Sorra érkeznek a meglepetések a magyarországi béremelkedési ütemről. Amíg májusban érdemben lassabban nőttek a fizetések, addig júniusban újra lendületett vett a bérdinamika. A friss adatok szerint megint 10% közelében van a keresetek növekedése.
A viharfelhők azonban gyülekeznek, ugyanis a hároméves bérmegállapodásra egyre komolyabb veszélyek leselkednek. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is kiemelte, hogy veszélyben van a bérmegállapodás, így a kormány ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását kezdte meg – olvasható a portálon.
A gazdasági helyzet ugyanis nem túl fényes. A friss adatok szerint a GDP a második negyedévben alig nőtt, és egyelőre úgy tűnik, hogy az idei év egésze is csak nagyon mérsékelt bővülést hoz.
A gazdasági szereplők nagy dilemmában vannak, mert a jelenlegi gazdasági növekedés nem igazán teszi kitermelhetővé a 3 éves bérmegállapodásban kialkudott 13 százalékos jövő évi minimálbéremelést, és a 2027-es újabb 14 százalékos fejlesztést. Arról nem is beszélve, hogy a garantált bérminimumot is jelentősen emelni kellene, ami jóval több dolgozót érint. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma kérte a kormánytól a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentését. A hírek szerint ettől Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyáltalán nem zárkózott el a teher csökkentésétől, a béremelkedés mértéke azonban kérdésessé vált.
Amíg a munkavállalói képviseletek kitartanának a magas béremelési terv mellett, addig a munkáltatók kizártnak tartják ezt – csak jelentős kormányzati segítséggel lehetne érdemben emelni szerintük.
A 3 éves bérmegállapodás jelenlegi formájában tarthatatlan. Mindenképpen újra kell tárgyalni
– mondta el a portfolio.hu megkeresésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Hozzátette: jelentősen kisebb fizetésemelésnek van csak realitása. Ehhez nyújt némi segítséget a szociális hozzájárulási adó tervezett csökkentése.
“Nem szeretnék számokat mondani a bértárgyalások előtt, de valamivel infláció feletti, 4-5 százalék körüli átlagos béremelkedésre van reális esély. Vagyis, a minimálbérnek is kisebb mértékben, a kétszámjegyű mértékhez közelítően kellene csak emelkednie” – vélekedett.
Másképp látják a munkavállalói képviseletek. “Ha nincs új megállapodás, akkor marad a régi. Ettől függetlenül az egyezségre törekszünk. Az 1 százalékpontos szocho-csökkentés csak akkor valósul meg, ha minimum kétszámjegyű fizetésemelés lesz” – mondta el megkeresésünkre Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A kormány nem akarja, hogy nominálisan tovább csökkenjen a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között. “Ezért csak olyan béremelési megállapodást fogadnak el, ami alapján nominálisan ugyanakkora mértékben emelkedik a minimálbér, mint a garantált bérminimum. Ez jövőre praktikusan 7-9 százalék körüli szakmai minimálbéremelést jelentene. Nemcsak a gazdasági növekedés befolyásolja a bértárgyalásokat” – összegzett Palkovics Imre.
“A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tárgyalásán az első 2 negyedév adatai alapján arra jutottunk, hogy a gazdaság a várt 3,4 százalék helyett valószínűleg csak ennek töredékével fog nőni az idei évben, amely egyértelműen egy másik növekedési pályát jelent. És bár az infláció kissé az előirányzott 3,2 százalék fölött alakulhat, mégis, készülni kell arra, hogy egy kétszámjegyű minimálbér-emeléshez a munkaerőköltségek csökkentésére lesz szükség. Így került az asztalra egy 1 százalékpontos szocho mérséklési javaslat” – vezette le Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A végleges mértékekről – tehát, hogy ez mire elég, vagy mire lesz még szükség – majd a 3. negyedéves adatok alapján születhet döntés, várhatóan október-november folyamán.
Hozzátette:
Egy mérsékeltebb gazdasági növekedés és ezzel összhangban némileg alacsonyabb mértékű átlagkereset-növekedés mellett ez a célkitűzés továbbra is reális lehet. A bérfelzárkóztatás üteme a lehetőségekhez kell, hogy igazodjon, különben cégek zárnak be és munkahelyek szűnnek meg.
“A számok nem kőbe vésettek a hároméves megállapodásban, de a betartása – legalábbis a jövő évre vonatkozóan biztos – mindenkinek az érdeke. A munkáltatóknak a munkaerő megtartása érdekében, a kormánynak a választások közeledtével, a munkavállalói oldalnak pedig a minimálbér irányelvben is foglalt célok elérése érdekében” – mondta a Portfolio-nak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség főtitkára. Számára nagyon fontos a garantált minimálbérre vonatkozó konkrét megállapodás is, amelyre vonatkozóan pozitív megnyilvánulások hangzottak el a partnerek részéről.
The post Minimálbér 2026: egyre nő a feszültség a munkavállalói és a munkáltatói oldal között first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
