Matthew Perry halála után az egész világ megismerte a köztudatban főként partidrogként és lónyugatóként ismert ketamin nevét, hiszen a vegyület túladagolása vezetett az élete nagy részében alkohol- és kábítószerfüggőséggel küzdő hollywoodi színész halálához.
A Jóbarátok sztárjának jakuzziba fulladásáról aztán az is kiderült, hogy Perry nemcsak élvezetből ketaminozott, hanem a tragédiát megelőző időszakban rendszeres pszichoterápiás kezelésen vett részt súlyos depressziója és szorongása feloldására, és ennek keretében megfelelő felügyelet mellett infúzión keresztül adagolták neki a szert.
Azonban a halála előtti három napban összesen 27 dózissal kapott több ketamint adtak be neki, mint amennyi a kezelése részeként elő volt írva.
Bár a ketamint legtöbben illegális kábítószerként ismerik, az orvoslás viszonylag régóta használja érzéstelenítőként. Az utóbbi időben már pszichoterápia világában is kísérleteznek a vegyülettel – legyen szó hollywoodi sztárokról, a világ leggazdagabb emberéről, Elon Muskról, vagy Magyarország legjobb orvosi egyetemeiről, a Semmelweis Egyetemről és a Debreceni Egyetemről.
A Perry tragédiája után reflektorfénybe kerülő vegyülettel és a ketamin alapú pszichoterápiával kapcsolatos kérdések megválaszolásában a téma egyik hazai szakértője, Dr. Karsai Czuczumanoff Bernadett, orvos, pszichiáter szakorvos jelölt, PhD-hallgató volt a segítségünkre.
Mi az a ketamin?
A ketamin egy magas dózisban akár disszociatív – azaz testtudatvesztéssel járó – állapot előidézésre is képes illegális kábítószer, ami a Belügyminisztérium ellenőrzött anyagokról szóló 2022-es rendelete értelmében – és az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó egyezményeinek megfelelően – többi között a kannabisz fő hatóanyagával, az amfetaminnal, a metamfetaminnal és gina nevű „randidroggal” szerepel együtt a jogszabály egyik, pszichotróp anyagokat gyűjtő listáján.
Másodsorban viszont egy orvosi és állatorvosi beavatkozások során gyakran használt fájdalomcsillapító és altatószer, amit még 1962-ben kísérletezett ki Calvin Stevens, az amerikai Parke Davis gyógyszergyár egyik kutatója azzal a céllal, hogy biztonságosabb alternatívát találjon az erős hallucinációkat okozó és hosszú távú mellékhatásokkal rendelkező érzéstelenítő, a fenilciklidin – más néven PCP – helyett.
A vegyületről idővel az is kiderült, hogy kevésbé nyomja el a légzést és a szívverést, mint a legtöbb altatásra használt gyógyszer, és ez – noha nem tart túl sokáig a hatása – rendkívül praktikussá teszi.
Ilyen formában elsőként a Vietnámban harcoló amerikai katonák sérüléseinek ellátásakor használták embereken a vegyületet, amit 1970-ben már az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala is nyilvántartásba vett, mint érzéstelenítőt és altatót. Az utóbbi néhány évtizedben már a különböző függőségek és más mentális betegségek kezelésére is elkezdték használni kísérleti jelleggel.
Így a pszichiáter szerint arra is rájöttek, hogy megfelelő felügyelet mellett a ketamin akár a hagyományos kezelésekre nem reagáló depresszióra, a kényszerbetegségre (OCD), a bipoláris zavarra, a szorongásra, a poszttraumatikus stressz-szindrómára és a különböző függőségekre is gyógyír lehet.
A ketamin kémiája
Kémiai értelemben a ketamin egy racém elegy, vagyis egy olyan tükörképi molekulapár, ami az S-ketamin (eszketamin) és az R-ketamin keverékéből áll. Ezek tulajdonságaikban kissé eltérnek egymástól, aminek szerepe is van a felhasználásukban.
A vegyület az agyban lévő glutamátrendszerre hat, különösen az NMDA nevű, agy idegsejtei (neuronjai) közötti kommunikációban szerepet játszó aminosavszármazék receptoraira, gátló hatással. Számos különböző útvonalon keresztül végeredményképp az agyi eredetű neurotróf faktor (brain-derived neurotrophic factor – BDNF) szintjét növeli meg. A BDNF egy olyan növekedési faktor, ami hozzájárul a meglévő neuronok túléléséhez, valamint ösztönzi az új idegsejtek és összeköttetéseik (szinapszisok) növekedését és differenciálódását.
A molekula két összetevője közül az eszketamin erősebben kötődik az NMDA-receptorokhoz, és kevesebb disszociatív mellékhatással jár – ezért a ketaminnal ellentétben az eszketamin esetében a fő gyógyszerügynökségek engedélyezték a vegyület pszichiátriai alkalmazását.
Mire használják a műtéteken túl?
Az 1980-es évek végére felfedezték, hogy a ketaminnak a műtőasztalok mellett a pszichiátria területén is lehet létjogosultsága. Elsőként egy Jevgenyij Krupitszkij nevű orosz kutató kezdte el kísérleti jelleggel alkalmazni a szert alkohol- és heroinfüggőkön, akiknek jelentősen javultak a leszokási esélyei a megfelelő terápiás beszélgetésekkel támogatott ketaminkezelésektől. Azonban a szigorú törvények miatt az ezredforduló táján leállították az orosz terápiákat.
Ezzel párhuzamosan azt is felfedezték a ketaminnal kísérletező kutatók, hogy a vegyület megfelelő pszichiátriai kezeléssel karöltve a depresszió tüneteit is megszüntetheti vagy mérsékelheti. Antidepresszánsként ráadásul rendkívül hatékonynak tekinthető, hiszen akár már egyszeri kezelés után is csökkentheti a páciens öngyilkossággal kapcsolatos és depresszív gondolatait, míg a legtöbb, depresszióra felírt hagyományos antidepresszáns általában csak 3-4 hetes kezelés után váltja ki a kívánt hatást – emelte ki Dr. Karsai.
Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a ketamin műtéti alkalmazása már 1970 óta számít legálisnak az USA-ban, az intravénás ketaminkezelés – amit Matthew Perry is kapott a halála előtt – olyannyira kísérleti stádiumban van, hogy az FDA és az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency – EMA) sem hagyta még jóvá.
Így az előírástól eltérő, azaz – szaknyelven – indikáción túli gyógyszeralkalmazásnak minősül, ezért főként magánklinikákon érhető el, és csak külön engedélyeztetést követően lehet alkalmazni, szigorúan egyénre szabottan – világított rá a magyar szakértő.
Ellentétben az orrspray formában elérhető eszketamin tartalmú Spravato készítménnyel, amelyet már egyre szélesebb körben alkalmaznak hazánkban is terápiarezisztens depresszióval élő páciensek esetében. Utóbbi azt jelenti, hogy az illető legalább közepesen súlyos depressziós tüneteket mutat, és ezek a tünetek legalább két, különböző hagyományos antidepresszánssal végzett – megfelelő időtartamú és dózisú – kezelésre sem reagáltak. Ebben az esetben jön szóba jelenleg az eszketamin terápia.
Hogyan néz ki a kísérleti terápia?
A magánklinikákon zajló, intravénás ketaminterápia a WebMD nevű amerikai szakportál szerint röviden úgy néz ki, hogy a páciensek megfelelő orvosi vagy ápolói felügyelet mellett kapják meg a kis dózisú ketamin infúziójukat, majd a kezelést egy terápiás keretek között zajló beszélgetéssel zárják le. A cikkben bemutatott klinikán egy ketaminkúra 6 hétig tart, és hetente több alkalommal zajlik kezelés.
A kúra után átlagosan a páciensek harmadának szűnnek meg végleg a depressziós tünetei. Akiknél visszatérnek a tünetek (akár a kezelés után több évvel), azoknak viszont újra adnak egy adag ketamint – ami rendszerint be is szokott válni, és a tünetek újbóli eltűnéséhez vezet.
A Magyarországon is elérhető orrspray mellé jelenleg szükséges hagyományos antidepresszáns szedése is. Emögött leginkább az a megfontolás áll, hogy egyrészt így gyorsabb tünetredukció érhető el – vagyis így növelhető a kezelés hatékonysága –, másrészt az, hogy részleges javulást legalább egy-egy tünet tekintetében általában a hagyományos gyógyszerek is szoktak okozni – mutatott rá a szakember.
A terápia első, egy hónapon át tartó, úgynevezett indukciós fázisában heti két alkalommal kap a páciens a gyógyszerből. Amennyiben ez sikeres volt, jöhet a fenntartó fázis, amikor a második négy hétben már csak egy adagot kap hetente. Majd a kilencedik héttől ezt a dózist is tovább ritkíthatják, kétheti vagy havi adagolásra – folytatta Dr. Karsai.
A kezelést ülő vagy fekvő helyzetben kapják a betegek, szoros orvosi felügyelet mellett, akiket ezután legalább másfél órán át meg is figyelnek. A tünetekben bekövetkezett javulás számszerűsíthető, tesztekkel is mérhető. Amennyiben hatékonynak bizonyult a kezelés legalább 6 hónapig javasolt folytatni – avatott be a részletekbe Dr. Karsai Czuczumanoff Bernadett, aki úgy látja, hogy az eszketaminterápia kiváló alternatív lehet a terápiarezisztens depresszióban szenvedő betegek számára.
The post Mit lehet tudni a Matthew Perry halálát okozó vegyületről, a ketaminról? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
