Minden bizonnyal David Černý a legismertebb élő cseh képzőművész. Műveivel azok is lépten-nyomon találkoznak, akik életükben be nem tették a lábukat egy múzeumba vagy galériába, Černý ugyanis elsősorban a közterek művésze. Provokatív szobrai ma már Prága ikonikus nevezetességei közé tartoznak, és léteznek olyan sétaútvonalak, melyeket bejárva a turisták megnézhetik az összes hírhedt Černý-alkotást, a mozgó Kafka-fejtől kezdve a Žižkovi tévétornyon kúszó-mászó, óriási babákig.
Černý a mai napig újabb és újabb szobrokkal lepi vagy botránkoztatja meg a prágaiakat, megítélése rendkívül szélsőséges, de azt még a bírálói is el kell, hogy ismerjék, egyedülálló hatása van egy világváros külső megjelenésére. Tény az is ugyanakkor, hogy a színen több mint három évtizede jelen lévő, 57 éves szobrászt egyre több olyan kritika éri, miszerint képtelen a megújulásra és leragadt valahol az ezredforduló trendjeinél. Sőt, az újabb alkotásaira már egyenesen a corporate art (vállalati művészet) jelzőt sütik rá.
Provokáció mint művészet?
Az 1967-ben született David Černý hozzáállását talán az segíthet a legjobban megérteni, hogy ahhoz a nemzedékhez tartozik, melynek a legfontosabb alapélménye a bársonyos forradalom volt, amikor 1989 végén pár nap alatt megbukott a kommunista diktatúra az országban.
Černý az új nemzedéket fémjelezte, amely abban a hitben lépett a színre, hogy semmilyen hatalmat nem kell tisztelnie ezentúl, és a művész tartja is magát ehhez a mai napig.
A cseh közvélemény 1991-ben találkozott először a nevével, amikor Černý és néhány barátja egy éjjel rózsaszínre mázoltak egy szovjet tankot, amely a felszabadulás emlékműveként vigyázott a városra. Mondani sem kell, hogy ezekről a harci járművekről a csehek nagyobb részének nem a felszabadulás, hanem a ‘68-as szovjet bevonulás jutott eszébe, mégis, Černýt rongálással vádolták meg, és még a rendőrségi fogdát is megjárta, de ez az apró kellemetlenség bőven megérte, tekintve, mekkora ismertséget hozott a művész számára az akció. A rózsaszín tankból ugyanis belpolitikai botrány lett: mivel még védett emlékműnek számított, gyorsan visszaállították az eredeti színét, ám néhány parlamenti képviselő újra átfestette rózsaszínre. Az ügy vége az lett, hogy a tank elvesztette a műemléki státusát, és pár hónappal később múzeumba került.
Černý azóta se változott: ugyanúgy kommunistaellenesnek tartja magát (az etalon számára a mai napig Václav Havel), és rendszeresen bírálta az oroszbarát cseh politikusokat is, így Miloš Zeman 2013-as elnökké választására úgy reagált, hogy egy uszályt bocsátott vízre a Moldva folyón, melyen egy óriási kezet formáló szobor volt, mely a középső ujját mutatta a prágai várban lévő elnöki rezidencia felé. Egy másik hírhedt művében Zeman elődjét, Václav Klaust fricskázta meg: a Futura Galéria kertjében két hatalmas szobor látható, melyek deréktől lefelé formáznak meg egy embert, és egy létrán felmászva betekinthetünk a farpofái közé, ahol egy filmet vetítenek.
The post Mindene a botrány, és bármikor bemutat a hatalomnak a szobrászat prágai fenegyereke first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu