Kisebb pánikot okozott a tőzsdén Magyar Péter miniszterelnök-várományos, amikor csütörtök felszólítást tett közzé, hogy a Mol Nyrt. ne fizesse ki a fideszes elitképzőnek, az Orbán Balázs által irányított Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) járó, közel 25 milliárd forintos osztalékot. Ez abból a közleményből derült ki, amiben Magyar jelezte, tájékoztatást kért Hernádi Zsolt Mol-vezértől az üzemanyag-ellátás biztonságáról a történelmi mélypontra zuhant üzemanyag- és kőolajkészletek árnyékában.
A napokban történelmi rekordot döntött Mol árfolyama, ám Magyar felszólításra durván öt százalékot esett, a csütörtököt 4430 forinton nyitó olajpapírra a nap végén volt kötés 4152 forinton is. A brókerek pedig már hívogatni kezdték a kuncsaftokat, hogy meneküljenek a Richter Nyrt. papírjaitól is, hiszen a Mol mellett a gyógyszergyár papírjainak 10 százaléka is az MCC kezében van.
A gyógyszeripari cégnél még nem szavaztak az osztalékról, de a vezetőség közzétett javaslata szerint a tavalyi adózott eredményének 40 százalékát tervezik kifizetni, ami 96 milliárd forint, és ezen felül 23,4 milliárd forint speciális osztalék is jutna befektetőinek. Ez részvényenként 656 forint, és ha valóság lesz a javaslatból, az az MCC-nek 12,22 milliárdot jelentene.
A Tisza programjának hangsúlyos pontja az állami vagyonvisszaszerzés, de a 240 oldalas dokumentum Mol-osztalék mélységig értelemszerűen nem részletezi a megoldást. A Mol osztalékdöntésén mindenesetre érződött némi sietség, a vállalat közgyűlését eredetileg április 23-ára tervezték, de előre hozták 10-ére, az országgyűlési választás előtti utolsó munkanapra. Ekkor 241 milliárd forint osztalék kifizetését hagyta jóvá az olajtársaság részvényesi közgyűlése, ez részvényenként 300 forintot jelent, és 9,1 százalékkal több, mint az előző évben volt,
az MCC-t ez alapján összesen 24,58 milliárd forint osztalék illeti.
Az állam korábban 25 százalékos Mol-pakettet szórt szét alapítványokba. A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány szintén 10 százalékos részvénycsomaghoz jutott, erre ugyancsak 24,58 milliárd forint osztalék jár, az állammal közösen létrehozott Mol–Új Európa Alapítvány osztaléka pedig 25,79 milliárd forint. Utóbbi alapítványba a magyar állam 4,8 százalékos Mol-pakettet, a Mol pedig 5,2 százaléknyi saját részvényt tett be.
A Mol osztalékának mértéke tehát még a választás előtt eldőlt, és a pénz a részvényeseket a részvénytulajdonuk arányában illeti meg, az törvényesen nem megoldható, hogy az egyik részvényes megkapja az osztalékát, a másik viszont nem. Vagyis, ha a Mol nem fizetne osztalékot az MCC-nek, azt csak úgy tehetné meg, hogy senkinek nem fizet, így a kisbefektetők is nézhetnék a részvényenként 300 forintjukat.
A megoldást firtató kérdésünkre a Mol azt válaszolta lapunknak, hogy az osztalék kifizetése minden tekintetben a Mol korábbi gyakorlatával összhangban, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Ami pedig a konkrét megoldást illeti:
A Mol-csoport Vezérigazgatói Bizottsága javasolja az igazgatóságnak, hogy a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó osztalék 2026 harmadik negyedévében kerüljön kifizetésre.
Ez törvényes megoldás arra, hogy Magyar kérésének megfelelően az osztalék útját elzárják az MCC elől. A közgyűlés ugyanis csak arról döntött, hogy a nyereségből összesen mennyit fordítanak osztalékkifizetésre. A kifizetés időpontjáról azonban még nincs döntés, a „fordulónapról” – ami után osztalékszelvény nélkül forognak az olajpapírok – a Mol igazgatóságának kell határoznia. Annak nincs akadálya, hogy Hernádi informálisan megkérje az igazgatóságot, hogy egy távolabbi időpontot jelöljenek meg az osztalékkifizetés időpontjaként, mondjuk szeptembert.
Nem is lógna ki a sorból néhány havi halasztás, az utóbbi évek osztalékfizetései legalábbis rendesen szórtak: tavaly június 4-én, azelőtt május 24-én, a korábbi években pedig még később, július-augusztusban fizetett a Mol a részvényeseinek – magyarázta a lépéseket Dióslaki Gábor, a tőzsdei kisbefektetőket képviselő TEBÉSZ elnöke.
Magyar céljának teljesüléséhez azt kell elérni, hogy ne legyenek Mol-részvények az MCC kezében.
A szabály ugyanis az, hogy akinek az osztalékfizetés időpontjában a nevén van a részvény, azt illeti meg az osztalék. Szeptemberig pedig a kétharmados Tisza-többséggel megoldhatja, hogy az alapítványokba kiszervezett vagyon visszakerüljön állami kézbe.
A fideszes kétharmad 2021-ben szavazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvényt, 11 állami egyetemet tereltek alapítványi fenntartásba, létrehoztak egy sor más vagyonkezelő alapítványt, és bőkezűen kistafírozták ezeket állami vagyonnal. A legismertebb kekva az említett MCC Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója és kampányfőnöke.
A fideszes kétharmad hozta létre a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az új kétharmad akár törölheti is őket. Az mfor.hu idézte a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst, aki a lapnak azt mondta, hogy egyetlen kétharmados szavazással ki lehet mondani, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatályát veszti, így a kekvák által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek visszaszállnak az állam tulajdonába. Az így visszaszerezhető összes vagyontömeg több, mint 3000 milliárd forint lehet.
A fideszes alapítványok kimondottan politikai célokat szolgáló hálózatáról péntek reggeli cikkünkben írtunk bővebben. Összesítésünk szerint ezek vagyon 617 milliárd forint.
The post Mol-osztalék: Magyar Péter puszta kézzel vágná el a pénzáramot a NER-es elitképzőtől first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
