I. Basarab havasalföldi vajda azzal próbált szabadulni a Magyar Királyság vazallusának szerepéből, hogy megtagadta az adófizetést, az 1320-as években elragadta a Szörényi Bánságot, és felvette a kapcsolatot a bolgár uralkodóval. I. Károly magyar király ezt nehezen tűrte, 1330-ban látta elérkezettnek az időt a rendteremtésre, szeptember 1-jén indított hadjáratot Havasalföld ellen.
Hadjárat Havasalföld ellen
A Rubicon.hu cikke szerint a 30 ezres magyar sereg visszafoglalta a Duna partján álló Szörény várát, mire a vajda megrémült. Küldöttséget menesztett Károly Róberthez, békét kért, és fiát, Miklós Sándort ajánlotta túszként. A király azonban hallani sem akart erről, a Képes krónika szerint keresetlen szavakkal válaszolt a követeknek:
Mondjátok meg Bazarádnak: ő az én juhaim pásztora; szakállánál fogva húzom ki búvóhelyéről!
Döntését később minden bizonnyal megbánhatta, ugyanis hiába égette fel a vajda fővárosát, Curtea de Argest (Argyasudvarhelyt), Basarabot nem sikerült kézre kerítenie. Hamarosan hír érkezett, miszerint a Kárpátokban rejtőzik, a magyar sereg ezért arra indult. A nehéz terepen aztán akadozott az ellátás, a sereget éhínség fenyegette, Károly Róbert kénytelen volt békét kérni. Basarab belement, még egy helyi vezetőt is küldött, hogy a had sikerrel hazajusson.
Mészárlás péntektől hétfőig
A magyarok csak akkor vették észre a kelepcét, amikor november 9-én szűk völgyben találták magukat egy Posada nevű helyen, az ellenség pedig eltorlaszolta a kijáratot. A magas hegyoldalakon a vajda emberei és környékbeli parasztok jelentek meg, és nyilakkal, kövekkel árasztották el a csapdába csalt vitézeket. „…fenn a meredeken mindenfelől számlálhatatlan sok vlach futkosott és nyilazott a királyi seregre, mely összeszorult az út mélyén; nem is út volt az, valóságos hajófenék; a tolongás miatt összevissza hullottak a legerősebb paripák a vitézekkel együtt, mert az út egyik oldalán sem tudtak fölkapaszkodni a meredek partra a vlachok ellen, előbbre sem jutottak, mert az elébük rakott gyepűk miatt el nem menekülhettek; beszorultak, mint a halak a varsába, a hálóba” – tudósít a Képes krónika, majd így folytatja:
Péntektől hétfőig tartott ez a nyomorúságos állapot; e napok alatt úgy dülöngtek egymásra a válogatott vitézek, mint ringó, mozgó bölcsőben a kisdedek vagy a szél ingatta nádszálak.
Nem tudjuk, hogy a Havasalföldre támadó seregből vajon hány katona – és pontosan hogyan – menekült meg a gyilkos katlanból, a királynak is csak egy Dezső nevű vitéz önfeláldozása révén sikerült elmenekülnie.
The post Négy napig gyilkolták a magyar vitézeket Havasalföldön first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
