Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos kifogásokat tartalmazó jelentése és az ennek alapján indított büntetőeljárás fényében kifejezetten érdekes olvasmánynak ígérkezett a Neumann János Egyetemért Alapítvány hétfő délután megjelentett beszámolója a tavalyi évről. Ebben – az ÁSZ-jelentéssel szemben – szinte idilli képet festettek le az alapítvány gazdálkodásáról, helyzetéről.
Az alapítvány nemhogy megőrizte a rá bízott vagyont, hanem még gyarapította is azt, amellett, hogy a működését is biztosította
– írták a beszámolójukban, ami szöges ellentétben áll az ÁSZ-jelentésben vázolt helyzettel, mely szerint az alapítvány kétségbeesetten fut a 127,5 milliárd forintos befektetése után, amit azóta sem tudott visszaváltani, hiába szabtak több határidőt is arra, hogy visszakapják a pénzüket.
Az alapítvány üzleti jelentése lényegében egyetlen, tőlük teljesen független problémáról számolt be, mégpedig arról, hogy a „Kulturális és Innovációs Minisztérium indoklás nélkül, jelentős késedelembe esve” utalta nekik a közfeladat-finanszírozási szerződés szerint járó, utolsó két negyedévi esedékes összegeket, mely összesen több mint 2,3 milliárd forint volt.
E késedelem – az alapítvány részéről az egyetemnek korábban átutalt jelentős forrás bevonása nélkül – finanszírozási krízishelyzetet idézett volna elő az egyetemen. Az alapítvány az egyetemmel közösen likviditás menedzsment munkacsoportot állított fel és működtetett a problémák kezelésére
– írták a beszámolójukban.
Ezt leszámítva – a beszámolójuk szerint legalábbis – minden rendben van. Az alapítvány adózott nyeresége ugyanis a tavalyelőtti 67 millió forintról 4 milliárd 611 millió forintra ugrott 2024-re, a bankbetétben tartott megtakarításai pedig 255 millió forintról 4 milliárd 272 millió forintra híztak.
Az alapítvány 127,5 milliárd forintnyi kinnlevősége pedig nem is hiányozna az alapítványnak a beszámoló alapján. Ezt pénzt öt éve kapták az államtól egyetemfejlesztésre (egész pontosan 144 milliárd forintot), de az Optima Befektetési Zrt. kötvényeibe fektették be, a számvevőszék megfogalmazása szerint kirívóan alacsony, évi 2,5 százalékos kamatra. A kamatot tavaly is megkapták, ez 3 milliárd 232 millió forint volt. Az ÁSZ szerint azonban ennél jóval nagyobb kamatbevételt érhettek volna el (ők egy 15,4 milliárd forintos példát hoztak) még akkor is, ha kockázatmentes állampapírba tették volna a pénzt.
Bár az ÁSZ-szerint jelentős vagyonvesztés érhette az egyetemet, mert az Optima-kötvény mögött álló lengyel GTC-részvény árfolyama a vásárláskori érték (9 zloty) jelenleg kevesebb mint felét éri (4 zloty alatt mozog a részvény árfolyama) a varsói tőzsdén, a Neumann János Egyetemért Alapítvány azt állítja, hogy nem történt vagyonvesztés, sőt a befektetés mögött álló portfólió akár jelentősen többet is érhet.
„Az alapítvány igazságügyi könyvszakértőt bízott meg azzal, hogy a 2021-ben vásárolt Optima2031 és Optima2031B kötvények beszerzési körülményeit, valamint a befektetés értékét megállapítsa mind a befektetés időpontjában, mind a tárgyévi fordulónapra vonatkozóan. A könyvszakértő társszakértőt vont be a munkába igazságügyi tőkepiaci szakértő személyében. A szakértők az IVS (Nemzetközi Értékelési Standard) szerint végezték munkájukat, amely megfelel a vonatkozó szakmai elvárásoknak és gyakorlatnak. Megállapították, hogy a befektetések mögött álló portfólió 2024. december 31-én legalább 351,547 millió eurót, legfeljebb 730,918 millió eurót ért piaci értéken számolva. A két határérték az MNB 2024. december 31-i árfolyamán (410,09 HUF/EUR) forintra átszámítva 144 milliárd 165 millió 909 ezer forint, illetve 299 milliárd 742 millió 163 ezer forint. Az alapítvány által birtokolt kötvények könyv szerinti értéke 127,5 milliárd forint, ami megvásárlásuk óta változatlan. A szakértői megállapítás alapján a befektetések után nem került sor értékvesztés elszámolására” – olvasható a dokumentumokban.
Azt a malőrt, hogy az Állami Számvevőszék felszólítása ellenére sem tudták visszaváltani az Optima-kötvényeket, az Optima Zrt.-re fogták, amellyel egész tavalyi évben folytatták a tárgyalásokat ennek érdekében. „Az alapítvány szellemi és anyagi ráfordításai és tárgyalási képessége ellenére az Optima Zrt. nem volt kész egy üzletileg, szakmailag megalapozott végső megoldás kidolgozására, amely az Állami Számvevőszék részére is elfogadható lett volna” – magyarázták.
Némi következménye mindenesetre lehetett a kuratóriumon belül ennek, ugyanis idén áprilisban kikerült a testület tagjai köréből Bánkuty Tamás, aki a másik oldalon is játszott, lévén felügyelőbizottsági tagja volt a kötvényes cégnek, az Optima Befektetési Zrt.-nek, és igazgatója az Optima tulajdonosának, a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak (PADME). Az ÁSZ által másik összeférhetetlennek tartott figura, Csizmadia Norbert azonban maradt a kuratórium élén, aki a PADME kuratóriumát is vezette párhuzamosan. Csizmadia írta alá a beszámolót is.
Kerestük a nyomozóhatóságot, hol tart a több mint két hónapja indított büntetőeljárás, történtek-e esetleg gyanúsítotti kihallgatások, de csak annyit közöltek, hogy a Készenléti Rendőrség hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytat eljárást, a nyomozás érdekére való tekintettel azonban ennél többet nem árultak el.
The post Négymilliárdos nyereséget ért el a 127,5 milliárdos befektetése után szaladó egyetemi alapítvány first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
