Évekkel a rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlása előtt, 1985-ben szépségversenyt rendeztek a szocialista Magyarországon. Egy tizenhat éves fonyódi diáklányt, Molnár Csilla Andreát koronáztak királynővé, aki kilenc hónappal a győzelme után öngyilkosságot követett el. A Kádár-kori szépségverseny furcsaságairól, Molnár Csilla családjáról és a verseny utáni első botrányokról előző cikkünkben írtunk.
A második részben a Csilla halálához vezető eseményeket, a királynő titkos szerelmét, a tragédia különös körülményeit, majd hatásait tárjuk fel.
Csupa fény és pompa
A magyarországi szépségverseny döntője után adott első interjújában Molnár Csilla azt mondta, a legfontosabb a számára az, hogy nyugodtan leérettségizzen, később pedig kozmetikusként képzelte el a jövőjét, elfoglaltságai miatt mégis kénytelen volt magántanulóként elvégezni a középiskola utolsó évét. Szépségkirálynői karrierjét azonban bonyolulttá tette, hogy szüleivel nem voltak hajlandók aláírni a Magyar Médiától fődíjként kapott szerződést.
A család két menedzsert is megpróbált szerződtetni a lány mellé, de mindkét szakmai kapcsolat rövid életű volt. Az első Vörös Tamás újságíró volt, aki az állami lemezgyárban is dolgozott középvezetői beosztásban, vagyis elvileg mindent tudott a korabeli showbusinessről, amit tudni lehetett, és megvolt a megfelelő kapcsolatrendszere.
Az együttműködés néhány hét után furcsa véget ért, miután egy rossz krimibe illő fordulattal feltörték Vörös autóját, és éppen azt a táskát vitték el belőle, amiben a Csilla számára fontos papírok, a többi között Nyugat-Németországból és Londonból küldött meghívólevelek voltak.
A közös munka végére mégsem emiatt került pont, hanem azért, mert Csilla arra kérte a szüleit, hogy keressenek valaki mást Vörös helyett, aki a szerelmével üldözi őt.
A második kísérlet egy ügyvéd megbízása volt. Molnár István többször próbált beszélni Fodros Istvánnal arról az ezer dollárról, amit egy gáláns külföldi üzletember ajánlott fel lányának, a Magyar Média akkori vezetőjét azonban képtelen volt elérni. Az apa ekkor megbízott egy ügyvédet, akinek annyit sikerült elérnie, hogy Fodros egy sajtóesemény után magából kikelve üvöltsön Csillával, hogy ha még egyszer ügyvédet mernek küldeni rá, személyesen teszi tönkre a családot, majd meglobogtatott egy nyugatnémet szerződést, és nemzetközi karriert ígért Csillának, ha végre felhagy a lázadozással – mondták el Molnárék Friderikusz Sándornak, az Isten óvd a királynőt című kötethez készített interjúk során.
Molnárék visszavonták az ügyvéd megbízatását. Csilla egy ideig engedelmesen eljárt a protokolleseményekre, vacsorákra, amelyeken meg kellett jelennie. Voltak munkái, amiket kifejezetten élvezett: ő volt a nyugati nyitás egyik fontos lépésének számító első magyar Formula-1-es futam reklámarca 1986-ban. Később azonban elege lett abból, hogy lekezelik, és a körülötte lévő férfiak többsége a fotósoktól a háttérszemélyzet tagjain át az igazgatókig megpróbált kikezdeni vele.
A modell Pataki Ágnes szerint, bár más volt nőként érvényesülni a nyolcvanas években, mint ma, azért nem volt annyira drámai a helyzet, mint ahogy szeretünk rá visszaemlékezni.
„Nem kizárólag férfiak uralták a szakmát. A kor meghatározó divatlapjának, az Ez a divatnak például Zsigmond Márta volt a főszerkesztője, vagy ott volt a Fabulon kozmetikai szereket gyártó Kőbányai Gyógyszergyár propagandafőnöke, Veres Mária, ők abszolút lojálisan kezelték és respektálták a modelleket, akik erre rászolgáltak. Egy modellre addig tekintenek úgy, mint egy eszközre, amíg ki nem vívja magának a tiszteletet. Ezt pedig úgy tudja elérni, hogy szakmaként tekint arra, amit csinál, és professzionális hozzáállással, szorgalommal építi a karrierjét.”
A kamaszkorú szépségkirálynő azonban több volt egy modellnél. Iszonyú pletykaáradat indult be vele kapcsolatban: névtelen telefonok és levelek ezrei rágalmazták Molnár Istvánt azzal, hogy lefizette a zsűrit, Csillát pedig azzal, hogy a gitáros Frenreisz Károly, a televíziós újságíró Chrudinák Alajos és az előző rész végén említett német Frédéric Prinz von Anhalt szeretője volt.
Csilla a Szépleányokban egy Bécs felé tartó Ikarus buszon azt mondta:
Én is úgy képzeltem ezt az életet, hogy csupa fény és pompa, de most, hogy belekerültem, nem olyan egyszerű. Nagyon sok olyan dolog van, amiről kívülállóként nem tudtam. Még most sem tudom felfogni, hogy ez mekkora teher lesz a számomra. Amikor bementem a suliba, a sírás kerülgetett, hogy ott kell hagynom az osztályt, hogy magántanuló leszek. Ezzel a címmel véget ért a gyerekkorom. Felnőttként kell viselkednem, nem lehetek ugyanaz, aki voltam. Nem mehetek végig úgy az utcán, ahogyan korábban, mert mindenki engem figyel, hogy hogy viselkedem. Nem tudok egy jóízűt nevetni a lányokkal. Belül megmaradtam annak, aki vagyok, csak jobban kell figyelnem a környezetemre.
Korda György és Balázs Klári Torontóban voltak a szépségverseny döntőjének idején. A Toronto Sun című lapban pillantották meg a megkoronázott Molnár Csilla fotóját.
„Ugráltam örömömben, és mindenkinek mutogattam az újságot, hogy ő az én kis barátnőm, és mennyire örülök neki. Aztán tavasszal hazajöttünk, beszéltünk vele és rájöttünk, hogy egyáltalán nem boldog” – idézi fel Balázs Klári.
Azt mondja, Csilla csalódott volt és keserű, mert számtalan szép ígéretet kapott, de azokból senki sem tartott be semmit. A Korda-házaspár úgy döntött, megpróbálnak segíteni valahogy.
„Őszre terveztünk egy divatbemutatóval egybekötött turnét. Csilla szépen beszélt, nyugodt volt a közönség előtt, simán rá lehetett volna bízni, hogy egy gyönyörű ruhában levezessen egy ilyen műsort. Nekünk is jó lett volna, neki is. Abban maradtunk, hogy mi egyeztetünk a szervezőnkkel, aztán mindent átbeszélünk velük.”
A titkos szerelem
A szépségkirálynővé választása után Csillának egyetlen emberrel volt bizonyítottan szerelmi viszonya: a kor tinibálványával, Flipper Öcsivel, de ez a kapcsolat nem volt hosszú életű. Balázs Klári azt mondja, nemcsak a német herceg, de az összes többi férfi is csupán pletyka volt.
„Amit az újságok összeirkáltak róla, az mind hazugság volt. Én ismertem, nem volt ő egy könnyűvérű nőcske. Egyetlen férfi volt az életében, akibe nagyon szerelmes volt.”
Ez a férfi Futács Károly üzletember volt. Majdnem húsz évvel volt idősebb Csillánál, nagyjából egyidős Csilla apjával, és volt egy Csillánál alig fiatalabb lánya. A nyolcvanas években ő üzemeltette Fonyódon a Gyöngyhalász diszkót.
Megkerestük Futács Károlyt, aki így nyilatkozott: „Soha nem kergettem a fiatal lányokat, mégis úgy alakult az életem, hogy mindig nálam jóval fiatalabb nők mellett kötöttem ki. Az utolsó feleségem is harminc évvel volt fiatalabb nálam”.
Amikor arról kérdezzük, hogy felnőtt férfiként nem érezte-e problémásnak azt, hogy egy tizenhat éves lánnyal folytat szerelmi viszonyt, illetve hogy őt hogyan érintette volna, ha a Csillával közel egykorú lánya egy nála húsz évvel idősebb férfival állított volna haza, azt mondja, ezeket a kérdéseket sokszor nekiszegezték az elmúlt negyven évben, és azóta is csak ugyanazt tudja válaszolni.
„Csilla különleges volt. Kortalan. Tizenöt éves korában láttam először, ha akkor azt mondja magáról, hogy húszéves, azt is simán elhittem volna neki. És nem csak külsőségekben, fejben is sokkal érettebb volt a kortársainál. Ami a lányomat illeti, ha velem egyidős palival jött volna össze, azt néztem volna, hogy milyen az az ember.
Nem akarok dicsekedni, de én iskolázott, sportos, sikeres férfi voltam. Ha az én lányom egy ilyen férfiba szeretett volna bele, nem lett volna ellene kifogásom.
Futács Károly a Záróra a Gyöngyhalászban című, 2024-ben megjelent önéletrajzi könyvében írta meg emlékeit a Molnár Csillához fűződő viszonyáról. Azt mondja, évtizedek óta zavarta, hogy számos hazugság él a köztudatban Csilla életének utolsó szakaszáról és a haláláról. A könyvírást is régen tervezte, de sokáig halogatta, majd évekig dolgozott a szövegen, amíg kiadható formába került.
Sokan vádoltak azzal, hogy nekem ő egy trófea volt, azért kellett, mert ő volt a szépségkirálynő, de a kapcsolatunk hónapokkal azelőtt kezdődött, hogy megnyerte volna a versenyt. És nem is én kezdeményeztem, hanem ő.
Az egykori diszkótulajdonos azt mondja, Csilla és a baráti társasága bejártak a Gyöngyhalászba, jóban voltak a személyzettel, és előfordult, hogy olykor segítettek is ebben-abban, például a takarításban.
„Egy alkalommal rossz volt kocsim, ezért az egyik pincértől kértem kölcsön egy autót, és azzal tartottam Fonyód felé, amikor Csilla lestoppolt. Nem rám számított, de megkérdezte, hogyha már megálltam, nem vinném-e el a Gyöngyhalászig. Mondtam, hogy persze, út közben beszélgettünk, és poénból megjegyeztem neki, hogy az én lakásomra is eljöhetne takarítani egy kicsit. Ő meg mondta, hogy jön, és utána már hiába mondtam neki, hogy nem gondoltam komolyan, addig erősködött, hogy odaadtam neki a kulcsot, és megmondtam a címet. Tényleg odament, takarított, és amikor késő este hazaértem, még mindig ott volt.”
Az üzletember szerint a viszony eleinte felszínes volt, egy ideig úgy tűnt, nem is lesz hosszú. Aztán az egyik barátja megkérdezte tőle, lenne-e kedve elmenni vele a nagy szépségverseny budapesti elődöntőjére. Azt mondja, nem is gondolta át, hogy Csilla ezen indult, szinte meglepődött, amikor meglátta a lányt. Akkor újra fellángolt a szerelem, majd Futács néhány hétre külföldre utazott, és miután visszatért Magyarországra, összevesztek. Csak 1986 februárjában békültek ki, és akkor kezdték el mindketten úgy érezni, hogy ami köztük van, az nagyon komoly.
The post „Nem akarom, hogy az apám teljesen tönkretegyen! Anyuci, nagyon szeretlek! Bízzál bennem mindig. Sziasztok” – Molnár Csilla tragédiája, 2. rész first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
