Köztudomású, hogy Budapest-vidék összehasonlításban jóval drágábbak a fővárosi ingatlanok, igaz, ott a jövedelmek is jóval magasabbak, mint a vidéki városokban, csakhogy a lakásárakban sokkal nagyobbak a különbségek, mint a jövedelmek terén – derül ki a portfolio.hu vasárnapi cikkéből, amelyben az ingatlanárakban tapasztalható eltéréseket vetették össze a jövedelemkülönbségekkel.
Ehhez a járási nettó átlagjövedelmeket hasonlították össze a lakások átlagos négyzetméterárával a főváros kerületeiben, illetve a megyeszékhelyeken. A kisebb településeken ugyanakkor nem történt annyi ingatlaneladás, amelyek átlagából pontosan kikalkulálható lenne az átlagos négyzetméterár.
A gazdasági portál elemzéséből kiderült, hogy Budapest V. kerületében a legmagasabbak az ingatlanárak: 2024 első 9 hónapjában 1,37 millió forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakások. A legolcsóbb Salgótarjánban viszont alig több mint 212 ezer forintba került egy négyzetméter.
Ehhez képest a legmagasabb nettó átlagbéreket a Budapest II. kerületében élők keresték – 708 ezer forintot havonta –, míg a vizsgált települések közül a legalacsonyabb átlagjövedelmet szintén Salgótarjánhoz lehet kötni: itt havi 359 ezer forint ez az összeg. Ebből pedig az derül ki, hogy miközben a lakásárakban a legolcsóbb és a legdrágább vizsgált térség között közel 6,5-szeres a különbség, addig a jövedelmek terén nagyjából kétszeres.
Vagyis: hiába magasabbak a fővárosi jövedelmek az országos átlagnál, a budapesti lakások annyival drágábbak, hogy sokkal tovább tart egy ottani jövedelemből előteremteni egy lakás árát, mint egy megyeszékhelyen.
A portfolio.hu cikke ki is emel néhány példát.
A portál számításai szerint a XI. kerületben élők járnak a legrosszabbul, akik ugyanis az ottani átlagbérből szeretnének egy ottani 50 négyzetméteres lakást venni, akkor – hitelfelvétel nélkül – 8,8 évig kellene a teljes jövedelmüket megspórolni. Ugyanez a lakásár/jövedelem mutató a XX. kerületben a legkedvezőbb, de még ott is 6 évet jelent.
A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább, ahol az 50 négyzetméteres lakáshoz 7,1 évnyi ottani átlagjövedelemre van szükség – ehhez képest Salgótarjánban már 2,5 évnyi átlagjövedelemből kijönne egy ottani lakás ára.
A legszélsőségesebb példa pedig az, ha valaki egy II. kerületi jövedelemből vásárolna egy 50 négyzetméteres salgótarjáni lakást: ehhez csak 1 év 3 hónapnyi jövedelemre lenne szüksége.
A lap megjegyzi, hogy a példák természetesen életszerűtlenek, hiszen senki nem képes félretenni a jövedelme száz százalékát, ám az összehasonlítás mégis pontosan szemlélteti a lakásárak és a jövedelmek területi egyenlőtlenségét.
The post Mutatjuk, hol kell a legkevesebbet dolgozni azért, hogy legyen egy lakásunk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
