Néhány év alatt átalakult Józsefváros, most éri meg a fejlődő kerületbe költözni

Thumbnail for 6521962

A főváros nyolcadik kerülete, a rövidesen kétszázötvenedik születésnapját ünneplő Józsefváros sokak fejében ma is titkokat rejtő utcák hálózataként él, pedig ez a kép már rég a múlté, hiszen a Nagykörút mentén egykor mocsaras területekkel, illetve kisebb tavakkal pöttyözött – a Corvin Áruház helyén, illetve a Rákóczi téren vadkacsáknak is otthont adó – terület az elmúlt harminc évben a gyökeres változás útjára lépett.

A kiegyezés utáni években született, akkor még üzemektől és műhelyektől hangos földszintes és egyemeletes házakból, a Tisztviselőtelep csodáiból, a kis híján hajózható csatornaként megvalósult Nagykörutat figyelő méretes bérházakból, a historizáló, szecessziós, vagy épp modern társasházakból, paneltömbökből, illetve a Palotanegyed a felső tízezer tagjai által építtetett otthonaiból összeálló utcaképek közt ma mindenki megtalálhatja a kedvencét, főleg, hogy az üzlethelyiségeket, a foghíjakat, illetve sokszor egy-egy teljes házat ma kitűnő éttermek, kávézók, kulturális intézmények, szórakozóhelyek, vagy épp közösségi kertek laktak be.

Mohos Márton / 24.hu Közösségi kert

Mindez annak a rendszerváltás után beindult trendnek köszönhető, ami számtalan komfort nélküli lakást, valamint kisebb-nagyobb menthetetlen épületek tucatjait radírozott ki Józsefváros képéből, hogy a kerület újra teljes erőbedobással térhessen vissza a főváros vérkeringésébe.

A régi házak utódaiba sokszor fiatalok, illetve középosztálybeli családok költöztek, a pozitív változásoknak pedig a saját kampuszaikat a kerületbe költöztető, vagy azokat bővítő egyetemek is adtak egy nagy löketet: a Palotanegyedben a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem talált otthonra (utóbbinak rövidesen egy egész új tömbje lesz a Nemzeti Múzeum mögött), az Orczy-kertnél az egykori Ludovika épületeit is hasznosító Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelent meg, de a közelben találhatjuk a Semmelweis Egyetem különböző karait is.

A képletet a kétezres években az azonos nevű plázától, illetve mozitól induló Corvin sétány és környéke is gazdagította, a beköltöző új lakók pedig a környezetüket is megváltoztatták, hiszen olyan, számos ország konyhájára kitűnő rálátást adó éttermek és kávézók egész sora jelent meg.

Mohos Márton / 24.hu

Ilyenek a Csiga, az Arquitecto Pitpit, a Mixát, a Lumen, a Kastner Kommunity, vagy épp a Kashmir, de sétálóutcákból, valamint valódi pihenést nyújtó terekből sincs hiány. Ennek bizonyításához elég csak tenni egy rövid sétát a Mikszáth Kálmán, a Mátyás, a II. János Pál pápa, illetve a Rákóczi tér környékén. A finom ételeket és italokat pedig ezután akár szabadtéri sportolással is ledolgozhatjuk: a nemrég megújult Orczy-kertben például nem csak piknikezni, de csónakázni, vagy futni is kitűnően lehet.

Józsefvárosnak mindezeken túl az elhelyezkedése is előnyös, hiszen az egyik csücskében a kettes metró Blaha Lujza téri állomását találjuk, az Üllői út mentén a hármas metrót csíphetjük el, a kerület határát jelentő Kálvin téren, valamint a Rákóczi, és a II. János Pál pápa téren pedig a sci-fibe illő állomásokat felsorakoztató negyedik vonalra szállhatunk fel. A Nagykörúton végigrobogó négyes-hatos villamos, a számos troli- és buszjárat mindezek után már csak bónuszt jelent, hiszen a kerület jó része a metrómegállóktól indulva sétatávolságon belül is elérhető.

Mohos Márton / 24.hu

A sok változásnak köszönhető, hogy Józsefváros közbiztonsága már rég nem olyan, mint akár csak tizenöt, vagy huszonöt évvel ezelőtt: kitűnően bizonyítják ezt a különböző állami adatok, amik sokszor meglepő számokra mutatnak rá. Első hallásra hihetetlennek tűnik például, hogy 2010 és 2020 között kevesebb mint harmadára (31%) csökkent a bűncselekmények száma, ez a tempó pedig jóval nagyobb, mint a főváros egészéé, ami ebben az évtizedben 58 százalékos csökkenést tudott felmutatni. Az autófeltörések száma még ennél is meredekebb tempóban csökkent, hiszen a 100 ezer lakosra vetített átlagot nézzük, akkor 2019-ben 96 százalékkal kevesebb négykerekűt nyitott ki valaki a tulajdonosa távollétében (24,7). Ez alig lépi túl az országos átlagot (21,1), de bőven az összbudapesti (53,6) szám alatt marad.

Mohos Márton / 24.hu

Mindezek fényében egyértelmű, hogy miért ezekben az újjászülető utcákban születnek sokszor megújuló energiaforrásokkal és a kor követelményeinek megfelelő műszaki tartalommal rendelkező társasházak. Ilyen a Dankó utca és a Magdolna utca sarkán elkészült hat emeletes, 1-3 szobás, 112 lakásos, Univery is ,melynek egyik üteme már költözhető.

A háromrétegű nyílászáróinak, illetve a gázkazán és a hőszivattyú együttes használatával működő fűtési-hűtési rendszernek köszönhetően alacsony rezsijű, A+ besorolású otthonokból gyalogosan is elérhetők a metróvonalak, illetve a közeli zöldterületek, sőt, a felsőbb emeletekről a kilátás is kitűnő.

A különböző méretű otthonok közül néhány még mindig elérhető, ezek pedig nem csak bérlésre, vagy saját otthonként, de közép- és hosszútávú befektetésként is ideálisak, hiszen a kerületet a következő években várhatóan újabb fejlesztések teszik még élhetőbbé, ez pedig a lakások értéknövekedéséhez fog vezetni.

Szponzorált tartalom

A cikk az Avico Group támogatásával készült.

The post Néhány év alatt átalakult Józsefváros, most éri meg a fejlődő kerületbe költözni first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest