A Napirend után a 24 Extra Csúcs csomagjának előfizetői számára érhető el teljes hosszában az oldalunkon. Ha szeretnéd kérdéseddel alakítani a műsor menetét, küldd el nekünk a haromharmad@24.hu e-mail címre!

Az adásban ezúttal az alábbi kérdésekre válaszolunk:

• Misi: Vita zajlik az Orbán-korszak leírása, tipológiája kapcsán, amiben a kutatók mellett a Tisza és a Fidesz is részt vesznek. Most van olyan állapotban a magyar társadalom, mint 1919 vagy 1945 után, hogy az új kormányzatnak lehetőséget adjon tartósan meghatározni a korábbi rezsim megítélését?
• Tamás: A választások után sok szó esett a külföldi beavatkozásról. Ha jól gondolom, akkor a kémügyek, Szijjártó Péter beszélgetése Lavrovval, ezek könnyen lehet, hogy nyugati beavatkozás termékei voltak. Hasonló beavatkozás azért nem volt az előbbi választások során, mert nem érezték annyira, hogy kellene, vagy akkor is voltak ilyenek, csak nem érte el a társadalom ingerküszöbét?
• Dávid: Az egyik adásban elhangzott, hogy példátlan mértékben nőtt a győztes és csökkent a vesztes párt népszerűsége a választások után. Ennek szerintem a győzteshez húzás klasszikus elvén túl egyszerűen az az oka, hogy a Fidesz hatalmi pozícióból tudott sok százezer, vagy akár egymillió szavazatot venni, kikényszeríteni, kommunikációs eszközökkel magához manipulálni. Ezek a szavazatok tűntek el hetek alatt, innen származik az óriási különbség jelentős része. Mit gondoltok erről?

The post Napirend után: Ki határozza meg az Orbán-korszak történelmi megítélését? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu