Fontos volt megemlíteniük az osztrák hatóságoknak, hogy a grazi támadó megrögzötten szerette a videójátékokat, azon belül is az FPS-eket?
Potenciálisan hozzájárul a médiapánikhoz, ha egy ilyen információ bekerül a köztudatba, miközben nagyon nehéz azt hinni, hogy minden információjuk megvolt arról a hatóságoknak, hogy az elkövető milyen játékszokásokkal rendelkezett. Mert utóbbi nagyon is fontos tényező. Az erőszakos videójátékokkal kapcsolatban nagyon sok téves és részben helyes elképzelés létezik. Az egyik tanulság, ami leginkább az utóbbi tíz évben kristályosodott ki, hogy kétségtelenül van negatív hatásuk, viszont sokat számít az egyén szociális környezete.
Mi az az FPS?
Az FPS egy olyan videójáték-műfaj, ahol a játékos az általa irányított karakter szemszögéből látja a játék világát (first-person view), és a fő játékmenet a különféle fegyverekkel történő harcra, lövöldözésre épül. A játékos úgy látja a világot, mintha a karakter szemén keresztül nézne.
Tehát létezik tudományos konszenzus arról, hogy a videójáték-használat adott esetben növelheti az agressziót a játékosban?
Igen, de közel sem olyan mértékben, mint ahogy azt a média reprezentálja. Relatíve alacsony hatásról beszélünk, nem azt kell elképzelni, hogy ha valaki sokat játszik lövöldözős játékokkal, akkor utána öl, pusztít, tombol. Jóllehet, játék közben, vagy közvetlenül azután vannak érezhető negatív hatásai.
Mire gondol?
Rövidtávú hatásokról beszélhetünk.
Rosszindulatúbb, empátiamentesebb, enyhén agresszívabb lesz az ember. Jobban szeret bosszantani másokat. Ezek mikroszintű agressziók, ugyanakkor hosszabb távon is úgy tűnik, a videójáték-használat növeli a deszenzitizációt, azaz érzéketlenítéshez vezet, ám igazán meggyőző kutatás erre vonatkozóan még nem született.
The post „Minél többet játszik valaki, annál kisebb az esélye, hogy normális szociális kapcsolatai lesznek” – tényleg erőszakossá tesznek bennünket a videójátékok? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
