Augusztus végén leállt a termelés az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő Zalakerámia tófeji gyárában. A vállalat szerint a továbbiakban a gyáregységben logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek – értesült a HVG.
Ezzel megszűnt Magyarországon a 100 éves múltra visszatekintő csempegyártás, miután a vállalat a magasabb technológiai színvonalat képviselő romhányi gyárát az év elején Romániába költöztette. (A bezárt gyárról készült riportunkat itt olvashatja.)
A vállalat szerint a piaci igények figyelembevételével döntöttek a gyártás megszüntetése mellett. Az építőipar évek óta tartó visszaesése hatással van az árbevétel alakulására is, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott és hajt végre. A Zalakerámia nem árulta el, hogy hány dolgozó elbocsátásával jár a gyártás leállítása és azt sem, hogy mi lesz a termelőeszközök sorsa, ahogy a tófeji önkormányzat sem reagált.
A Zalakerámia már 2023 májusában csoportos létszámleépítést rendelt el Tófejen (a gyártást a romhányi egységbe helyezték át), az ott dolgozó több mint 200 ember közel 90 százalékát elbocsátották, párhuzamosan azzal, hogy a kormány állításuk szerint indokolatlan sarcot vetett ki az építőanyag-gyártókra, miután a kiterjesztett bányajáradék hatálya alá vonta őket.
Ez kigazdálkodhatatlan veszteségekbe taszította a tégla-, cserép- és csempegyártókat, amit tetéztek az orosz–ukrán háború kirobbanása után egekbe szökő energia- és munkaerőköltségek, illetve a jelentős forgalomcsökkenés.
Üldöztetve
Lázár János építési miniszter évek óta tartó rögeszméje, hogy a hazai építőanyag-gyártást magyar tulajdonba kell vonni, ezt szolgálta az építészeti törvényben megfogalmazott elővásárlási jog is, azaz, ha egy külföldi vállalat túl akarna adni a gyárain, arra a magyar államnak elővásárlási joga van. Azzal azonban nem számoltak, hogy az érintett vállalatoknak ezt a szívességet eszük ágában sincs megtenni, így történhetett meg az, hogy a Lasselsberger inkább úgy döntött, hogy az összes termelőeszközét külföldre szállítja.
A hazai építőanyag-gyártás negatív spirálja 2021-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kivetette a cementgyártókat és kavicsbányákat sújtó kiegészítő bányajáradékot. A rendeletben megszabott, 2019-ben elért legalább 3 milliárd forintos árbevételi határ ma is változatlan, miközben a kumulált infláció megközelíti az 50 százalékot, így a munkaerőköltségek is jelentősen emelkedtek, nem beszélve az energiaárak drámai növekedéséről. Ez közvetlenül az import felé terelte a keresletet, hiszen a külföldről behozott árut nem terheli a járadék.
A kormány másik ötlete a szén-dioxid-kvótaadó volt. 2023 nyarán elkezdték adóztatni azokat a vállalatokat is, amelyek szén-dioxid-kibocsátásuk legalább felét megkapják az EU-tól ingyenes kvótaként az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül és legalább 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente – emlékeztet a HVG.
The post Nem bírták a kormány nyomását: az összes üzemét bezárta a patinás gyártócég first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
