A főváros nyolcadik kerülete, a rövidesen kétszázötvenedik születésnapját ünneplő Józsefváros sokak fejében ma is titkokat rejtő utcák hálózataként él, pedig ez a kép már rég a múlté, hiszen a Nagykörút mentén egykor mocsaras területekkel, illetve kisebb tavakkal pöttyözött – a Corvin Áruház helyén, illetve a Rákóczi téren vadkacsáknak is otthont adó – terület az elmúlt harminc évben a gyökeres változás útjára lépett.
A kiegyezés utáni években született, akkor még üzemektől és műhelyektől hangos földszintes és egyemeletes házakból, a Tisztviselőtelep csodáiból, a kis híján hajózható csatornaként megvalósult Nagykörutat figyelő méretes bérházakból, a historizáló, szecessziós, vagy épp modern társasházakból, paneltömbökből, illetve a Palotanegyed a felső tízezer tagjai által építtetett otthonaiból összeálló utcaképek közt ma mindenki megtalálhatja a kedvencét, főleg, hogy az üzlethelyiségeket, a foghíjakat, illetve sokszor egy-egy teljes házat ma kitűnő éttermek, kávézók, kulturális intézmények, szórakozóhelyek, vagy épp közösségi kertek laktak be.
Mindez annak a rendszerváltás után beindult trendnek köszönhető, ami számtalan komfort nélküli lakást, valamint kisebb-nagyobb menthetetlen épületek tucatjait radírozott ki Józsefváros képéből, hogy a kerület újra teljes erőbedobással térhessen vissza a főváros vérkeringésébe.
A régi házak utódaiba sokszor fiatalok, illetve középosztálybeli családok költöztek, a pozitív változásoknak pedig a saját kampuszaikat a kerületbe költöztető, vagy azokat bővítő egyetemek is adtak egy nagy löketet: a Palotanegyedben a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem talált otthonra (utóbbinak rövidesen egy egész új tömbje lesz a Nemzeti Múzeum mögött), az Orczy-kertnél az egykori Ludovika épületeit is hasznosító Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelent meg, de a közelben találhatjuk a Semmelweis Egyetem különböző karait is.
A képletet a kétezres években az azonos nevű plázától, illetve mozitól induló Corvin sétány és környéke is gazdagította, a beköltöző új lakók pedig a környezetüket is megváltoztatták, hiszen olyan, számos ország konyhájára kitűnő rálátást adó éttermek és kávézók egész sora jelent meg.

Ilyenek a Csiga, az Arquitecto Pitpit, a Mixát, a Lumen, a Kastner Kommunity, vagy épp a Kashmir, de sétálóutcákból, valamint valódi pihenést nyújtó terekből sincs hiány. Ennek bizonyításához elég csak tenni egy rövid sétát a Mikszáth Kálmán, a Mátyás, a II. János Pál pápa, illetve a Rákóczi tér környékén. A finom ételeket és italokat pedig ezután akár szabadtéri sportolással is ledolgozhatjuk: a nemrég megújult Orczy-kertben például nem csak piknikezni, de csónakázni, vagy futni is kitűnően lehet.
Józsefvárosnak mindezeken túl az elhelyezkedése is előnyös, hiszen az egyik csücskében a kettes metró Blaha Lujza téri állomását találjuk, az Üllői út mentén a hármas metrót csíphetjük el, a kerület határát jelentő Kálvin téren, valamint a Rákóczi, és a II. János Pál pápa téren pedig a sci-fibe illő állomásokat felsorakoztató negyedik vonalra szállhatunk fel. A Nagykörúton végigrobogó négyes-hatos villamos, a számos troli- és buszjárat mindezek után már csak bónuszt jelent, hiszen a kerület jó része a metrómegállóktól indulva sétatávolságon belül is elérhető.

A sok változásnak köszönhető, hogy Józsefváros közbiztonsága már rég nem olyan, mint akár csak tizenöt, vagy huszonöt évvel ezelőtt: kitűnően bizonyítják ezt a különböző állami adatok, amik sokszor meglepő számokra mutatnak rá. Első hallásra hihetetlennek tűnik például, hogy 2010 és 2020 között kevesebb mint harmadára (31%) csökkent a bűncselekmények száma, ez a tempó pedig jóval nagyobb, mint a főváros egészéé, ami ebben az évtizedben 58 százalékos csökkenést tudott felmutatni. Az autófeltörések száma még ennél is meredekebb tempóban csökkent, hiszen a 100 ezer lakosra vetített átlagot nézzük, akkor 2019-ben 96 százalékkal kevesebb négykerekűt nyitott ki valaki a tulajdonosa távollétében (24,7). Ez alig lépi túl az országos átlagot (21,1), de bőven az összbudapesti (53,6) szám alatt marad.

Mindezek fényében egyértelmű, hogy miért ezekben az újjászülető utcákban születnek sokszor megújuló energiaforrásokkal és a kor követelményeinek megfelelő műszaki tartalommal rendelkező társasházak. Ilyen a Dankó utca és a Magdolna utca sarkán elkészült hat emeletes, 1-3 szobás, 112 lakásos, Univery is ,melynek egyik üteme már költözhető.
A háromrétegű nyílászáróinak, illetve a gázkazán és a hőszivattyú együttes használatával működő fűtési-hűtési rendszernek köszönhetően alacsony rezsijű, A+ besorolású otthonokból gyalogosan is elérhetők a metróvonalak, illetve a közeli zöldterületek, sőt, a felsőbb emeletekről a kilátás is kitűnő.
A különböző méretű otthonok közül néhány még mindig elérhető, ezek pedig nem csak bérlésre, vagy saját otthonként, de közép- és hosszútávú befektetésként is ideálisak, hiszen a kerületet a következő években várhatóan újabb fejlesztések teszik még élhetőbbé, ez pedig a lakások értéknövekedéséhez fog vezetni.
Szponzorált tartalom
A cikk az Avico Group támogatásával készült.
The post Néhány év alatt átalakult Józsefváros, most éri meg a fejlődő kerületbe költözni first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu