Ha egy időgép segítségével ellátogatnánk a 20 millió évvel ezelőtti Afrikába, talán rá sem ismernénk. A miocén földtörténeti időszak (23-5,3 millió évvel ezelőtt) elején ez a ma száraznak, sivatagosnak ismert kontinens ugyanis jóval nedvesebb éghajlatú volt, a jelenleginél sokkal nagyobb területen borították sűrű erdők. Ekkor élték virágkorukat a főemlősök, amelyeknek megannyi változatos méretű, felépítésű és életmódú fajuk létezett a földrészen. Köztük voltak a mai orangutánok, gorillák, csimpánzok és emberek közös ősei is.
Ebben az időben ugyanis még nem különültünk el ettől a három csoporttól, ez a folyamat nagyjából 14-18 millió évvel ezelőtt kezdődhetett el. Az orangutánok ősei voltak az elsők, akik leágaztak, őket a gorillák követték (10-12 millió éve), utoljára pedig az emberek és a csimpánzok vonala vált külön, mintegy 7 millió éve. Ekkor vette kezdetét az emberiség története, amelynek megértésében Dr. Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszék tanszékvezető docense volt lapunk segítségére.
Honnan jöttünk?
Ez a cikk Honnan jöttünk? című sorozatunk második része, amelyben az ember és a csimpánz utolsó közös ősétől kezdve mutatjuk be fajunk történetét egészen addig a pontig, amikor az egyetlen emberfajjá váltunk a földön.
Az emberi őstörténet kezdete
Hogy pontosan melyik faj lehetett az emberek és a csimpánzok utolsó közös őse, nem tudjuk, azonban vannak elképzeléseink. Egyes kutatók a Sahelanthropus tchadensis nevű fajt tekintik a két ág közötti kapocsnak, de erről megoszlanak a vélemények. Vannak ugyanis, akik szerint ez a faj a csimpánzok, mások szerint pedig már az emberek ágára tehető.
Az azonban biztos, hogy ez az emberős körülbelül 7 millió évvel ezelőtt élt a mai Csádi Köztársaság területén, vagyis éppen abban az időszakban, amikor kettévált az emberek és a csimpánzok vonala.
The post Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
