Arról, hogy a Szentlélek szerepet játszik-e a pápák megválasztásában, még a pápák véleménye is megoszlik. XVI. Benedek korábban arról beszélt, hogy kétséges, mert volt néhány pápa, akit a Szentlélek biztosan nem választott volna meg. A Szentlélek szerinte inkább támogat, miközben hagy teret a döntésre.

A Szentlélek valamilyen formában, úton vagy módon része volt Ferenc megválasztásának. Nem voltam ott, de őszintén hiszem, hogy Ferenc pápát azért választotta meg a bíborosi kollégium 2013-ban, mert az egyháznak akkor Ferenc kellett. Más időben Benedek kellett, megint más időben Szent II. János Pál és így tovább

– mondta ugyanerről a kérdésről Robert Francis Prevost bíboros, akit nemrég XIV. Leó néven pápává választottak. Akár azt gondoljuk, hogy a Szentlélek bölcsessége, akár azt, hogy a bíborosi kollégium racionalitása döntött így, az tény, hogy Prevost bíborost rendkívül gyorsan és szokatlanul nagy támogatottsággal választották pápává.

A megválasztott pápák csak egy részének adatik meg az az előny, hogy a saját maguk határozhatják meg a bemutatkozásukat. XVI. Benedeknek például ez nem adatott meg, a Hittani Kongregáció (most Dikasztérium) vezetőjeként jól ismerték, és aki addig nem szerette, a pápává választása után sem szerette meg. Ferenc pápának valamennyire meglepetéses jelöltként megadatott ugyanez, de részben a saját döntései határozták meg.

Amikor Ferencet pápává választották, úgy döntött, hogy egy egyszerű fehér ruhában, a mocétum és a stóla, a pápaság hagyományos jelképei nélkül lép ki a Szent Péter-bazilika erkélyére. Azok a látványos külső jelek, amelyekkel Ferenc nemcsak a vatikáni bürokráciával, de az akkori egyház üzeneteivel is szemben határozta meg magát, ugyanígy eldöntötték, hogyan tekintenek majd rá a hívek és a véleményformálók. Ezek a külső „lázadások” – mint a fekete cipő vagy a Szent Márta-ház használata a vatikáni palota helyett, elfedtek olyan ügyeket is, amelyeket az ortodoxabb egyháztagok kritizáltak, mint például Ferenc autoriter vezetői stílusa vagy a doktrínákhoz való inkonzisztens viszonya.

XIV. Leó pápa megválasztására az egyház szempontjából pont azért került sor egy feszült időpontban, mert magát az egyházat is belülről marták az ellentétek. A bíborosi kollégium is többfelé szakadt, egy nagyobb blokk kontinuitást szeretett volna Ferenc pápaságával, egy kisebb az egységre hivatkozva szakítani szeretett volna azzal.

Ha előre tudjuk, hogy valójában csak latinul kell énekelni az egységhez, minden sokkal egyszerűbben megy.

Leó pápa első néhány napjából kiderült valami arról, milyen pápa lesz, és merre vezeti majd az egyházat. Mivel a katolikus egyház tartalom és forma is, ebben nemcsak a konkrét állításoknak, hanem a külsőségeknek is helyük van.

Egy korábbi cikkben már leírtuk, hogy mi az az üzenet, amit Leó pápaként képviselni szeretne. Kevésbé fog az egyház a szexualitásról beszélni, hiszen a szexuális forradalomra adott reakciós válasz egy másik évszázad problémája. Ahol beszélni fog róla, az éppenséggel Afrika, ahol a keresztények között terjedő poligámiára kell reagálnia.

Sokkal többet fog viszont beszélni a pápa (és az egyház) arról, hogy mit gondol az evangélium

• a szegényekről,
• a kirekesztettekről,
• a vándorlókról
• és a teremtett környezet védelméről.

Leó pápa az első néhány munkanapja alapján szinte

tökéletes kompromisszumos vezető.

The post Mit mutat nekünk XIV. Leó pápa első hete? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu