Különösen nagy tétje van az április 12-ei választásnak: az ország nem egyszerűen a következő kormányról dönt, hanem arról, hogy továbbra is az Orbán-rendszerben kíván-e élni. A választás kimenetelét azonban a választókerületek túlsúlya miatt rendkívül nehéz megjósolni. Erősen korlátozott a tudásunk arról, hogy az országos támogatottsági szintek valójában miként jelentkeznek választókerületi szinten, márpedig a 199 képviselőből 106 az egyéni körzetekből érkezik. Hogy mást ne mondjunk, a Fidesz 2014-ben úgy hódított el az új – a saját igényeire formált – választási rendszerben 106-ból 96 kerületet, hogy országosan csak 45 százalékot szerzett. Végül az övék lett a mandátumok 67 százaléka, tehát éppen meglett a bűvös kétharmad, vagyis az ismételt alkotmányozó többség.

Ráadásul a győzteskompenzáció miatt az sem mindegy, melyik jelölt mekkora különbséggel hódítja el a saját kerületét. Ezért is mondják, hogy billenékeny a magyar választási rendszer: a győztes párt könnyen túlnyeri magát, vékony a határ a sima többség és az kétharmados tarolás között.

Ezzel együtt a korábbi választások tapasztalatai, illetve a településszerkezet alapján meghatározhatjuk, de legalábbis kísérletet tehetünk rá, hogy meghatározzuk:

mit jelent a választás egészére nézve, ha egyes kerületek az egyik vagy a másik oldalra billennek?

A cikkünkben ezt tesszük, konkrét példákkal, erősen támaszkodva választási térképünk statisztikai adataira.

jelöltek országosan
budapesti jelöltek
országos listák
statisztikai adatok

Mire figyeljünk az országos listáknál?

A választási rendszer sajátosságai miatt a Tiszának felül kell teljesítenie a listán a kormányváltáshoz.

Mind az egyszerű, mind az alkotmányozó többséghez nagyobb szavazatarányra van szüksége, mint a Fidesznek. Ennek legfőbb oka, hogy 2011 decemberében olyan választási rendszert fogadott el a kormánytöbbség, mely úgyis szállította sorra a kétharmadokat a Fidesznek, hogy 45, 49 és 54 százalékot szerzett listán.

A rendszer számos eleme segíti a Fideszt. Az egyik kulcsfogalom a gerrymandering, a választókerületek határainak manipulálása annak érdekében, hogy a szabályokat alkotó erő számára kedvezőbb választási eredményt hozzon: a kerülethatárok újrarajzolása oda vezetett, hogy kevés a tisztán városi kerület, még a megyeszékhelyeken élők is jellemzően több, környékbeli kistelepüléssel együtt szavaznak, ráadásul összességében is elmondható, hogy az urbánus, az ellenzék felé lejtő kerületekben többen élnek, mint a vidékies, falusias kerületekben, ezért több szavazat kell egy ellenzéki mandátum megszerzéséhez, mint egy kormánypártihoz.

Számos más elem is segíti a kormánypártokat, köztük a kiépült hatalmi rendszerből adódó helyi függési viszonyok, a határon túliak listás szavazata, a nyugaton élő magyarok választási részvételének nehezítése.

Mind emiatt a 21 Kutatóközpont úgy kalkulál, hogy

• a Tiszának 4–6 százalékpontos előnyre van szüksége ahhoz, hogy sima többséget szerezzen.
• Nagyjából 4 százalékpontos szavazatkülönbségnél elképzelhető olyan választási kimenetel is, hogy egyik nagy párt sem szerzi meg a mandátumtöbbséget (feltéve, hogy nem csak ők kerülnek be az Országgyűlésbe). Ebben az esetben a Mi Hazánk kerülhet királycsináló szerepbe: ha a nemzeti radikálisok beváltják ígéretüket, hogy nem lépnek koalícióra senkivel, kisebbségi kormány alakulna, így nehéz és vitatkozós négy éve lenne a parlamentnek.
• 1–2–3 százalékpontos Tisza-fölénynél annak ellenére is a Fidesz kerülne többségbe, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint az ellenzék.
• A Tiszának felül kell teljesítenie a kétharmadhoz is: körülbelül 20 százalékpontos előnynél számolhatnak alkotmányozó többséggel, míg a Fidesznek ehhez nagyjából 15 pontos szavazatkülönbség is elég.

Ha azonban a jelenlegi közvélemény-kutatási átlagokat vesszük alapul, azt kapjuk, hogy a Tisza 48-49, a Fidesz 41 százalékos eredményre számíthat, ami magabiztos, de nem kétharmados többséget jelentene Magyar Péteréknek. Emellett a mérések többsége hárompárti parlamentet valószínűsít: a Mi Hazánk nagyjából a mostanihoz hasonló számú, 5–6, esetleg 7 tagú frakcióval számolhat, a DK és a Kétfarkú Kutya Párt pedig jó eséllyel a küszöb alatt ragad. Az már most borítékolható, hogy a rendszerváltás utáni legnagyobb elitcsere zajlik le a parlamentben, ahogy Török Gábor fogalmazott a minap: a korábbi ellenzék számára tömegsír lehet a vasárnapi választás.

A választás azonban az egyéni választókerületekben dől el: azt már egy korábbi cikkünkben bemutattuk, melyik kerületben milyen esélyekkel állnak rajthoz a pártok, alább pedig sorra vesszük, mely kerületek tekinthetők különböző választási forgatókönyvek indikátorainak. Más szóval: melyik kerületek fordulása jelezhet sima, illetve kétharmados többséget a Fidesznek vagy a Tiszának?

Fideszes tarolás

A nagyarányú Fidesz-sikert az jelezheti a választáson, ha sikerül belekapniuk a nagyvárosi kerületekbe. A Tiszának az EP-választáson a megyeszékhelyek jelentették a fő bázisát: Szolnokon, Nyíregyházán és Szegeden már 2024 júniusában megverte a Fideszt. Tisztán városi kerület azonban kevés akad: egyedül a csongrád-csanádi 1-es (Szeged), a Győr-Moson-Sopron megyei 1-es (Győr), a borsodi 2-es (Miskolc), a Vas megyei 1-es (Szombathely), a Baranya megyei 1-es (Pécs), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es (Nyíregyháza), valamint a Hajdú-Bihar megyei 1-es és 2-es (Debrecen) körzetben él a szavazók több mint 90 százaléka a megyeszékhelyen. Az ország lakosságának 36 százaléka él megyeszékhelyen, megyei jogú városban vagy a fővárosban: amennyiben ezekbe a településekbe sikerül belekapnia a Fidesznek, meglehet a kétharmada, ahogy négy éve is meglett, amikor az egyesült ellenzék Budapesten kívül csak Szegeden és Pécsen szerzett egy-egy mandátumot. Ebben az esetben a Tisza támogatottságának a fundamentumai remegnének meg.

A fent említett kerületek többségében ciklusról ciklusra győzött a Fidesz, ám abból, amit a Tisza szavazóbázisáról tudunk, szinte borítékolható, hogy a többség ezúttal megfordul: a fővárosban brutális: 52–22 arányban verik a kormánypártot, a megyeszékhelyeken 40–29-cel mennek a 21 Kutatóközpont lapunk megbízásából készült felmérése szerint, de hasonló támogatottsági arányokat mért a Medián is.

A Fidesznek nem is kell feltétlenül elhódítania a nagyvárosi kerületek többségét, ám ha a választás napján azt látjuk, hogy kistelepülésekkel tarkított, félig vagy csak részben nagyvárosias kerületek fordulnak, akkor gyanakodhatunk, hogy marad az alkotmányozó vagy ahhoz közeli többség:

• ilyen a székesfehérvári, Fejér megyei 1-es kerület, ahol az utolsó kerületmódosítások után már csak a választók 70 százaléka székesfehérvári, ugyanis hozzácsaptak tíz, környékbeli kistelepülést,
• a Komárom-Esztergom megyei 1-es, tatabányai kerület, amely bányászvárosi múltja miatt hagyományosan a baloldal bástyája volt, de csak a választók bő 60 százaléka tatabányai, ide tartozik még egy középváros, Tata, valamint három nagyobb lélekszámú község,
• szintén szocialista iparvidék a dunaújvárosi kerület (Fejér 4., ahol a csatatérsorozatunkban Nagy József riportjai és interjúi segítenek megérthetővé tenni a helyi viszonyokat), amelyet egyszer már elhódított az ellenzék, de 2022-ben visszafoglalta a Fidesz,
• az erősen urbánus, de régóta Fidesz által dominált Somogy megyei 1-es, kaposvári kerület, ahol a választók 80 százaléka él a megyeszékhelyen,
• a Győr-Moson-Sopron 3-as, soproni kerülete, ahol a szavazásra jogosultak alig kétharmada soproni, mindenki más ötezernél kisebb településeken él,
• a Jász-Nagykun-Szolnok 1-es, Szolnok központú kerülete, amelyet a város díszpolgárával, az operaénekes Rost Andreával venne be a Tisza, és ahol a választók 70 százaléka szolnoki, a többiek 1000 és 5000 fő közötti települések lakói,
• a békési 1-es kerület, ahol a választók 60 százaléka él Békéscsabán, mellette ötezer fő körüli kisvárosok és falvak tartoznak ide.

Magabiztos, ám nem feltétlenül kétharmados Fidesz-győzelem várható, ha további nagyvárosokban előretörnek. Ide tartoznak a Pest körüli agglomerációs települések (mint Szentendre és Vác), Hódmezővásárhely, Balatonfüred, a nem tisztán nagyvárosi pécsi és szegedi kerület (Baranya 2., Csongrád-Csanád 2.), továbbá az olyan megyeszékhelyek, mint Veszprém és Zalaegerszeg, amelyek a fideszesebb megyeszékhelyek közé tartoznak, ráadásul a választókerületek több tucat kistelepülést foglalnak magukba.

Város vs. falu

Amennyiben szoros a választás, az lehet a döntő, hogy kinek sikerül bevenni azokat a kerületeket, amelyeknek a népességszerkezete vegyes, városias-vidéki jellegű: ha a kistelepülések dominálta vidékeket a papírforma szerint letarolja a Fidesz, míg a Tisza viszi a fővárost és a vidéki nagyvárosokat,

az ország sorsa ezekben a kerületekben dől el.

A Tisza a 21 Kutatóközpont mérése szerint a kisebb városokban is vezet, ám ezen a szinten már szűkül az előnye (34–29 százalék), míg a Fidesz a falvakban őrzi az előnyét, habár a márciusi adatok szerint már csak 37–33 arányban. A Medián szerint Magyar Péter pártja még jobban áll a kis- és középvárosokban, 47–30 százalék arányban veri a Fideszt, miközben a kormánypárt 41 százalékon áll a falvakban, a Tisza pedig 35-ön.

• Az egyik legizgalmasabb a hajdú-bihari 6-os kerület, ahol több hasonló település szavaz együtt: a választók több mint 90 százaléka 10 és 30 ezer közötti településeken él. A Tisza itt a kerületközpont, Hajdúböszörmény polgármesterét, Göröghné Bocskai Évát veti be, a Fidesz pedig az agrárkamara elnökét, Papp Zsolt Györgyöt, aki a Fidesz országos listáján is előkelő helyet kapott. Intő jel lehet a kormánypártoknak, hogy Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson is az ellenzék győzött az önkormányzati választáson, de a szintén a kerülethez tartozó Balmazújvárosban egy időközi önkormányzati választást meglepetésre a kormánypárti jelölt nyert.
• Érdemes figyelni a szabolcsi 2-es kerületet, amely magába fogalja Nyíregyháza egy részét, ám csak a választók 28 százaléka szavaz a megyeszékhelyen, és nagyjából ugyanilyen arányban voksolnak az 1000 és 5000 fő közötti, valamint az olyan, 5000 főnél népesebb településeken élők, mint Ibrány, Tiszalök és Tiszavasvári.
• Hasonló okból izgalmas a Bács-Kiskun megyei 1-es kerület: az itt szavazók durván fele él Kecskeméten, további 38 százalékuk olyan 5 és 10 ezer fő közötti településeken lakik, mint Lajosmizse és Kunszentmiklós, további 10 százalék pedig ennél is kisebb városokban vagy falvakban adja le a voksát.
• Csongrád-Csanád megye 3-as körzete azért érdekes, mert döntően kisvárosi. A választók 70 százaléka öt kisvárosban szavaz, melyek közül a legnagyobb a 24 ezres lélekszámú Szentes, amelyet ellenzéki polgármester vezet. Azt, hogy gondja lehet itt a Fidesznek, az is jelzi, hogy a kerülethez tartozó falu, Derekegyház polgármesterét, Szabó Istvánt indítják a körzetet 1998 óta szállító Farkas Sándor helyett.
• Vegyes a kép a Jász-Nagykun-Szolnok 2-es kerületében, amely a 2010 óta képviselő Pócs János birodalma – helyszíni riportunk itt olvasható. A Jászságban azonban fokozatosan sikerült teret nyernie az ellenzéknek: a kerületszékhelyet, Jászberényt 2019 óta ellenzéki polgármester irányítja, de legutóbb Jászapátiban és több kisebb településen is kikapott a kormánypárti jelölt.
• Veszprém 3-as, Tapolca központú kerületben egy 2015-ös időközi választáson már nyert az ellenzék, de a Fidesz 2018-ban visszahódította, majd négy évre rá Navracsics Tiborral meg is védte. Rengeteg település tartozik ide: négy város, a legnagyobb a 26 ezres Ajka, valamint további 56 község vagy nagyközség. A többség, 57 százalék a városokban voksol, mindenki más 5000-nél kisebb településeken, és szép számmal akadnak 500 fősnél kisebb aprófalvak is.
• Trükkös a zalai 3-as körzet is. Nagykanizsát 2024 óta ellenzéki városvezetés irányítja, ám a kerület lakosságának csupán a fele szavaz itt: a többiek 80 faluban adják le a voksukat, az aprófalvak aránya is 15 százalék.

Hasonló okból érdemes figyelni Pest megye 7-es és 9-es (péceli és ráckevei), Győr-Moson-Sopron 2-es (győri), Heves 1-es és 2-es (egri és gyöngyösi), valamint Komárom-Esztergom 2-es és 3-as (esztergomi és komáromi) kerületét, valamint a NER szívcsakrájaként emlegetett bicskei körzetet.

Ahol árnyalhatják a képet

Vannak olyan választókerületek, ahol a sajátos helyi erőviszonyok miatt alakulhat szokatlanul a verseny, az eredményből pedig nem feltétlenül lehet következtetni a pártok országos támogatottságára.

Török Gábor politikai elemző tétele, hogy a Mi Hazánk indulása többet árthat a Fidesznek, mint az MKKP-é és a DK-é a Tiszának. Ezt vélhetően a kormányoldal is így látja: a köztévében egymásnak adják a kulcsot azok a nemzeti radikális véleményformálók, akik arra buzdítják a sajátjaikat, hogy osszák meg a szavazatukat, és listán a Mi Hazánkra, egyéniben a fideszes jelöltre ikszeljenek.

Az idei választáson több mi hazánkos túlteljesítő is lehet: már 2022-ben 10 százalék körüli eredményeket értek el a párt legerősebb jelöltjei, Toroczkai László a dél-alföldi és szegedi Csongrád 2-es körzetben, Dócs Dávid Balassagyarmaton, Szabadi István Kiskunhalason, Pakusza Zoltán a miskolci 2-es kerületben. Balassagyarmat és Kiskunhalas erősen fideszes kerületek, ahogy a dombóvári is, ahol a 2025-ös időközi választáson a második helyen végzett Dúró Dóra (igaz, a Tisza nem indult), ezért nem elképzelhetetlen, hogy a mi hazánkosok bekavarnak a két nagy párt versenyébe, indulásuk pedig a Fidesz és a Mi Hazánk értékközössége miatt inkább a Tiszának kedvezhet. A kormánypártok felé húzó dabasi választókerületben a 21 Kutatóközpont mérése szerint éppen ezt látjuk: a kerülethez tartozó Pilis polgármestere, László Attila 13 százalékon áll, amivel a tiszás jelölt felé billenti a bérleget.

Néhány budapesti kerületben viszont beágyazott, a Tiszán túli ellenzéki politikusok maradtak versenyben. A függetlenként rajthoz álló Hadházy Ákos talán az egyetlen politikus az úgynevezett óellenzékből, akinek maradt hitele: a NER korrupciójának feltárásával, bemutatásával sok tisztelőt szerzett. A budapesti 6-os, zuglói körzet olyan lehet, ahol két ellenzéki jelölt végez az első két helyen, ám azt, hogy Hadházy vagy a tiszás Velkey György, Magyar Péter kabinetfőnöke fut-e be első helyen, nyitott kérdés. A jelöltekkel készített videónk itt nézhető meg.

Tarr Zoltánnak, a Tisza alelnökének okozhat kisebb fejtörést az immár szintén független Hiller István indulása: a korábbi MSZP-s miniszter párttársával, Kunhalmai Ágnessel ellentétben nem lépett vissza, és hatodszor is Pesterzsébet egyéni képviselője lenne. Teljesen az sem zárható ki, hogy nevető harmadikként a Fidesz viszi el körzetet, mivel azt erősen a kormánypárt érdekei szerint alakították ki: a kormányoldal Dél-Pesten a legerősebb a fővárosban.

A 2022-ben egyéni mandátumot szerzett 19 ellenzéki képviselőből Hilleren és Hadházyn kívül már csak a korábbi LMP-s Csárdi Antal és három DK-s jelölt, Arató Gergely, Barkóczi Balázs és Varju László maradt versenyben. Közülük Varju háromszor győzött Újpesten, ám ezt a körzetet a Fidesz 2024-ben szétszedte, kiradírozták belőle a IV. kerület nagy részét.

Áradás

A 106 egyéni választókerületből 56–58 győzelemre van szüksége a Tiszának a kormányalakításhoz: ehhez el kell hódítania olyan vegyes településszerkezetű körzeteket is, melyekről korábban értekeztünk, ahhoz pedig, hogy túlnyerje magát, kistelepüléses, vidéki karakterű, erősen a Fidesznek kedvező pályán is fordítania kell. Ezeknek a vidékeknek a meghódítására a közvélemény-kutatási átlagok alapján jó pozícióból indulnak, ám vannak olyan kerületek, amelyek érinthetetlennek tűnnek: ilyen az ország északkeleti csücske (Kisvárda, Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor), Belső-Baranya (Mohács, Szigetvár), valamint Dombóvár, illetve a somogyi Marcali és Barcs, valamint az olyan kistelepüléses körzetek, mint a csornai, a körmendi, a sárbogárdi, a berettyóújfalui és a pápai. Ahhoz, hogy ezek a kerületek átforduljanak, olyan tektonikus mozgásoknak kellene bekövetkezniük, amilyenek még a Tiszának önbizalomra okot adó közvélemény-kutatásokból sem következnek, a kétharmadhoz ebbe a nagyjából 15 körzetbe nem is feltétlenül kell belemarnia.

Tiszás kétharmad-közeli eredményt az alábbi kerületek fordulása jelenete:

• a Bács-Kiskun megyei 6-os körzet, Baja elhódítása nem reménytelen, a 2019-es választáson itt nyert az első és máig egyetlen vidéki momentumos polgármester, ám 2024-ben a várost visszaszerezte a Fidesz. A nagyobb nehézség, hogy mindössze a kerület lakosságának 43 százaléka él a megyei jogú városban, 53 százalék 1000 és 5000 fő közti óriásfalvakban, kisvárosokban szavaz, így a Bácskában továbbra is az 1998 óta képviselő Zsigó Róbert veresége lenne meglepetés.
• Hasonlóan nehéz terep a Zala 2-es kerülete: habár a 2024-es önkormányzati választáson a térség városai, így Keszthely és Hévíz is függetlenre cserélte a fideszes polgármestert, mindössze a kerület 43 százaléka él 5000-nél népesebb városokban, több mint 90 falu, köztük sok, 500-nál is kisebb lélekszámú lakossága is itt szavaz.
• Pest 12-ben az 1998 óta a parlamentben ülő Pogácsás Tibort kéne kiütnie a Tiszának a nyeregből: ez az egyik legfideszesebb Budapest környéki térség, ahol a két nagyobb városban, Nagykátán és Monoron szavaz a választók közel 60 százaléka, ám mindkét települést fideszes önkormányzat vezeti, ráadásul további 15 község is ide tartozik.
• Tolna 3-ban a korábbi paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János indul pole-pozícióból, de aggasztó jel lehet, hogy 2024-ben két és fél évtized után bukta el a jobboldal a polgármesteri széket. Habár a kerület lakóinak több mint fele városokban él, ezek jellemzően erősen fideszes települések, ráadásul több tucat község is a kormánypártok felé billenti az erőviszonyokat.
• Két borsodi kerületben, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban beágyazott fideszes jelölteket kellene legyőzni, előbbiben az 1998 óta regnáló Tállai Andrást, utóbbiban Koncz Zsófiát, aki apja halála óta képviselő, de mindkettőjüket erős jelöltekkel hívja ki a Tisza: Tállait Csézi Erzsébet Euróvíziót megjárt énekesnő, Konczot pedig Bihari Zoltán, a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egykori vezetője. Kevésbé falvakban, inkább kisvárosokban él a szavazók többsége mindkét kerületben.

Erős Tisza-győzelmet valószínűsít, ha az ellenzéki párt a két tisztán városi debreceni kerület mellé behúzza a környező településekkel tarkított Hajdú-Bihar megyei 3-as körzetet, a nógrádi 1-es, salgótarjáni kerületet, amely – ahogy az Balavány György csatatér-riportjaiból is kiderül – a legnehezebben nyerhető megyeszékhelynek tűnik, hiszen csak a választópolgárok 35 százaléka szavaz az eleve fideszes kerületközpontban, ha Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök fordítani tud Hajdúszoboszlón (Hajdú-Bihar megye 5.), továbbá ha olyan nehezített pályákon is első helyen futnak be, mint Hatvan vagy Kalocsa.

The post Mutatjuk, melyik választókerületek billenése jelzi a Tisza áradását, és melyek az újbóli Fidesz-sikert first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu