A főtitkár azt mondta, 2010-ben került az MLSZ-hez, és véleménye szerint az elmúlt 16 évben minden organikus fejlődésen ment keresztül a magyar sport, és azon belül a futball körül.

Kiemelte, hogy amíg 2010-ben 70 ezer gyerek szerepelt a Bozsik Programban, addig mára ez a szám 150 ezerre emelkedett, és szerinte fontos, hogy a szövetség elsősorban ne a profikra, hanem a 6-14 év közötti korosztályra fókuszáljon, mert ők jelentik a magyar futball jövőjét.

További pozitív változásként említette a főtitkár, hogy amíg 2010-ben 1200 egyesület működött, addig ez a szám mostanra közel 1800-ra kúszott fel, és a Bozsik Programban regisztrált 150 ezer gyerek mellett közel 200 ezer versenyengedéllyel rendelkező játékost tart számon a szövetség.

Öt terület részesül a szövetség 62 milliárd forintjából

Vági Márton elárulta, a magyar szövetség évente 62 milliárd forint felett rendelkezik, ami a taóból és költségvetési támogatásból jön össze.

Az összeg legjelentősebb részét (51 százalék) az MLSZ az amatőr futballra, valamint az utánpótlásra (36 százalék) fordítja, ezeken felül 4-4 százalék jut a válogatottak működésére és a profikra, valamint finanszírozni kell a szövetség működését is (alkalmazottak fizetése, irodahelységek bérlése, Telki Edzőközpont fejlesztése, stb).

Vági megemlítette, hogy a szövetséghez tartozó 14 válogatott közül egyedül a férfi A válogatott hoz bevételt, ennek a fő tétele a meccsnapi bevétel, a merchandising,

illetve az európai szövetségtől háromszor is 9,25 millió eurós díjazásban részesült az MLSZ, amikor a válogatott kijutott a legutóbbi három Európa-bajnokságra.

A főtitkár reméli, hogy a 2028-an Eb-n ismét ott lesz a csapat, de a hab a tortán az lenne, ha sikerülne kiharcolni a részvételt a 2030-as világbajnokságra.

A GDP két ezreléke

Hozzátette, a profikra költött négy százalékba tartoznak a stadionok biztonságával, az infrastruktúrával, a VAR kiépítésével kapcsolatos kiadások, vagy olyan egyszeri tételek, mint amikor a kecskeméti stadion pocsék állapotban lévő gyepszőnyege szövetségi támogatással lett kicserélve.

Vági számításai szerint a magyar labdarúgás éves pénzügyi mértéke 150 milliárd forint, és ebben már a profi csapatok kiadásai is benne vannak. Ez komoly összeg, de minden relatív, a magyar GDP-nek ugyanis mindössze a két ezrelékét teszi, az egyhavi nyugdíjakra kifizetett összegnek pedig nagyjából a negyedét,

úgyhogy a főtitkár nem tart attól, hogy az új kormányzat jelentősen megnyirbálná ezt a 150 milliárdos tételt.

Főleg azért nem, mert ezzel egy olyan ágazatot hoznának nehéz helyzetbe, amely a lakosság tíz százalékát érinti aktív szereplőként, vagy a gyerekét rendszeresen edzésre hordó szülőként, nagyszülőként, családtagként.

A főtitkárnak van ötlete, hogy tudnak spórolni a klubok

„Azt tudom mondani, hogy nincs ok az aggodalomra, a bajnokságok megye ötig elindulnak. Biztosan lesznek olyan csapatok – elsősorban az amatőröknél –, amelyek nem tudnak majd elindulni vagy befejezni a bajnokságot, de a lemorzsolódások száma nem haladja majd meg a korábbi átlagot. Előfordulhat, hogy a profiknál kevesebb pénzből kell majd gazdálkodni,

de meglátásom szerint a kiadások 15-20 százalékát meg lehet azzal spórolni, ha a klubok nem hagyják, hogy elfolyjanak összegek olyan személyek számára, akik nem az adott klub érdekeit szolgálják, hanem a saját zsebüket tömik.

Őszintén hiszem, hogy a szakmai színvonal akkor is megőrizhető a kluboknál, ha adott esetben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, ehhez viszont racionálisabb forrásfelhasználás szükséges. Az MLSZ, ahogyan eddig, úgy ezentúl is elvárja a szabályosságot, a hatékonyságot és a takarékosságot. Még egyszer hangsúlyozom, nem kell katasztrófától tartani, vagy attól, hogy menet közben fejre állnának csapatok” – mondta Vági Márton, aki egyértelművé tette, hogy a szövetségnek vannak tartalékai, de erre nem apellálhatnak a klubok.

Megérte betartani a magyarszabályt

Szóba kerültek a televíziós közvetítések is, egyelőre még nem tudni, hol lehet majd követni a 2026-2027-es NB I-es bajnokság mérkőzéseit, lévén a tender még nem zárult le.

Vági elárulta, az NB I-es csapatok évente összesen 12 milliárdot kaptak a szövetségtől a közvetítési jogok és a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött szerződés után.

Az alsó határ 800 millió volt, a felső 1,3 milliárd, utóbbit a bajnokság győztese kapta, és nagyságrendileg 1 milliárd jutott annak, aki betartotta a magyarszabályt. Utóbbi a következő szezontól változhat, erről itt írtunk.

The post „Nem kell katasztrófától tartani, vagy attól, hogy menet közben fejre állnának csapatok” – az MLSZ-főtitkár üzent azoknak, akik a magyar futballt féltik a kormányváltás után first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu