Hát, ez egy ilyen szemét geciség

– fogalmazott a 24.hu-nak Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pártigazgatója és listavezetője azzal kapcsolatban, hogy az egyéni jelöltek felsorakoztatásával egyáltalán nem is bajlódott volna a párt, amennyiben a törvény nem írná elő, hogy a pártlista állításához nem csekély számú választókerületben egyéni jelölteket is kell állítaniuk a csatasorba álló formációknak.

Mostanra úgy tűnik, hogy tényleg minden akadály elhárult az elől, hogy a Kutya Párt indulhasson az április 12-i országgyűlési választáson. Bár némileg rezgett a léc, végül sikeresen abszolválták az induláshoz szükséges ajánlásokat, sőt, az ezekkel kapcsolatos fellebbezéseknek sem lett eredményük, így az MKKP logója ott lesz a szavazólapokon.

Sokak bánatára – ez nyugodtan kijelenthető, ahogyan az is, hogy leginkább az ellenzéki nyilvánosságból hallani olyan hangokat, amelyek a Kutya Párt visszalépését követelik, mondván: ebben a minden korábbinál kiélezettebb választási küzdelemben a kormányváltás szempontjából minden olyan szavazat felértékelődik, amit nem a Tisza Párt listájára és jelöltjeire adnak le.

Némiképp hasonló a helyzet a négy évvel ezelőtti állapotokhoz: akkor egyes hangok – szintén az imént idézett logika mentén – már előre bűnbaknak kiáltották ki a Kutya Pártot, amiért nem vett részt az ellenzéki összefogásban. Sőt, sokan az összefogott ellenzék totális megsemmisülése után is kitartottak a véleményük mellett, miszerint a kutyák miatt tudott végül kétharmadot szerezni a Fidesz, mert volt hét olyan választókerület is, amelyekben az ellenzéki jelöltre és a Kutya Párt jelöltjére összesen több szavazat érkezett, mint a versenyt végül megnyerő kormánypárti szereplőre.

Mi történt négy éve?

Amikor a Kutya Párt 2022-es vélelmezett felelősségére terelődik a szó, hamar elő szokott kerülni a – körzetek megbuherálása előtti – budakeszi (Pest megyei 2-es) választókerület eredménye. Itt a Fidesz részéről Menczer Tamás, az ellenzéki összefogás oldaláról Szél Bernadett csapott össze, és végül a kormánypárt jelenlegi kommunikációs igazgatója nyert kimondottan szoros csatában. Menczer 34 810 szavazatot kapott (46,77 százalék), Szél Bernadett 33 432-t (44,92 százalék). Mindeközben a Kutya Párt jelöltje, Jakab Edina bezsebelt összesen 2399 voksot (3,22 százalék).

Az ebből az esettanulmányból levezethető logika képezi az alapját annak az érvelésnek, miszerint, ha a Kutya Párt jelöltjei nem indultak volna el „harmadikként” a körzeteikben, a rájuk érkező szavazatok végül az ellenzéki összefogás jelöltjeihez kerültek volna, akik így mandátumokhoz jutottak volna a Fidesz jelötjeivel szemben.

2022-ben a 106 egyéni körzetből a budakeszi mellett további hat választókerületben fordult elő, hogy a fideszes jelölt úgy győzött, hogy a Kutya Párt és az ellenzék jelöltjei összesen több szavazatot kaptak – a már idézett narratíva szerint tehát összesen hét egyéni mandátumtól „ütötte el” a kormányt váltani szándékozókat.

Ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy csak ebben a hét körzetben nem indultak volna kutyapártos jelöltek, így a rájuk végül leadott szavazatok hiánytalanul az ellenzéknél kötöttek volna ki, akkor azt kapjuk, hogy a Fidesznek a végül begyűjtött 135 helyett csak 128 mandátuma lett volna – ami rögtön azt is jelenti, hogy nem szerzett volna kétharmados többséget. Csakhogy ez az elgondolás önmagában semmire nem bizonyíték, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy kutyapártos jelöltek hiányában az MKKP-szavazók hiánytalanul leszavaztak volna az ellenzéki jelöltre mind a hét körzetben.

Nagy Dávid ezzel kapcsolatban azt emelte ki lapunknak: véleménye szerint egy dolog biztosan kiderült 2022-ben, mégpedig az, hogy a szavazatokat nem lehet ilyen módon összeadogatni.

Menjünk akkor egy ciklussal korábbra. Ha ugyanígy összeadtuk volna a 2018-ban a Jobbikra, a Momentumra, az LMP-re meg a többiekre érkező szavazatokat, és ezekből szűrtük volna le a 2022-es eredményeket, akkor azt kellett volna látni, hogy az ellenzéknek nagyjából 30-cal több kerületet kellett volna megnyernie. De nagyon nem ez történt

– jelentette ki Nagy Dávid, ezzel együtt leszögezte: „nekem is rossz a NER”.

Hol indul idén a Kutya Párt?

A választási törvény értelmében annak a pártnak, amelyik országos listát akar állítani a választáson, legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet kell állítania. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy Nagy, hogy „geciségnek” tartja ezt a kitételt az ellenzék pártjaira nézve, kiemelve, hogy a Fidesz azért hozta ezt a szabályt, hogy azok ne tudjanak kooperálni és olyan módon összefogni, hogy annak vállalható formája legyen a választók szemében. A törvényi előírásnak ugyanakkor van egy olyan hatása is, hogy még a legkisebb pártok is kénytelenek hetvennél több egyéni jelöltet delegálni az ország nagyobb részét lefedve. Az MKKP pártigazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette: ha a törvény nem írná elő, nem is bajlódtak volna az egyéni jelöltek csatasorba állításával, mert a Kutya Párt kimondottan listáról szeretne parlamenti mandátumot szerezni.

A párt végül 79 választókerületben állított egyéni jelölteket. Amikor korábban arról érdeklődtünk, hogy a jelöltállításuk során figyelembe vették-e, mely OEVK-k lehetnek azok, ahol kimondottan éles verseny alakulhat ki a Tisza és a Fidesz között – tehát csataterek –, a Kutya Párt listavezetője helyeselt, mondván, pontosan ezért nem indulnak el az összes választókerületben. Ugyanakkor, ha megnézzük azt a térképes összesítést, amelyben kategóriákra bontva igyekeztünk meghatározni, mely körzetekben dőlhet el valójában a választás, azt lehet látni, hogy összesen 27 választókerületet azonosítottunk előzetesen csatatérként, és ezek közül 21-ben a Kutya Pártnak is lesz jelöltje. Igaz, azt hozzá kell tenni, hogy közülük senki nem tartozik a párt ismertebb politikusai közé. Nagy erre végül úgy reagált, ott indulnak el egyéniben, ahol sok szavazójuk van.

Azt már egy ideje lehet tudni, hogy a párt elnöke, Kovács Gergely a lehető legjobban igyekszik kivonni magát a kampányból, mivel polgármesterként teljesen leköti az idejét a XII. kerület vezetése. A Válasz Online podcastjában erről részletesen beszélt, akkor még azt latolgatta, hogy végül talán Vásárosnaményben lesz jelölt, de nem igazán tud semmit arról a körzetről, és nem is nagyon tervez kampányolni, aláírást gyűjteni sem fog elutazni. Kovács végül nem lett a Kutya Párt egyéni jelöltje, ellenben például Döme Zsuzsanna IX. kerületi alpolgármesterrel vagy Sasi-Szabó Tamás hegyvidéki önkormányzati képviselővel. Előbbi Ózdon, utóbbi Debrecenben szerepel majd a szavazólapon.

A már tisztséggel rendelkező politikusaink azért indulnak, mert a jogszabályok erre kényszerítenek bennünket a már említett okok miatt. A választási törvényt nem mi írtuk, szóval erről részletesen a jogalkotót érdemes megkérdezni

– reagált az ezzel kapcsolatos felvetésre Nagy, azt pedig a humorérzék hiányának tudja be, amikor arról kérdeztük, a Kovács Gergely által elmondottak nem tűnhetnek-e tiszteletlenségnek a vásárosnaményi szavazók szemében.

Listán Kutya Párt, egyéniben ki?

Az MKKP január végén mutatta be hivatalos választási stratégiáját, azóta tartják magukat ahhoz az elképzeléshez, hogy elsősorban listán kérik a választók bizalmát. Az egyéni voksokkal kapcsolatos üzenetük nem volt teljesen egyértelmű, az kezdetben úgy csapódott le a közvéleményben, hogy a Kutya Párt – a megboldogult Humanistákhoz hasonlóan – a Tisza jelöltjeit ajánlja a szavazói figyelmébe, éppen ezért is volt különös, hogy például a párt Budapest 5-ben induló jelöltje, Oláh János elég hamar kinyilvánította a saját közösségi oldalán, hogy egyéniben is számít a szavazatokra.

A választók arra adják a szavazataikat, akire csak szeretnék. Tudjuk, hogy a választóink egy része meg fogja osztani a szavazatát, de vannak olyanok is, akik ezt nem teszik meg. Ez 2022-ben is így volt. Ugyanakkor az üzenet azoknak a választóknak szól, akik biztosak abban, hogy egyéniben kire fognak szavazni, de egyáltalán nem biztosak abban, hogy listán is így tesznek majd. Sok választónak egyértelműen a Kutya Párt a másodlagos preferenciája, és szerencsére a rendkívül torz választási rendszerünk lehetőséget ad arra, hogy egyéniben mindenki a taktika szerint szavazzon, listán pedig az ízlése és az értékei szerint. A Tisza húsz százalékkal vezet a Fidesz előtt, így választóknak listán az MKKP-ra szavazni »nem kell félniük jó lesz”

– idézte utolsó mondatában a történelemből ismert formulát.

Nagy Dávid hangsúlyozta, hogy a Kutya Párt a választók nagy többségének a másodlagos preferenciája. Ez szerinte valójában azt jelenti, hogy nagyon sok olyan ember van, akiknek ők a legszimpatikusabbak, de végül mégsem rájuk fognak szavazni.



A Kutya Párt stratégiája mögött húzódó választási matek egyébként szintén nagyon hasonló ahhoz, amivel tavaly év végén a Párbeszédből, illetve a Momentumból kiugrott Barabás Richárd és Cseh Katalin álltak elő a Humanisták színeiben: ha a párt bejut listáról a parlamentbe, öt mandátumot nyernek a kormányváltó erők, ám, ha ezek a szavazatok a Tisza Pártra mennek, akkor csak hármat, ráadásul a protest szavazatok az indulásuk nélkül egyáltalán nem hasznosulnak. A Humanistákra össztűz zúdult a felbukkanásuk és érvrendszerük megvillantása után – azzal vádolva őket, hogy dolgozni, kampányolni nem akarnak szerte az országban, csak arra hajtanak, hogy összejöjjön a listán az 1 százalék, így a megítélt több száz milliós kampánytámogatás is megmaradjon.

Nagy Dávid szerint azonban nem fair ugyanezzel támadni a Kutya Pártot:

Mi nem egy körúton belüli páholypárt vagyunk, amely csak a hatalomért indul. 20 éve létezünk, az országban rengeteg helyen van csapatunk, helyi közösségünk és képviselőnk. Sok civil és független szövetségesünk is van, akik a közösségeink motorjai – tudjuk, hogy fura, de ez tényleg egy alapvetően decentralizált, alulról szerveződő dolog. Arról nem is beszélve, hogy 2025 nyarán bejártuk az egész országot, és számos helyi ügyet dolgoztunk fel, de persze egy kis párt országjárása közel sem annyira izgalmas, mint a nagy pártoké, ezért nem sikerült eladni a Netflixnek.

Demokrácia vagy stratégia?

Amikor felvetődik az a dilemma, hogy „miért akadályozza a Kutya Párt a kormányváltást”, és miért nem lép vissza a választástól, a pártnak és szimpatizánsainak kézenfekvő érve, hogy egy politikai pártnak az a dolga egy demokráciában, hogy induljon választásokon. Még úgy is, hogy a régi ellenzék 2022-es teljesen megsemmisülése után Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenésével egy valódi kihívó nőtt fel a kormánypártok nyakára, aminek minden mérés és számítás szerint jó esélye van arra, hogy választáson váltsa le a kormányt.

A választástól való távolmaradásukat egymás után bejelentő ellenzéki pártok ennek megfelelően rendre azzal indokolták a döntésüket az elmúlt hetekben-hónapokban, hogy nem akarnak a kormányváltás útjába állni. Arról nemigen tettek említést, hogy az elmúlt négy évben alaposan megcsappant a rájuk szavazni hajlandók tábora.

Ugyanez a kérdés feltehető a Kutya Párt esetében is, arról nem is beszélve, hogy több mérés is alátámasztja: a párt szavazóinál elsöprő többségben a Tisza Párt számít másodlagos preferenciának.

Nagy Dávid arra emlékeztet, hogy vannak olyan mérések is, amelyek alapján a Kutya Párt számít a magyar társadalom legszélesebb bázisú másodpreferenciájának – így akár meg is lehetne fordítani a „ki lépjen vissza kinek a javára” kérdést. Mint mondta, a választástól távolmaradó pártok nagyobb része szimbolikus gesztust gyakorolt csupán a döntésével, mert a támogatottságuk olyannyira beesett mára, hogy a visszalépésük nem fog érdemben szavazókat hozni a Tiszának.

Kivételnek némiképp a Momentumot tartja, amelynél szerinte meglett volna az esély, hogy önerőből el tudjon indulni a választáson, és amellyel a saját szavai szerint egyébként is „abszolút tud empatizálni”.

Mi és a Momentum vagyunk azok, akik ugyanazt a stratégiát csinálják, mint 2022-ben. Négy éve elmondtuk, hogy mi nem zavarunk be a képbe, nekünk ügyeink vannak, és ezeket szeretnénk bevinni a parlamentbe – és külön indulunk természetesen. A Momentum azt mondta, hogy egyetlen ellenzéki jelölt kell minden körzetben, aki kihívja a kormánypártok jelöltjét egyedül. Ez történt 2022-ben, ők akkor elindultak, meg mi is. Mi most is indulunk, ők pedig azt mondják, hogy mivel nem ők a legerősebb ellenzéki kihívó, és a legerősebb ellenzéki kihívó nem áll velük szóba, ezért nem indulnak. Szerintem ez egy elvszerű döntés.

Egyeztetések jelenleg nem zajlanak egyik formációval az esetleges visszalépésekről, utolsó pillanatos koordinálásról.

Az igaz, hogy még tavaly ők maguk voltak azok, akik megkeresték Magyar Pétert egy lehetséges együttműködést felajánlva, de a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, nem szeretne ilyet, azóta nem is volt kapcsolatfelvétel a felek között.

Ezen a ponton idézte fel, hogy a párt érdi jelöltje, aki két éve dolgozik a Kutya Párttal, az aláírásgyűjtés kezdetekor átvette az ajánlóíveket, de nem kezdett el gyűjteni, vele külön el kellett beszélgetniük, hogy ne akadályozza a párt stratégiáját. Érdi jelöltjük erre „kiírta, hogy áradjon”, majd hitet tett a körzetében induló tiszás jelölt mellett. Ennek kapcsán mondta azt Nagy Dávid, hogy bízik a saját jelöltjeikben továbbra is, nem várható, hogy kutyapártos egyéni jelölt visszalépjen a következő hetekben a választástól, de mostanra már mindent el tud képzelni.

A mi szavazóink nagyon sokfélék és nagyon fegyelmezetlenek is egyébként. Úgyhogy, ha én most felállok, és azt mondom, hogy szavazzatok a Tiszára, akkor ők olyan érvénytelen szavazatokat fognak behúzni, vagy neadjisten leszavaznak a Mi Hazánkra vagy a Fideszre, mint a huzat. Szóval a választó nem szavazat, hanem elsősorban ember. És ezt kell alapul venni, amikor kampányolunk, nem azt, hogy a választó majd azt csinálja, amit én akarok

– jegyezte meg.

Hozzátette: ő maga nagy dilemmában van azzal kapcsolatban, hogy kire adja végül a szavazatát. Erről beszélt hétfőn a Partizánban is, ezt most úgy pontosította, hogy a szavazata listán egyértelműen a Kutya Párté, arról azonban nem döntött még, hogy egyéniben kire adja a voksát. Bár ő maga is indul egyéniben, a párt választási stratégiája mentén opció számára, hogy a Tisza jelöltjét támogassa majd a választókerületében.

Az utóbbi időben viszont elbizonytalanodott, miután egyebek között a Tisza Párt részéről is jogi eszközökkel támadták meg a jelöltjeik indulását az ajánlóívek leadása után. „Olyan támadássorozat ért minket az elmúlt két hónapban, ami számomra igencsak kérdésessé teszi azt, hogy ez a párt pontosan miben gondolkodik máshogyan, mint a Fidesz” – tette hozzá.

Mi lesz a pénzzel?

A Kutya Párt listavezetője lapunknak kijelentette, hogy az egyéni jelöltjeik nem veszik fel a nekik egyenként járó 1,7 millió forintos állami kampánytámogatást. A pártlistás támogatást ellenben igen. Miután a párt végül 79 egyéni kerületben állított jelöltet, a választási törvény értelmében 686,31 millió forintra jogosult. Ezt abban az esetben kellene visszafizetniük, ha a választáson a pártlistájuk nem érné el az 1 százalékot. A parlamentbe jutáshoz az 5 százalékos küszöböt kell megugrani a pártlistának, amit az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai adatai nem tartanak reálisnak, rendre 1–2 százalékra mérik a Kutya Párt támogatottságát.

Arra viszont jó esélyük van Nagy Dávidéknak, hogy olyan eredményt érjenek el, amelynek nyomán nem kell majd visszafizetniük az állami támogatást. A rossznyelvek szerint éppen ez az, amire gyúr a párt.

Nekik azt tudom mondani, hogy nálunk meg nem élhetési politikusok dolgoznak, és az alkalmazottaink nagy része nem tud megélni abból, hogy nálunk dolgozik, többek között én sem. Én például világéletemben jobban kerestem a piacon, és jelenleg is fenn kell tartanom a piaci tevékenységet, hogy eltartsam a gyerekeimet

– fogalmazott a Kutya Párt listavezetője, megismételve azt korábbi fogadalmát, hogy, amennyiben a Kutya Párt listája nem éri el az 5 százalékot, és nem tud képviselőt juttatni a parlamentbe, ő maga lemond minden pozíciójáról, egyúttal befejezi a pártmunkát, és így állami pénzből sem fog részesülni semmilyen formában.

Nyilatkozatát végül azzal zárta: „Nem fogunk magyarázkodni azért, mert vannak választóink, van egy közösségünk, és van egy húsz év alatt kialakult ajánlatunk. Azért indulunk a választáson, mert az országnak jobb lenne egy olyan országgyűlés, amiben benne van a Kutya Párt, mint egy olyan, amiben nincs.”

The post Nagy Dávid: Ha én most azt mondom a választóinknak, hogy szavazzatok a Tiszára, akkor neadjisten leszavaznak a Mi Hazánkra vagy a Fideszre, mint a huzat first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu