Hétfő este nemzeti szükségállapotot hirdetett a spanyol belügyminisztérium az országos áramkimaradás miatt. A kedd reggeli hírek szerint, habár éjjel az áramellátás nagy része helyreállt, Spanyolországban továbbra is szükségállapot van érvényben. Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerint pedig egyelőre nincs meggyőző információ az áramszünet okáról.
Hogy első kézből származó információkat is megtudjunk a Spanyolországban kialakult helyzetről, megkerestük Náray Tamást, aki hosszú évek óta Barcelona közelében él, s egyúttal dolgozik saját galériájában.
Az író-divattervező lapunk kérdéseire reagálva úgy kezdte, hogy összességében higgadtságot vélt felfedezni a spanyolokon.
Délben elment az áram, az, hogy egész Spanyolország sötétségbe borult, lényegében nem igaz, hiszen nappal volt. A településeken vannak generátorok mindenhol, így, mikor besötétedett, volt köztéri világítás, tehát alapvetően felkészültek a spanyolok ezekre a helyzetekre.
Náray épp dolgozott a műtermében, mikor beütött a krach. Akkor vette észre, hogy valami nem stimmel, mikor a színhelyességet adó lámpája elaludt. Először sima áramszünetre gyanakodott, de kis idő múlva kapta a hírt, hogy egész Spanyolországban fennáll ez a helyzet.
Tulajdonképpen teljes káosz alakult volna ki, ha ez nem Spanyolországban történik.
Az író ezt azzal magyarázza, hogy bár vannak „ideggyenge emberek” arrafelé is, összességében nyugodtak maradtak.
„A spanyolok olyan kulturáltan, intelligensen viselik az ilyen helyzeteket, hogy az mindig nagyon meglep. Nem pánikolós népség. Amikor a covid beütött, akkor is fegyelmezettek maradtak. Nem volt jajveszékelés, semmi. Függetlenül attól, hogy légköri jelenség vagy kibertámadás állt az eset mögött, az egész csak azt mutatja meg, mennyire rossz irányba megyünk. Hogy ilyen sebezhető egy ország. Ne féljünk kijelenteni, hogy a világ irányítása lassan félkegyelműek kezében van. Ha esetleg ez tényleg kibertámadás lehetett, az azt mutatja meg, hogy egy országot lehet megbénítani hekkerekkel. Ki tudja megmondani, mi volt az igazság?”
Náray azt mondja, ők tudatosan építették fel a házukat, így van saját kútjuk, fatüzelésű sparheltjük és generátoriak is az ingatlanban.
Nyilván ez is véges, mint egy bunkernél, de legalább nem csökken le hirtelen az életszínvonalunk azonnal. Hangulatos, romantikus, gyertyafényes vacsoránk volt, hogy valami pozitívat is mondjak.
Arról érdeklődtünk, hogy a közvetlen környezetében – például barátoknál, ismerősöknél – más volt-e a helyzet, eluralkodott-e a pánik. Náray azt mondja, bizonyára voltak, akik nehezebben élték meg a szükségállapotot.
Errefelé kifejezetten előregondolkodók az emberek: a legtöbb épületben a liftek nem állnak meg áramszünet esetén sem, a kórházakban pedig tartalékgenerátorok segítenek.
Hogy mégis miért bénult meg akkor az ország jelentős része, arról Náray így mesél:
A lakosság nyolcvan százaléka tömegközlekedik. Barcelona agglomerációja be van épülve minden irányból, hogy muszáj vonatozni, buszozni, földalattival közlekedni a munkahelyedig. Tíz percenként indulnak a vonatok, tele minden kocsi. Az bizonyára nem volt kellemes, hogy húsz percig rostokoltak az emberek a metrókocsikban. De összességében ezek az emberek tényleg civilizáltan teszik a dolgukat. Néha kicsit agresszívek, de civilizáltak.
Hogy mi okozhatta ezt?
Az egy napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Nem ez azonban az egyetlen terület, amire kihatással vannak a hőmérséklet-ingadozások: a Spanyolországot és Portugáliát jelenleg érintő áramszünetet is a levegő gyors hőmérséklet-változása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő, ez pedig a rendszer összetettsége miatt káoszhoz vezetett. Ebben a cikkben részleteztük a kérdést.
The post Náray Tamás épp a műtermében dolgozott, amikor beütött a Spanyolországot megbénító áramszünet first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
