operálhat, melyekkel a hazai szolgáltatók a többlet adóterhek miatt nehezen tudják felvenni a versenyt.

Az MPOE szerint a másik versenytorzító erő a piacon, hogy Magyarországon számos illegális vagy csak félig legális valutaváltó működik, melyek jellemzően nem fizetik meg a tranzakciós illetéket.

A legálisan működő pénzváltókra az EU legszigorúbb szabályozása vonatkozik a hazai pénzmosás- és terrorizmusellenes előírások nyomán, amit a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Eközben a szürke zónában vagy feketén működő szereplőknél erőteljesebb és módszeresebb ellenőrzésre lenne szükség

– figyelmeztetett a szervezet egyik szakértője.

Hozzátette: a nem legálisan működő cégek versenyelőnybe kerültek, a nagy értékű tranzakciók esetében egyértelmű az átvándorlás az irányukba a transzparens módon működő cégektől. Utóbbiaknak a hatósági szigor miatt olyan dokumentumokat is be kell kérniük, amelyeket az ügyfelek nem szívesen osztanak meg egy pénztárossal – például, aki lakáseladás során az ebből befolyó jelentős összeget euróra szeretné váltani, annak ki kell adnia az adásvételi szerződést a valutaváltónak. Az ügyfélnek nyilván kényelmesebb, ha oda megy, ahol nem kérnek tőle semmit.

Bár az illetékemelést áthárítani nem lehet, egyebek közt a munkabérek, az irodabérleti díjak és a pénzszállítás költségeinek jelentős növekedése a díjakban és az árfolyam-politikában is visszaköszön – ugyanúgy mint bármely más iparágban..

Októbertől menekíthetik a pénzt, ha a törvény nem módosul

A pénzváltásra vonatkozó illetékemelésnél jóval drámaibb hatása lehet annak, ha bevezetik a devizakonverziós kiegészítő illetéket.

Az eddigi kormányzati bejelentések szerint október 1-jétől minden, devizaátváltással járó ügylet esetében meg kellene fizetni ezt az új közterhet, ami azt jelenti, hogy az összes tranzakció esetében 0,3-ról 0,9 százalékra nőne az illetékfizetési kötelezettség – 20 ezer forintos felső határ mellett. Ebből az adónemből az idén 7 milliárd, jövőre pedig 30 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kabinet.

Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője nemrég arra figyelmeztetett, hogy a privátbanki és gazdagabb ügyfelek várhatóan külföldi pénzintézetekhez menekíthetik a devizában lévő megtakarításaikat a kormányzati intézkedések miatt. A devizakonverziós illeték ugyanis olyan ügyletekre is vonatkozik majd, melyekre a normál tranzakciós illeték nem, vagyis akkor is be kell fizetni, ha az ügyfél a saját számlái között mozgatja a pénzt.

Az ugyanakkor eddig elkerülte a nyilvánosság figyelmét, hogy

a kiegészítő tranzakciós illetéket az összes olyan vállalati ügyfél után meg kell fizetni, mely devizát vált.

Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság derékhadát adó exportőr és importőr vállalatok minden egyes devizatranzakciója esetében az eddiginél háromszor nagyobb illetékfizetési kötelezettség keletkezne a bankoknál. A pénzintézetek pedig várhatóan rögtön áthárítanák a nem lakossági ügyfelekre a többlet terhet, mint ahogyan azt a „normál” tranzakciós illeték esetében egytől egyig meg is tették.

Az adóemelés hatása az lehet, hogy a devizaváltással járó pénzmozgásokat a magyar vállalatok külföldi pénzintézeteknél fogják bonyolítani. A 24.hu-hoz eljutott piaci információk szerint több globális nagybank, amely magyar leányánál bonyolítja teljes bel- és külföldi ügyfélkörének forintügyleteit, elkezdte vizsgálni, hogy a komplett tranzakciós üzletágát a régió egy másik országba telepíti. Amennyiben ez a trendszerűvé válik, akkor a legfőbb veszély az, hogy

Magyarország egyre kisebb kontrollt gyakorolhat a devizaváltáshoz kötődő forintforgalom felett.

Mivel tranzakciós illeték a többi uniós tagállamban nem létezik, a devizakonverzió már most is Magyarországon a legdrágább, semmi meglepő nem lenne abban, ha a sokszoros emelkedés után a plusz terhet már sem a vállalatok, sem a pénzügyi szolgáltatók nem akarnák megfizetni.

Amennyiben pedig a pénzforgalom átterelődik a külföldi szolgáltatók irányába, akkor a tranzakciós volumen nagyban lecsökkenhet, ami azt jelenti, hogy az adóbevételek növelésének célját a kormány nem feltétlenül éri el.

A könnyítés minden magyar szereplő érdeke

Jelen állás szerint a pénzváltókat duplán sújthatná az illetékemelés, hiszen a 0,45 százalékos sarc befizetése mellett a kiegészítő tranzakciós illetéket is meg kellene fizetni a konverziós ügyleteik után. E szolgáltatók tevékenysége ugyanis banki licenszhez kötött, a pénzváltást egy-egy bank ügynökeként végzik és devizatranzakciós ügyleteiket is a partnerbankjuk nevében bonyolítják.

A kiszivárgott hírek alapján a Magyar Bankszövetség jelenleg is egyeztet a kormánnyal, hogy ne sújtsák a konverziókat kiegészítő illetékkel, vagy legalább enyhítsenek a szabályozás szigorán – árulta el lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi összehasonlító-portál ügyvezetője. Az általa ismert módosító javaslat alapján a bankok azt szeretnék elérni, hogy mentesüljenek az illetékfizetés kötelezettsége alól azok a pénzintézetek, amelyek önként vállalják, hogy az MNB középárfolyamán váltanak devizát az ügyfeleiknek – egy minimális összegű marzson belül. Ilyen kedvezményes árfolyamú devizaváltásra – havonta meghatározott összegig – már eddig is lehetőséget adott ügyfeleinek az OTP Bank, az Erste Bank és a Gránit Bank. A cél, hogy ezt a megoldást kiterjesszék.

Az egyeztetések aktuális állásáról megkérdeztük a Magyar Bankszövetséget, a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Pénzügyminisztériumot is, amint válaszolnak, közöljük.

Valószínűleg a pénzszűke miatti gyorsreakcióként dobta be a kiegészítő illeték ötletét a kormányzat, de a hírek szerint ezt követően felerősödtek a szakmai hangok, hogy az új rendszer csak kivételekkel vagy limitekkel indulhasson el. A háttérben zajló egyeztetésekre utal a nagy csend is, hiszen a bankok eddig nem szólaltak meg ebben a nagy horderejű ügyben

– kommentált az ügyvezető. Úgy tudja, a kormányzatnál is felmérhették, azt hogy nem a 2025-re tervezett 30 milliárdnyi bevétel fogja a jövő évi költségvetést kihúzni a bajból, miközben az adóemelés hatalmas kockázatokat rejt a hazai szereplők számára. Senkinek sem érdeke, hogy a vállalati pénzmozgások külföldre vándoroljanak, mint ahogy az sem, hogy a pénzváltás díja brutális mértékben emelkedjen, miközben a Revolut ügyfélköre újabb félmillió magyarral bővül.

A várható hatást a korábbi tapasztalatok is alátámasztják: például tíz évvel ezelőtt a tranzakciós illeték bevezetése után rengeteg magyar cég vitte a pénzmozgásait külföldi bankokhoz, s azóta sem tértek vissza a magyar pénzügyi piacra.

Nehéz ugyanakkor elképzelni, hogy a döntéshozók egészében visszavonják az új szabályokat. Ám, ha jelentős könnyítéseket hoznának, akkor politikai szempontból minimális arcvesztést szenvednének el – közölte Gergely Péter.

The post Minden pénzváltás brutálisan megdrágul, ha a kormány átnyomja az új szabályokat first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu