Az anekdota szerint II. Mehmed oszmán szultán azzal indult a nyugati hadjáratára 1456 tavaszán, hogy a reggelijét Nándorfehérváron, az ebédjét Budán, a vacsoráját pedig Bécsben fogja elkölteni. Magabiztossága nem tűnt teljesen alaptalannak, hiszen három évvel korábban elfoglalta a kelet Rómáját, a bevehetetlen metropoliszt, Konstantinápolyt. Ha Nándorfehérvár is hasonló sorsra jut, tényleg kinyílik nemcsak a Magyar Királyság, hanem egész Nyugat-Európa kapuja is: a magyar Alföldön már semmi nem állhatta volna útját Budáig, majd a Duna völgyén kényelmesen vonulva a szultáni sereg csakhamar tényleg Bécs alá ér.
A középkor viszonyai között fénysebességgel pörögtek az események: a távoli, ismeretlen, idegen hatalom egyik pillanatról a másikra véres valóságként jelent meg a küszöbön, végveszélybe sodorva az egész keresztény világot. Nem csoda, hogy a diadal hírére a pápa hálaadó imákat rendelt el, és a mai napig a legnagyobb magyar győzelem emlékére szólnak a harangok minden délben az egész világon.
Van, amin nem lehet változtatni
A Hunyadi-sorozat sikere ismét a közbeszédbe emelte a témát, ennek nyomán pedig olyan találgatásokkal is találkozni, hogy mi lett volna, ha veszítünk, ha a vár török kézre kerül. Nincs Mátyás király, nincs mohácsi csata, mert a török azonnal bekebelezi hazánkat, és csaknem egy évszázaddal korábban kezdődik a hódoltság. Minden szempontból kielégítő tudományos választ persze nem adhatunk, vannak azonban fogódzók, amelyek mentén puszta fantáziálásnál erősebb forgatókönyveket vázolhatunk fel. Erre kértük Dr. Horváth Richárd történészt, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársát.
A felvetés szerint tehát Nándorfehérvár oszmán kézre kerül, először is két tényt kell rögzítenünk, amelyeket nem tudunk megváltoztatni:
- V. László király beteg volt, a politikai és hadi eseményektől függetlenül mindenképpen meghalt volna 17 éves korában, 1457. november 23-án leukémiában.
- Nándorfehérvár tényleg az ország kapuja volt, birtokában a török biztosan nem várt volna nyugodtan a babérjain ücsörögve 1526-ig a végső összecsapással. A valóságban a vár 1521-es elfoglalása után mindössze öt évvel a szultáni had már meg is jelent a mohácsi síkon, majd látogatást tett Budán.
Innentől kezdve Hunyadi János sorsa a sarokpont.
1456. augusztus 11-én hunyt el, 20 nappal a győzelem után a nyári melegben oszló számtalan hulla okozta fertőzésben. Vérhastól a tífuszig számos kór szóba kerülhet. De vajon mikor betegedett meg? Az ostrom után a várban maradt, egyik fő feladata volt a halottak elhantolása, és nemcsak a keresztényeké, hanem az oszmánoké is, bármikor megfertőződhetett. Vereség esetén azonban, amennyiben július 22-én menekülőre fogja, és nem hal hősi halált, hanem elhagyja a várat, akkor talán nem támadja meg a végzetes kór, nem betegszik meg.
Ezért aztán a „mi lett volna, ha” kérdésében két alaphelyzetből indulunk ki: Hunyadi veszít és meghal, illetve Hunyadi veszít, de túléli a harcot.
The post Nándorfehérvári vereség – mi történik, ha Hunyadi veszít? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu