A széles közvéleményhez talán a 2022-es történelmi aszállyal, majd a 2024 szeptemberi dunai árhullámmal találtak végleg utat a természet intő jelei: a jövőben egyszerre kell pusztító, hosszú szárazsággal és rekordokat döntögető árhullámokkal szembenéznünk. A témában illetékes tudományos körökben, szakmai szerveknél azonban szerencsére jóval korábban megtörtént a felismerés, mára pedig konszenzus is kialakult a tennivalókról. Ennek egyik fontos lépését mutatta be az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) sajtótájékoztatóján Gacsályi József az OVF műszaki főigazgató-helyettese és V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

A lényege, hogy a Vizet a tájba online felületen mostantól a gazdák önkéntes alapon jelentkezhetnek, ha szeretnék földjüket vízzel elárasztatni.

A legrosszabb helyzetben lévő területre, a Homokhátságra a teljes Tisza kisvízű vízhozamát kellene levezetni ahhoz, hogy egy év alatt méterrel emelkedjen a talajvíz szintje

– érzékeltette a probléma mélységét a 24.hu kérdésére Gacsályi József.

Részletesen elmagyarázzuk, miért fontos a minél szélesebb társadalmi összefogás e téren, és mit kockáztatunk, ha tétlenek maradunk – az Alföldön már tetten érhetők az elsivatagosodás jelei, beláthatatlan következményekkel jár, ha nem adunk földet a vízért.

The post Mostantól kiengedhetjük a Tiszát és a Dunát a földekre first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu