A hat hete tartó háború egy fontos fázisának biztosan a végére érkeztünk

– értékelte a 24.hu érdeklődésére a nemrég bejelentett kéthetesre tervezett, iráni tűzszünet hírét Sárközy Miklós történész, iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok február végén „különösebb előkészítés és tervezés nélkül vágott bele” a konfliktusba. Mint fogalmazott, „homályos politikai célként szerepelt az iráni nukleáris program és az ország ballisztikus rakétaprogramjának leállítása, ez azonban kellően világos stratégiát nem jelentett”.

Sárközy felidézte a háború kezdetét, amikor az iráni–amerikai tárgyalások közepén „hadüzenet nélkül, meglepetésszerűen érte Iránt amerikai és izraeli támadás”. Szerinte ha volt egyáltalán terv Washington részéről, akkor az az lehetett, hogy a venezuelai forgatókönyvhöz hasonlóan, annál azonban drasztikusabb beavatkozással, például személyi likvidálásokkal megbénítják az iráni rendszert, de legalábbis zavart keltenek benne. Az amerikaiak – mint mondta – arra számíthattak, hogy a túlélők majd leteszik a fegyvert, vagy jelentős engedményeket tesznek, és vége is a háborúnak.

Ehhez képest, noha az Egyesült Államok és Izrael is villámháborúra készült, állóháború lett belőle – magyarázta Sárközy Miklós. A történész szerint

az irániak láthatóan felkészültebbek voltak annál, ahogy erre az Egyesült Államok, és Izrael számított, és látható, hogy a felkészülés nem tegnap kezdődött.

Bár Iránnak nincs számottevő légiereje, a légvédelme gyenge, a szakértő szerint mégis képes volt meglepni ellenfeleit. Ilyen lépés volt a Hormuzi-szoros lezárása, illetve a part menti arab államok nyomás alatt tartása és katonai célponttá minősítésük. Emellett – mondta – „láthatóan volt egy decentralizált katonai stratégia, amely nem egy központtól függött”, vagyis az iráni rendszer akkor is működőképes maradt, amikor az első vezetői sorok kiestek.

„Nem mondanám, hogy Irán győzött, ez távol áll a valóságtól, de semmiképpen sem vesztett” – fogalmazott Sárközy, aki szerint a kiszivárgott tízpontos egyezményvázlat „inkább iráni szempontokat tartalmaz”. Ez azonban – tette hozzá a szakértő – még nem megegyezés, legfeljebb annak vázlata.

A történész szerint az is sokat elárul az iráni álláspontról, hogy az elmúlt hat hétben nem kértek tűzszünetet.

Ennek szerinte az egyik legfontosabb oka az volt, hogy „nem akartak úgy járni, mint tavaly nyáron”. Mint mondta, Teherán nem tűzszünetben, hanem nemzetközi garanciákban gondolkodik.

Sárközy Miklós egy, az amerikai Axiosban megjelent jelentésre hivatkozva arról is beszélt, hogy az amerikai vezetés az iráni nukleáris és ballisztikus rakétaprogram ügyében kemény álláspontot képvisel. Az azonban szerinte már önmagában iráni eredmény, hogy a tíz pontot tárgyalási alapként az USA elfogadta. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy

az amerikaiak által tárgyalási alapként elfogadott lista semmilyen izraeli stratégiai célt nem tartalmaz.

A szakértő az izraeli stratégiai célokat négy pontban foglalta össze:

• az iráni nukleáris program teljes leállítása,
• az iráni ballisztikus rakétaprogram csaknem teljes befejezése,
• az Irán-barát proxy szervezetek megszüntetése,
• illetve „az iráni rendszerváltás”.

Sárközy szerint ha az Axios értesülései helyesek, akkor az első két követeléssel kapcsolatban számítani kell jelentősebb amerikai fellépésre. Vagyis

Washington feladhatja a rezsimváltás célját, és egyúttal elismerheti, hogy Iránt nem kell legyőzni, és el kell fogadni a viszonylagos befolyását.

A szakértő szerint a lista különösen érdekes pontja, hogy Irán hajónként 2 millió dollárnyi vámot szedne a Hormuzi-szoroson való áthaladásért. A megtámadott ország ezt kárpótlásként fogja föl az elszenvedett veszteségekért, és az ország újjáépítésére fordítaná. Emellett a tízpontos javaslat tartalmazza azt is, hogy Iránnal szemben mindenfajta szankciót meg kell szüntetni.

Sárközy arról is beszélt, hogy az amerikai-izraeli hadviselés következtében Iránban erősödnek a Nyugat-ellenes érzelmek, és ebben a közegben az atomprogram feladása politikailag nem lesz egyszerű. Ebben a helyzetben szerinte a legradikálisabbak egyértelműen az atomfegyver iránti nyitottságot helyezik előtérbe, ami korábban nem volt jellemző Iránban.

A történész kifejtette, a piacok elégedetlensége is komoly nyomást helyezett Donald Trump amerikai elnökre. A háború elhúzódása, az iráni rendszer vártnál messze nagyobb ellenállási képessége, a világgazdasági helyzet, de még a közelgő amerikai félidős választások is befolyással lehettek a döntésére.

Az olajárak már most zuhanni kezdtek, a Hormuzi-szoros iráni katonai ellenőrzés mellett már most valamelyest nyitott

– érzékeltette az átmeneti tűzszünet azonnali hatását a szakértő.

A következő hetek egyik nagy kérdése szerinte az lesz, hogy Izrael mennyire hajlandó alkalmazkodni az iráni–amerikai egyezkedéshez. Hozzátette, Izrael elégedetlen, mert előre nem kérdezték meg őket. Pakisztán, Irán és az USA egyezkedett, és Trump csak azután vonta be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A történész nehezebb falatnak gondolja az izraeli-iráni konfliktus leállítását, mint az amerikai-iráni háború leállítását. Ezt részben azzal magyarázta, hogy „Izrael nem zsarolható vagy nem nyomasztható a Hormuzi-szoros lezárásával, őket ez nem érinti”.

Sárközy szerint emellett Netanjahu belpolitikai érdekei is a konfliktus fenntartása felé mutathatnak, az izraeli miniszterelnök politikája ugyanis „az állandó háborúzásról szólt”, és amikor belpolitikai szempontból meggyengül, Izraelből mindig valamilyen háborús tevékenység indul el. Mint mondta, Netanjahu ezzel növelni tudja a szavazóbázisában a népszerűségét. Az izraeli ellenzék szerint a miniszterelnök ugyanakkor fél, hogy kudarcot vallott.

A lakosság óvóhelyeken van, eredmények nincsenek, a háború voltaképpen belpolitikai és nem külpolitikai kérdéseket vetett fel

– értékelte az izraeli helyzetet a kutató, aki mindezek miatt arra számít, hogy nehezebb lesz Iránnak és Izraelnek megállapodnia. Sárközy azt sem zárja ki, hogy Izrael és Irán között még lesznek a közeljövőben katonai konfliktusok. Ráadául Izrael a körvonalazódó megállapodást „simán meg tudja torpedózni néhány jól célzott támadással”. Az izraeli politikai elitben – fűzte hozzá – van elégedetlenség Trumppal szemben is. Ennek lényege az a benyomás, hogy miközben Trump Iránnal alkudozik, a számlát Izrael fizeti. Sárközy a tűzszüneti folyamattal kapcsolatban mindezek fényében óvatosságra intett:

Ne bontsunk pezsgőt, nagyon messze vannak az álláspontok továbbra is.

The post „Ne bontsunk pezsgőt, nagyon messze vannak az álláspontok továbbra is” – Sárközy Miklós az iráni tűzszünetről first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu