Kylie Jenner tinédzserként kapta meg az első ajakfeltöltését, amit egy ideig tagadott, évekkel később egy interjúban elárulta, utólag azt kívánja, bárcsak őszinte lett volna a beavatkozással kapcsolatban. A sminkmogul két évvel ezelőtt azt is megosztotta, hogy tizenkilenc évesen mellnagyobbító műtétje volt, amit megbánt – idén júniusban pedig, amikor egy tiktokker személyesen neki címzett egy videót, melyben azt kérdezte, pontosan milyen kéréssel fordult a plasztikai sebészéhez a mellműtétjekor, Jenner válaszolt, pontról pontra felsorolva a paramétereket, sokakat meglepve őszinteségi rohamával.

Nem a legfiatalabbik Jenner-lány az egyedüli, aki szokatlanul őszinte a témában: nemrég anyja, Kris Jenner is elismerte, hogy arcplasztikán esett át közel hetvenévesen. Két évvel ezelőtt pedig Ariana Grande is nyíltan beszélt arról, hogy egy ideig rendszeresen botoxoltatott.

Nem kell a tengerentúlra mennünk hasonló példákért: mostanra számos magyar híresség is beszámolt arról a közösségi oldalán, hogy mellnagyobbító – vagy épp mellkisebbítő – műtéten esett át, hasplasztikát csináltatott, botoxoltat vagy esztétikai töltésekre jár.

Tehát: olybá tűnik, őszinteségi rohamot kaptak a celebek 2025-re, és már nemhogy titkolnák, egyenesen a legapróbb részletekbe beavatják rajongóikat arról, ki, hogyan, miért és mikor feküdt kés alá.

Hogy jutottunk el ide?

Vajon mi vezetett ehhez az őszinteséghez, és milyen hatással van ez a mai társadalomra, legfőképpen a fiatal nőkre? A témában Őry Fanni pszichológussal, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával és kutatójával beszélgettünk.

A szakértő szerint a közösségi oldalak jellegének változásai is hozzájárultak a plasztikai és esztétikai beavatkozásokkal kapcsolatos transzparenciához: nemzetközi és hazai szinten is egyre szélesebb körben lehetett hallani arról, hogy az ilyen jellegű beavatkozások léteznek, elérhetőek, és hogy igenis vannak olyan helyzetek, amikor ezek jók, hiszen növelhetik az egyén magabiztosságát. Ezzel a jelenség hétköznapivá vált, előkészítve a terepet azok számára, akik most már felvállalják, hogy ők mit, hogyan, mikor csináltattak, és mik voltak a tapasztalataik.

Korábban ezek a beavatkozások luxusdolgoknak tűntek, leginkább az árcédulák miatt, és sokan úgy hitték, kizárólag a kiváltságosoknak adatik meg

– magyarázza Őry, aki szerint a legnagyobb változás abban történt, hogy a kozmetikai beavatkozások a technológia fejlődésével egyre biztonságosabbak, szerteágazóbbak lettek, amik hol olcsóbbak, hol drágábbak, de mára szélesebb körben is elérhetőek. Ezáltal a jelenség is elfogadottabbá vált.

Normalizálódott, ha valaki ilyen módon változtat magán. Hétköznapi lett a plasztika, főleg, ha valaki diétával vagy edzéssel nem tud olyan változást elérni, amilyet szeretne. Az iparág elsődleges üzenete, hogy az ember legyen jóban önmagával, szexinek, vonzónak érezze magát a bőrében. Ezáltal kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb is lesz, tehát a mentális egészségre pozitívan hathat vissza.

Bár a jelenséggel kapcsolatban egyre többen nyílnak meg, vannak olyan közszereplők is, akik továbbra sem őszinték a beavatkozásaikról, még akkor sem, ha azok egyértelműek a külső szemlélők számára.

Őry szerint emögött szégyenérzet húzódik. De miért?

The post „Nem kell diétázni, edzőterembe járni, elég mindent megcsináltatni” – hol húzódik a plasztikáztatás egészséges határa? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu