Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron. Szó szerint bármi áron

– adta parancsba Orbán Viktor februárban a miniszterelnöki évértékelő beszédben.

A kormány azóta látványos hadjáratba kezdett a kábítószer-kereskedők és -fogyasztók ellen.

• Drogellenes kormánybiztost neveztek ki,
• a rendőrség idei legfontosabb feladatának jelölte ki a kábítószerek elleni küzdelmet – melynek illusztrálásaként mindennap közzétesznek videókat nyakon csípett dílerekről –,
• a parlament ellenzéki támogatással elfogadta az új, drákói szigorúságú drogtörvényt,
• valamint az Alaptörvénybe is belevésték, hogy Magyarországon tilos a drogozás.

A fogyasztók és a dílerek üldözésére láthatóan megvan a politikai akarat, a kérdés az, hogy mihez kezdenek azokkal, akik fennakadnak a rendőrség hálóján. Más szóval: megtámasztják-e a rendészeti eszközökre épülő drogpolitikát prevenciós programokkal, megerősített ellátórendszerrel? A témában Dr. Szemelyácz János addiktológust, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetőjét, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökét kérdeztük.

Fontosnak tartottuk volna, hogy a minden eddiginél szigorúbb törvényt jegyző, ám szakirányú múlttal nem rendelkező drogügyi kormánybiztos álláspontja is megjelenjen a cikkünkben. Horváth Lászlót már április első hetében kerestük interjúkérelemmel, ám

az előzetesen megbeszélt alkalmakat különböző okokra hivatkozva összesen négyszer mondta le.

Végül kollégája kérésére emailen részletes kérdéssort küldtünk neki, de válasz erre sem érkezett.

Elvi szinten is ellehetetlenült a drogliberalizáció

A Fidesz Heves vármegyei parlamenti képviselőjének jutott tehát a feladat, hogy leszámoljon a drogbiznisszel. A kábítószer-kereskedelem elleni kormánybiztos korábban a nemzeti lovas stratégiáért és a magyar-mongol kapcsolatokért felelt, és volt miniszterelnöki megbízott is, miután a kormány nem elégedetlen volt a gyöngyöspatai szegregációs perben jogerősen megítélt 100 millió forintos kártérítéssel, rá hárult a feladat, hogy a hasonló helyzeteket megelőzze. Miután Orbán megüzente, hogy „a kábítószer-kereskedőknek kampó”, a politikai vasakarattal összhangban a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes Horváth László oldalán mondta el, hogy

2025-ben a rendőrség legfontosabb tevékenységének tekinti a kábítószeresek elleni küzdelmet.

A Készenléti Rendőrség keretei között létrehoztak egy 210 tagú, nyomozókból és akciószolgálatot ellátó rendőrökből álló egységet, a megyei rendőr-főkapitányságokon pedig akciócsoportokat alakítottak ki.

Megindult a drogellenes Delta akcióprogram, visszatért a diszkórazziák kora. „A rendőrség zéró toleranciát hirdetett a kábítószer-kereskedőkkel szemben, de a fogyasztók ellen is minden esetben eljár” – állt a rendőrség közleményében, miután több mint 914 ember ellenőrzése után 17 embert előállítottak egy debreceni klubban: közülük 14 személyt birtoklás gyanúja miatt. Egy 15 éves szentesi fiúnál azért tartottak házkutatást, mert „felmerült a gyanú”, hogy füvezett.

Felpörögött a kommunikációs hadjárat is: a kormánysajtó a rendőrség hajtóvadászatáról diadalmas cikkekben ad hírt, a fideszes celeb, Curtis prevenciós turnéra indult, a közpénzen dezinformáló Drogkutató Intézet és az MCC közös konferenciát tartott, ahol olyan gondolatok hangzottak el, miszerint az olyan filmek elején, mint A Wall Street farkasa jelezni kéne, hogy a drogozást népszerűsítik, a kannabiszlevél ábrázolását pedig a horogkeresztéhez hasonló tilalom alá kéne venni.

Az új drogtörvényt április 1-jén nyújtották be, de a jogalkotók nem vicceltek.

The post „Nem a drogozás szűnik meg, csak kevesebben kerülnek kezelésbe” – mi vár a szerfüggőkre a drákói szigorítás után? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu